Hotel építését és nepáli vendégmunkások behívását tervezi a közterület-fenntartó

Pap István

Öt éve nyitotta meg kapuit a nagyváradi Nymphaea Akvapark, ez szolgáltatott alkalmat a létesítményt működtető Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) igazgatójának arra, hogy visszatekintsen az elmúlt öt év teljesítményre, illetve hogy a jövőbeni terveket is felvázolja. Liviu Andrica, az ADP igazgatója önbizalommal telten nyilatkozott tegnap a sajtó képviselői előtt arról, hogy az akvapark milyen jelentős mértékben járult hozzá a város pénzügyi és idegenforgalmi fejlődéséhez. Elmesélte, hogy a nagyváradi akvapark építését 2016 májusában fejezték be és az év szeptemberében nyitották meg, és az azóta eltelt öt év alatt másfél millió látogatója volt a létesítménynek, ami évi átlag 300 ezer látogatót jelent. Az akvapark sikerének titka az igazgató szerint a minőségi szolgáltatásokban rejlik, a legnagyobb vonzereje az, hogy itt nincs tumultus, azaz sosem engednek be több embert annál, mint amekkora a létesítmény kapacitása.

Andrica elmondta, hogy nagyon sok látogató jelezte azt, hogy azért jönnek a Nymphaea-ba, és várnak akár három-négy órát is a bejárat előtt, mert tudják, hogy itt nincs tömeg, viszont mindig van szabad öltözőszekrény, mindig van szabad nyugágy. Télen az akvapark kapacitása egyébként 1400, nyáron pedig 2400 fő, és a tervek szerint a következő nyári idényre 2800 főre emelik fel a létesítmény maximális kapacitását, amennyiben ezt a járványhelyzet lehetővé fogja tenni. Mint mondta, nem ért egyet azzal a kritikával, miszerint az akvapark drága lenne a váradiak számára, ugyanis a helyieknek találták ki a délutáni jegyet: 17–22 órák között egy felnőtt jegy ára 35 lej, gyerekeknek 15 lej.

Profit

A továbbiakban Andrica elmondta, hogy öt év alatt 10 millió euró kiadása és 17 millió euró bevétele volt az akvaparknak, vagyis összesen hétmillió euró profitot termelt. Andrica hozzátette, hogy a világjárvány alatti lezárások idején sem volt veszteséges az akvapark, a létesítmény üzemeltetési költségeit ki tudták gazdálkodni akkor is. A profit egy részét a város költségvetésébe fizették be, tavaly például 3,5 millió lejt, míg maga a vállalat az évek alatt felgyűlt profitból 3,5 millió euróval maradt. Ebből az összegből „egy hotelt akarunk építeni, persze csak akkor, ha nem kapunk a várostól feladatot arra, hogy egy újabb parkolóházat építsünk” – fogalmazott Andrica, kifejtve, hogy már az ötödik nagyváradi parkolóház építéséhez járul hozzá az ADP. „A Brașovului utcai parkolóház megépítésére hitelt vettünk fel, a Voința (az egykori Voința sporttelep – szerk. megj.) helyén lévő parkolóházat saját pénzből építettük fel, ezzel 1,5 millió lej kamatot megspóroltunk a városnak” – emlékeztetett Liviu Andrica.

Problémák

Az elmúlt öt évben nemcsak pozitív dolgok történtek a nagyváradi akvapark és az ADP háza táján. Nagy gondot okozott a tavaly a világjárvány, amikor hosszú hónapokra fel kellett függeszteni az akvapark üzemeltetését, a dolgozók zömét kényszerszabadságra kellett küldeni. A problémák nem oldódtak meg automatikusan azzal, hogy feloldották a járványügyi tilalmakat, és ismét megnyitották az akvaparkot, ugyanis sok dolgozó felmondott, és az ADP azóta sem tudott kellő számú munkaerőt toborozni. Gyakran megtörtént az, hogy az akvapark adminisztratív személyzete is részt kellett vegyen az egyéb jellegű munkavégzésen. „Az akvaparknak jelenleg 42 alkalmazottja van, de kellene még legalább harminc ember” – árulta el Andrica. Ennek a problémának az orvoslására felvették a kapcsolatot egy bukaresti munkaközvetítő céggel, mely Nepálból fog munkaerőt hozni. Őket főként a Rulikowski temetőben fogják alkalmazni sírásóként, tette hozzá Andrica. „Miért pont Nepálból hoznak munkaerőt?” – tette fel a kérdést az egyik újságíró. „Mert onnan van ajánlat” – jött a válasz Andricától.

