„Egy kicsit jóvátételt nyert a trianoni tragédia”

Pikó Stefánia

– Ahogyan arról írtak is, január elején volt tíz éve annak, hogy Nagyváradon elkezdték a honosítást, visszahonosítást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodájában. Hogyan értékelné ezt az időszakot?

– Nagyszerű tíz év áll mögöttünk. 2009-ben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban még álmodni sem mertünk arról, hogy egyszer mi is magyar állampolgárok lehetünk és éppen mi, az EMNT munkatársai segíthetünk másoknak is abban, hogy magyar állampolgárok legyenek. Ahhoz, hogy egyáltalán álmodhassunk erről, kellett az egységes magyarságban, a határok feletti nemzetegyesítésben gondolkodó magyarországi kormány és kellettek hozzá a nemzet iránt elkötelezett erdélyi partnerek. Mivel az EMNT egy jól felépített, egész Erdélyre kiterjedő hálózatot működtetett, és az EMNT elnöke, Tőkés László a nemzeti ügyek harcosa immár több, mint harminc éve, így nem volt kérdéses, hogy a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, Külügyminisztériuma, valamint az EMNT egy közös megállapodást ír alá, amiben lényegében arról van szó, hogy az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó kérelmek hatékony és zökkenőmentes benyújtásának elősegítése, valamint az eljárás ügyfélbarát lefolytatásának előmozdítása érdekében az EMNT irodáiban nyújtanak támogatást, felvilágosítást. Mi, akik Nagyváradon az elmúlt tíz évben részt vehettünk ebben a munkában, nem is munkaként végeztük a honosítást, hanem inkább abban a tudatban, hogy mi is hozzájárulhatunk a Trianonban szétszakított magyarság egymásra találásában, legalább abban a formában, hogy segíthetünk azoknak, akik újra magyar állampolgárok szeretnének lenni és az egykori magyar állampolgárok leszármazottjainak is. Nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy ebben a munkában részt vehettünk, részt vehetünk.

– Tudna néhány statisztikát mondani arról, hogy ezalatt a tíz év alatt körülbelül hány személynek segítettek megszerezni a magyar állampolgárságot?

– Az elmúlt tíz évben több mint húszezer személy kereste meg irodánkat az állampolgársággal kapcsolatos kérdésekben, és több mint tizenhatezren lettek magyar állampolgárok az irodánkban dolgozó munkatársak segítségével. Külön ki kell emelnem és megköszönnöm a hamarosan nyugdíjba vonuló Agyagási Ernő kollégánknak a tízéves munkáját, hiszen mellettem ő az, aki tíz éve foglalkozik a honosítással. Természetesen a többi kollégánknak is köszönettel tartozunk, mindazoknak, akik a tíz év alatt rövidebb, hosszabb ideig végezték a honosítást a nagyváradi irodánkban.

– Milyen tapasztalatokat szereztek, miért igénylik ezt általában az emberek?

– A kezdeti időkben, amikor még a Széles (Menumorut) utcán volt az irodánk szinte mindenki érzelmi okok miatt szeretett volna újra magyar állampolgár lenni. Ezzel már azt is elmondtam, hogy leginkább azok kérték az első napokban, hónapokban a magyar állampolgárságot, akik már voltak magyar állampolgárok 1940 és 1944 között. 2011-ben, januári csikorgó hidegben kezdtük el a honosítást, de szinte hihetetlen volt, hogy milyen sorok alakultak ki a székházunk előtt, hogy ennek ellenére senkitől nem hallottunk egy rossz szót, hogy sokan sírva jöttek be hozzánk örömükben. Kora reggeltől szinte éjszakákig dolgoztunk, töltöttük ki a papírokat kollégáinkkal. Minket is magával ragadott az emberek lelkesedése, szeretete. Azt a kezdeti pár hónapot soha nem felejtjük el. Az a hihetetlen szeretet, a magyar nemzethez való tartozás büszke érzése, az összefogás, amit azokban a hetekben tapasztaltunk, talán még ma is kísér és kísért bennünket. Aztán a kezdeti időszak után szerencsére jöttek középkorúak, fiatalok is, akik nagy része szintén csak azért kérte a magyar állampolgárságot, hogy megélje a magyar nemzethez való tartozást. De természetesen többen gyakorlati okokból is kérték a honosítást. Vagy azért, mert éppen Magyarországon dolgoztak, vagy már évek óta ott éltek, de még nem voltak magyar állampolgárok. Kérték azért is, hogy magyar útlevelet kaphassanak majd, és még sok más okból is. Sok kedves, felejthetetlen honosítási esetünk közül nem felejthetjük azt 91 éves nénit, aki nem tudott lakásából kimozdulni, de mégis felhívott bennünket, és mi a lakásán segítettünk a kérelem összeállításában. Tudta, hogy nem veszi soha „hasznát” a magyar állampolgárságának, de mégis ragaszkodott hozzá. Összeállítottuk a kérelmet, majd a kolozsvári főkonzulátus munkatársa is a néni lakásán vette át a honosítási kérelmet. A 91 éves magyar asszony immár harmadjára lett magyar állampolgár, úgy, hogy soha nem élt más településen, csakis szülőfalujában.

– Melyik korosztályból jelentkeznek a legtöbben állampolgárságot kérni?

