Pásztai: a váradi polgármesteri hivatal rájött, hogy hibázott

Pap István

„A nagyváradi önkormányzat hibázott akkor, amikor csak három frakciós hulladékgyűjtésre írt ki tendert” – mondta lapunknak Pásztai Zoltán, az ECO Bihor hulladékgazdálkodási vállalat igazgatója, amikor a nagyváradi önkormányzat új hulladékgyűjtési próbaprojektjéről kérdeztük. Mint megírtuk, az önkormányzat 130, egyenként 120 liter befogadó képességű tároló edényt szerez be az üveghulladék gyűjtésére. Az edényeket a Ghillányi (Cantemir) út környékén helyezik ki, és ha beválik a rendszer, akkor kiterjesztik azt az egész városra. Pásztai Zoltán emlékeztetett arra, hogy Bihar megyében a hulladékgazdálkodási rendszert az Ecolect Bihor közösségi társulás működteti, amely tendert írt ki az egész megyére négy, illetve öt frakciós gyűjtésre, és ebben a kiírásban az üveg mindenhol külön gyűjtésként szerepel. Nagyvárad azonban kilépett ebből a rendszerből, mondván, hogy az Ecolect életképtelen, és kiírt önállóan egy közbeszerzést három frakciós gyűjtésre, így az elkövetkező nyolc évben a szelektív hulladékot, a biohulladékot, valamint az ezekből kimaradó kommunális hulladékot fogja külön gyűjteni Váradon a tenderen győztes RER cég. „Az üveget sehol nem tüntették fel, így az emberek csak sejthetik, hogy az a szelektív részben van, de elképzelhetjük azt a szelektív hulladékgyűjtőt, amelyben van üveg, karton, papir és műanyag. Az egy semmi” – fogalmazott Pásztai Zoltán. Elárulta, hogy az ECO Bihor több ízben jelezte a városnak azt, hogy ez így nem lesz jó, és a hivatal úgy tűnik, most végre meghallgatta a szavukat, és megkísérli megvalósítani azt, amit a hulladékgazdálkodó vállalat javasolt, mármint, hogy a tömbház negyedekbe kerüljön be egy külön kuka az üvegek gyűjtésére. „Ha beválik ez a projekt, akkor kiterjesztik a többi tömbház negyedre, ezzel egyúttal beismerték azt, hogy még el sem indult az új nyolc éves hulladékgazdálkodási időszak, de már rájöttek, hogy rossz tendert írtak ki. Ez mondjuk pozitívum, hogy még az elején rájöttek, és úgy tűnik, hogy megpróbálják a hibát korrigálni” – vélekedik Pásztai Zoltán.

Mi lesz a házakkal?

De ha tökéletesen is fog működni az új gyűjtési mód, ezzel még koránt sem lesz megoldva teljesen a probléma, mondja Pásztai Zoltán, ugyanis az új projekt csak a tömbháznegyedeket érinti. Nagyváradon az emberek mintegy hatvanöt százaléka él tömbházakban, a többi harmincöt százalék magánházakban lakik, de arról nem szól semmilyen rendelkezés, illetve elképzelés, hogy a magánházaktól hogyan fogják szelektíven gyűjteni az üveget. Az igazgató szerint a megoldás a kertvárosi övezetekben a negyven literes kuka lenne, amit minden magánháznak adnának, és ezeket a kukákat külön üveggyűjtési napon lehetne elszállítani. „Ezt külföldön így csinálják a magánházas övezetekben” – teszi hozzá.

Ellenőrizni kell!