Fedett uszoda, hotel

Az akvaparkot uniós forrásokból építették meg, és az idén lejár a beruházás uniós gyámsági ideje, úgyhogy most már az eredeti projekthez képest jelentős változásokat is meg lehet valósítani itt. Az ADP már gondolkozik is azon, hogy egy új fedett uszodát, valamint egy hotelt építsen, előbbit mindenképpen az akvapark területén, utóbbit pedig vagy a létesítményben, vagy annak közvetlen közelében. „Látogatóink többsége az online jegyvásárlás lehetőségét és a szálláslehetőséget igényelte a leginkább. Mi kettő vagy három csillagos hotel építésében gondolkozunk, ahol az emberek két-három éjszakát megszállnak. Amióta Nagyváradon megnyílt az akvapark, júliusban és augusztusban már nincs a városban szálláshely” – mondta az igazgató, kifejtve azt, hogy bár az akvapark a város legfontosabb turisztikai vonzereje és egyik fő bevételi forrása, de nagyon fontos lenne, hogy a városnak legyenek egyéb attrakciói is, amelyek több napon át itt tartsák a turistákat.

Állatkert

Egy ilyen vonzerőt képvisel Andrica megítélése szerint a váradi vár, amit vonzóbbá kellene tenni az ide látogatók számára, ugyanakkor nagyon fontos lenne a nyíregyházihoz hasonló állatkertet létesíteni, lehetőleg minél közelebb a városhoz, hiszen tudvalevő, hogy az állatkertet a labdarúgó stadion építés emiatt a jelenlegi helyéről el kell költöztetni. Andrica a Nyíregyházi Vadasparkot tekinti példaként, és már többször is tárgyalt annak a létesítménynek az igazgatójával, aki felajánlotta, hogy tervezőcsapatával megtervezi a váradi állatkertet is, ha megvan a terület. Andrica kifejtette: ő nem tudja, hogy hol lesz az új váradi állatkert helyszíne, de szerinte a legalkalmasabb terület a hegyközszáldobágyi erdőben lenne a Dózsa György utca végén. „Egy új állatkert létesítése mintegy húsz hektáros területen körülbelül húszmillió euróba kerülne” – tette hozzá. Ennek az elképzelésnek a gátja egyelőre az, hogy az Andrica által említett erdő a borsi önkormányzat tulajdonában van, a váradi tulajdonban lévő erdőrész kicsivel odébb van, úgyhogy először a borsiakkal kellene megegyezni az erdőcseréről, de hogy egyáltalán felvette-e a kapcsolatot a váradi önkormányzat a borsiakkal ez ügyben, arról az ADP igazgatójának nincs tudomása.

Megkerestük az ügyben Bátori Gézát, Bors község polgármesterét, aki elmondta, hogy évekkel ezelőtt Ilie Bolojan, Nagyvárad akkori polgármestere felvetette neki azt az ötletet, hogy hajlandó lenne-e a község elcserélni a saját erdőjét a város tulajdonában lévővel, de Bátori Géza nemet mondott, hiszen, mint érvelt: „miért cserélnénk el a 335 hektárnyi, az egyik legszebb és legjobb erdőnket egy távolabb lévőre, amiről nem is tudjuk, hogy milyen minőségű, és azt sem tudjuk, hogy mekkora”. A polgármester elmondta, hogy az említett szóbeli ötletfelvetés óta semmiféle megkeresés nem volt a váradi önkormányzat részéről a száldobágyi erdőre vonatkozóan.

Fotók: Alexandru Nițescu