– Ahogy az előbb említettem, a legelső időszakban szinte csak az idősebbek kérték. Aztán az elmúlt tíz év alatt sok más korosztályból is kérik. Családosak egyedül állók, fiatalok, idősek. Ma már nem tudnám megmondani, melyik korosztályból kérték a legtöbben, de az biztos, hogy kevés azoknak az idősebb magyar polgártársunknak a száma, akik már nem magyar állampolgárok.

– Vannak, akik azért nem vágtak még bele, mert túl hosszadalmasnak és bonyodalmasnak tartják a folyamatot. Tudjuk, hogy hat hónapot kell várni a honosítási okiratra, de hozzávetőlegesen mennyi időt és igényel az iratcsomó összeállítása?

– A napokban közöltünk egy sorozatot a Bihari Naplóban, amiben leírjuk, hogy hogyan kell megszerezni a magyar állampolgárságot, milyen előnyökkel, kötelezettségekkel jár a magyar állampolgárság. Amikor elhatározza valaki, hogy magyar állampolgár szeretne lenni, az első dolga, hogy összeszedi saját és felmenői okiratait, és behozza hozzánk a Kálvin János utca 1. szám alá. Mi megnézzük, milyen iratok szükségesek, lefordíttatjuk azokat, kitöltjük a szükséges kérvényeket, és az illető kérelmező a legközelebbi konzuli napon át is adhatja a kolozsvári főkonzulátus munkatársainak a honosítási kérelmét. Mi néhány nap alatt elvégezzük a ránk háruló feladatokat, tehát az iratcsomó összeállítása csupán pár nap. Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki még nem magyar állampolgár, hogy jöjjön be hozzánk és meggyőződhet róla, hogy egyáltalán nem bonyolult a honosítás folyamata. Ugyanakkor, pár héten belül, honosítási körutat szervezünk Bihar megyében. Kérjük a vidéki érdeklődőket, kövessék figyelemmel a Bihari Naplóban ezeket a helyszíneket, és jöjjenek el a kihelyezett honosítási alkalmakra.

– Ön szerint mi a legnagyobb előnye a honosításnak?

– Legnagyobb előnye? Számomra az, hogy ezzel is szorosabb a kapcsolatom Magyarországgal. De fel sem tevődik a kérdés bennem, hogy ennek előnye is van. Őseim mind magyar állampolgárok voltak, hogy a trianoni határokat felettük és megkérdezésük nélkül rajzolták meg, az egy percig sem homályosíthatta el azt, hogy a szülőföldünk több mint ezer évig a Magyar Királyság része volt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alatt állt. Most, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Magyarország kormánya lehetővé tette, hogy újra magyar állampolgárok lehetünk, semmi más nem történt, mint egy kicsit jóvátételt nyert a trianoni tragédia. Így nem előnyöket keresek a magyar állampolgárságban, hanem ezzel a magyar nemzethez való tartozás nemes érzését sokkal erősebben, tudatosabban élhetem meg. Természetesen a magyar állampolgársággal járó gyakorlati előnyök sem elhanyagolhatók. A magyarországi útlevél, újabban a személyi kártya, az anyasági támogatás, a babakötvény és a többi előny is sokat jelenthet az erdélyi és a határon túli magyaroknak.

– Most, hogy eltelt tíz év, milyen gyakorisággal jelentkeznek igénylők a honosításra?

– A kezdeti lendület, természetes módon, egy állandó érdeklődéssé alakult át. Mindennap vannak újabb kérelmek, de az elmúlt években nagyon sokan keresnek meg bennünket az állampolgársághoz kapcsolódó egyéb ügyekben. Amolyan erdélyi kormányablakként működünk, hiszen a magyar állampolgároknak minden változást be kell jelentsenek: születés, házasság, elhalálozás, névváltoztatás stb. Folyamatos a különböző anyakönyvi kivonatok kiállítása, a különböző kérelmek feldolgozása. Aki még nem magyar állampolgár, azt arra biztatom, jöjjön be hozzánk, hogy elkészítsük honosítási kérelmét. Aki magyar állampolgár, azokat meg arra kérjük, jöjjenek be hozzánk, hogy az elmúlt években történt esetleges változtatásokat bejelenthessék. Ugyanakkor a jövő esztendőben Magyarországon választások lesznek. A választáson minden magyar állampolgár részt vehet, akkor is, ha pl. Bihar megyében él. Levélben szavazhatnak majd, ehhez viszont regisztrálniuk kell. A regisztráció csupán pár perc. A lakcímkártyáját és a román személyijét hozza be mindenki, aki regisztrálni szeretne, és jövőre szavazatával szeretné támogatni az általa kiválasztott magyarországi pártot. Szó volt az előnyökről, a szavazáson való részvétel is egy ilyen előny. Éljünk ezzel a lehetőséggel is, hiszen elég ritkán történhet és történhetett meg az elmúlt száz évben, hogy az anyaország számít szavazatunkra, hogy a Kárpát-medencei egységes magyar nemzetnek épült Országgyűlésbe a mi szavazatunk szerint is küldhetünk képviselőket. Szavazatunkkal és a honosítás egész folyamatával követhetjük, és a magyar nemzet megerősödése, felemelkedése érdekében követnünk is kell a Szabó Dezső által megfogalmazott létparancsot: „minden magyar felelős minden magyarért”.