Óvjuk tömbházlakásainkat a penész ellen!

Pap István

Péter Sándor nagyváradi vízügyi mérnök harminc éve foglalkozik salétromos és penészes falak diagnosztizálásával és szanálásával, ő volt a segítségünkre abban, hogy jobban megértsük a penészesedés jelenségét, illetve javaslatokat is kínált a probléma megoldására. Mint mondja, penészesedés az év minden évszakában kialakulhat, amikor beázik egy lakás, télen a hő- és vízrendszer szivárgása kedvez a penész kialakulásának, de alapvetően az őszi nedves időjárás az, ami miatt fokozottan figyelnünk kell, hogy lakásunkban ne jelenjen meg ez a biológiai fertőzés, amit csak akkor lehet véglegesen megszüntetni, ha minden aspektusát ismerjük. A penész nagyon veszélyes az egészségre nézve, hiszen az allergiától kezdve a krónikus asztmáig, sőt, rákig több súlyos betegség kiváltó oka lehet, hívja fel a figyelmet Péter Sándor, hozzátéve, hogy a kisgyermekek a legérzékenyebbek erre a környezeti ártalomra.

Rengeteg penészfajta

A biológusok több mint 120.000 penészfajtát ismernek, mindegyik más életkörülmények között fejlődik ki, és ezek közül mindegyik megjelenhet az épületekben is. Mindazonáltal az építőiparban a leginkább az Alternaria, a Fusarium, a Penicillium és a Cladosporium penészgombák elterjedtek, mondja Péter Sándor. A penész formája és színe nagyon változatos, a fekete, a szürke, a barna és ezek különböző árnyalatai. A szakember hangsúlyozta, hogy a fehér színű salétromot nem szabad összetéveszteni a falakon esetleg megjelenő sókicsapódással, ez utóbbi ugyanis egy vegyi jelenség, amely főként a pincékben és a külső falakon jelennek meg, így ennek az orvoslása is értelemszerűen más.

Mit szeret a penész?

Okok

Számos oka lehet a penész megjelenésének a lakásban. Azt jó tudni, hogy a penészspórák eleve megtalálhatók a levegőben, a talajban, de mi a cipőnkkel, ruhánkkal bevisszük a spórákat a lakásba, ahol szétszóródnak és akár évekig is „csak ott” vannak a parketta réseiben, a repedésekben, a csempefugában, a szőnyegben, bútorillesztésekben, és amikor nedvességet és megfelelő hőmérsékleti viszonyokat találnak, akkor fejlődésnek indulnak. A penész kialakulhat épülethasználati hibák, valamint épületszerkezeti és épületgépészeti hibák miatt is. Ezeknek a problémáknak a tárháza végtelen, úgyhogy itt és most csak a leggyakoribbakat soroljuk fel.

Használati hibák

A használati hibák közé tartozik alapvetően az elégtelen és helytelen szellőztetés, a rendszeres zárt téri ruhaszárítás, a rosszul kezelt sütési és főzési levegő, a fürdőszoba párája, ami nincs elvezetve, a szorosan a falhoz tolt nagy bútorok, mert ez gátolja azt, hogy a bútor alatti és mögötti légrésben mozogjon a levegő. Továbbá a nagy nedvességet igénylő szobanövények is hozzájárulnak a helyiség magas páratartalmához, ami a penész kialakulásához vezethet. „Nagy divat lett az ún. amerikai konyha, ezért a régi tömbházlakásokban is a konyhát egybeépítik a nappalival, ugyanakkor az erkélyeket is beépítik, vagy utólagos manzárdosításokat végeznek. Mindez a penészesedés okozója lehet, ha az átalakítások nem szakszerűen történnek” – sorolta a veszélyforrásokat Péter Sándor. Külön problémát jelentenek a PVC nyílászárók, amelyek kiválóan zárják el a külső-belső légcserét, ráadásul a lakás hőháztatártásának szabályozása érdekében egyre kevesebbet szellőztetünk, inkább klímaberendezést használunk. Mindez oda vezet, hogy ha nincs kellő levegőáramlás a beltér és a kültér között, és ha mindemellett az ablakoknál, a külső falak sarkainál, a betonkoszorúnál hőhídas a lakás, azaz a falak nincsenek megfelelően hőszigetelve, a belső melegebb és nagy páratartalmú levegőből a nedvesség lecsapódik, és így máris megvan a penész melegágya.