Az igazgató véleménye szerint egyébként a most beindult próbaprojekt is csak akkor fog megfelelően működni, ha a kukák fedele szűkített résű és zárt, különben az emberek mindenfélét bele fognak hajigálni. „Vagyis az fog történni, amit most tapasztalunk a biohulladék gyűjtésekor” – mondja Pásztai, nem csinálva titkot abból, hogy a harmadik frakció gyűjtése sem működik rendesen abban a városkörzetben, ahol bevezették. „A valóság az, hogy a barna kukák tárva nyitva vannak, és az emberek teletömik mindenfélével. És amikor azt kérdeztem az illetékesektől, hogy miért nem ellenőriznek, mindig az a válasz, hogy egy próbaprojekt keretében nem lehet büntetni” – mondja. Pásztai szerint azonban az ellenőrzés elengedhetetlen a hatékony hulladékgazdálkodás megvalósításához. „Az emberek külföldön sem jószándékból gyűjtöttek szelektíven eleinte, hanem kaptak egy jó nagy bírságot, és megtanulták, hogy mit kell tenniük. Mi rakhatunk ki tízfajta kukát is, mert ha nem ellenőrzi senki, akkor mind a tíz kuka ugyanazt a vegyes hulladékot fogja tartalmazni” – mondja elkeseredetten, hozzátéve, hogy a szelektív hulladékgyűjtés ellenőrzése az önkormányzatok törvény szabta kötelessége. Ez a mulasztás egyébként nem nagyváradi sajátosság, Pásztai elmondása szerint ugyanis a megyében sehol nem ellenőrzik megfelelő módon a szelektív hulladékgyűjtést. „Az emberek addig fogják összevissza keverni a hulladékokat, amíg az önkormányzat ezt megengedi” – húzta alá. Pásztai Zoltán említést tett arról, hogy az ECO Bihor hat évvel ezelőtt szerződést kötött a nagyváradi helyi rendőrséggel arról, hogy közösen ellenőrzik a városban a szelektív hulladékgyűjtést, a cég biztosít egy járművet és egy sofőrt, a helyi rendőrök pedig végzik az ellenőrzéseket.

Felfüggesztve

Kérdeztük erről Cristian Beltechit, a Nagyváradi Helyi Rendőrség ügyvezető igazgatóját, aki a lapunknak elmondta, hogy az említett szerződés a világjárvány kirobbanása óta fel van függesztve. A helyi rendőrség jelenleg a Belügyminisztérium alá van besorolva, tehát nem a helyi önkormányzatnak felel, így más előírásoknak kell megfeleljen, magyarázta. Például tilos a helyi rendőröknek más intézmények munkatársaival, esetünkben az ECO Bihorral és a RER cégekkel közös őrjáratokat szerveznie, de amint vége lesz a járványnak, ismét életbe lép a szerződés, hangsúlyozta Beltechi. Hozzátette, hogy jelenleg tizennégy munkatárs lát el Nagyváradon környezet-rendvédelmi feladatokat, tehát ennyien figyelik a hulladéktárolókat, illetve azt, hogy hol vannak illegális lerakóhelyek. Ezek a munkatársak továbbra is lesben állnak és büntetik azokat, akiket elkapnak, hogy rossz helyre, rossz konténerbe dobják a szemetet. „Azt viszont nem lehet elvárni a helyi rendőrségtől, hogy minden hulladékgyűjtő ponthoz rendőrt tegyen, illetve, hogy kinyisson minden zacskót, ami a konténerekbe kerül, hogy lássa, megfelelő hulladék került-e a konténerbe” – tette hozzá végül. Márpedig, és ezt immár megint Pásztai Zoltán mondja, „A romániai hulladékgazdálkodásban addig nem lesz semmilyen előrelépés, ameddig a hatóságok a sarkukra nem állnak”.

Költséges hanyagság

A szelektív hulladékgazdálkodás természetesen alapvetően azért fontos, mert jelentősen hozzájárul a környezet védelméhez, ugyanakkor anyagilag is kifizetődő az, ha minél kevesebb szemetet termelünk. Az uniós direktíva értelmében ugyanis minden egyes önkormányzatnak meg van szabva az, hogy évente mennyi hulladékot kell újra hasznosítania. A romániai önkormányzatok esetében ez az idén a megtermelt hulladék hatvan százalékát teszi ki. Pásztai elárulta, hogy Nagyvárad etekinteben nagyon rosszul áll, tavaly körülbelül 13-15 százalék volt az újrahasznosított hulladék, és a város idén októberig sem haladta meg ezt az arányt. Ráadásul ez a teljesítmény rosszabbnak számít a tavalyi évhez képest, ugyanis az idén ötvenről hatvan százalékra nőtt az újrahasznosítási célkitűzés. Pásztai elmondta, hogy azok az önkormányzatok, amelyek nem teljesítik a célkitűzést, büntetést kell fizessenek a környezetvédelmi alapnak. Romániában tonnánként ötven lej a bírság az előirányzott, de nem teljesített mennyiségre. Például, ha egy önkormányzat százezer tonna hulladékot generált egy évben, akkor ebből legalább hatvanezer tonnát kell újrahasznosítani. Ha az önkormányzat ebből csak húszezer tonnát hasznosított újra, akkor a fennmaradó negyvenezer tonnát meg kell szorozni ötvennel, és így kétmillió lejes büntetés jön ki. Tavaly Nagyvárad 1,7 millió lejes büntetést fizetett, de az idén ennél az összegnél mintegy harminc százalékkal többet fog fizetni, vetíti elénk a jövőt Pásztai Zoltán.

Borítóképünk illusztráció