Van megoldás

Ha a penészes állapot még kezdeti stádiumban van, akkor házi praktikákkal is jó hatásfokkal lehet küzdeni ellene. Alapvető fontosságú szabály az, hogy ne száraz takarítással próbálkozzunk, tehát ne álljunk neki száraz ronggyal, seprűvel, dörzspapírral törölgetni, kapargatni a penészt, mert azzal csak szétszórjuk a lakásban, illetve belélegezzük a penészspórákat, amelyek, mint arról már szó volt, súlyos betegségeket okozhatnak. Tehát penész ellen mindig nedves takarítást alkalmazzunk. A penészre és a megtámadott résznél mintegy ötven centiméterrel nagyobb felületre vigyünk fel szódabikarbonátos oldatot permetezővel vagy ecsettel. Ezt a kezelést kétszer végezzük el, a két felvitel között egy-két órás szünetet hagyva. Ugyanilyen jó hatásfokú a konyhai ecet is. Egy rész konyhai ecethez adjunk hozzá ugyanannyi rész vizet, tehetünk hozzá szódabikarbónát és egy citrom levét is. Ha nem akarunk otthon pepecselni az oldatokkal, akkor a kereskedelemből vehetünk klór alapú készítményeket, ezek már el vannak látva szórófejjel is, amelyek segítségével bőven le kell spriccelni a felületet. Az is fontos, hogy ezt a műveletet védőeszközökkel, azaz kesztyűvel, védőmaszkkal, szemüveggel végezzük el, majd miután befejeztük, ezeket az eszközöket veszélyes hulladékként tároljuk, illetve dobjuk el. A penész lemosása után a kompromittált felületről el kell távolítani a festéket és a glettet, de ezt is csak nedves állapotban szabad elvégezni, ezért eltávolítás előtt ezt a felületet újra permetezzük be penészgátló szerrel. A lekapart anyagot műanyag zsákban vigyük ki a lakásból. A glett és a festés javításához kizárólag szilikát alapú anyagokat használjunk és érdemes a helyiség minden falát szilikát alapú festékkel átfesteni. A jó minőségű szilikát festékek kiváló pára áteresztő tulajdonsággal rendelkeznek, valamint enyhén lúgosak is. Az ilyen felületeken a penész általában nem telepszik meg. Ezzel ellentétben a ma divatos diszperziós festékeknek nagy a párazáró tulajdonságuk, savas a felületük és így a vakolat, mivel le van „zárva”, nem vesz részt a beltéri „páraháztartásban”.

Szerkezeti hibák

Amikor már súlyosabb a helyzet, és úgy tűnik, hogy a fent említett praktikákkal már nem kiiktatható a penészesedés, akkor feltétlenül forduljunk szakemberhez, ajánlja Péter Sándor, mert ezek után már nem csak a fertőzéssel, az okozattal, hanem az ezt kiváltó okokkal is foglalkozni kell. A súlyosabb penészgondok alapvetően az épülethibákból származnak, ezek a hibák már a tervezésnél kezdődnek, és a kivitelezésen át a karbantartásig, átépítésig, számos olyan ok lehet, ami nedvesedést, majd penészesedést idéz elő. Ilyen hibák közé tartozik a padló alatti víz- és hőszigetelés hiánya, ami főként a földszinti lakásokat érinti, a rosszul hőszigetelt falak és betonszerkezetek, a hiányos tető hő- és vízszigetelés, a rossz esővíz elvezetés, a szaniter- és fűtésrendszeri hibák, stb. Péter Sándor elmondta, hogy minden ”beteg„ épület esetében specifikus megoldást kell kidolgozni az épület vagy épületrész teljes, valamint garantált salétrom- és penészmentesítésére. Annak függvényében, hogy mi a penészesedés oka, melyek a penészesedés problémás helyei, az épület adottságai, a szakember különböző megoldásokat javasol a probléma megoldására, kezdve a párafaló készülékektől, főként a külső vagy helyesen alkalmazott belső hőszigetelésen át a finom szellőztetés megoldásáig. A szakember végül megjegyezte, hogy nagy problémát jelent az, hogy sem Romániában, sem az Európai Unióban nincs hivatalos szabvány erre a kérdésre vonatkozóan. Így nincs egységesen elfogadott és kötelezően alkalmazandó eljárás, normatíva, stb. arra hogy a már megjelent biológiai fertőzéseket hogyan kellene egységesen kezelni a tartós és garantált megoldás érdekében. Ezért van szükség a tapasztalattal rendelkező szakértő véleményére, illetve segítségére.

Borítóképünkön: Péter Sándor