Augusztus 20-i ünnepi megemlékezés Tenkén

Vad-Magyar Renáta-Henrietta

Magyar népdalok fogadták a vendégeket az ünnepi alkalmon. A református egyházközség nevében Megyaszszai-Biró Attila lelkipásztor felesége, Megyasszai-Biró Júlia köszöntötte az egybegyűlteket, elmondva, hogy a rendezvény a Templom és Iskola Szórvány Egyesület szervezésében jött létre. Ez utóbbi Krassó-Szörény megyében, Resicabányán alakult meg 2011-ben, annak érdekében, hogy az ott szórványban élő magyaroknak programokat tudjanak szervezni. A rendezvény megvalósulásáért ugyanakkor köszönetet mondott a többi támogatónak is. A későbbiekben a gyülekezet egyik tagja, Ambruzs Ferenc beszélt a magyar Szent Korona jelentőségéről, a Pannon-medencéről és államalapító Szent István királyunkról, akit 1083. augusztus 20-án avattak szentté. Beszédében kiemelte: az ezeréves visszatekintés alapján nagy államférfira jellemző vonása és tette volt Szent Istvánnak, amikor megalapozta a magyar nemzet kereszténységét.

A Szent Korona

A Szent Korona évezredeken keresztül, egészen 1947- ig meghatározta a magyar államiságot. Eszerint csak akkor volt magyar király, kizárólag az volt elfogadva a magyar állam, nemzet képviselőjeként, aki három kritériumot teljesített. Az egyik az volt, hogy megfelelő hozzáállással vezetni tudja a nemzetet, a másik, hogy a nemzet el kellett őt fogadja (eszerint megkoronázása előtt közfelkiáltással kellett elfogadják királynak), végül pedig a magyar király a nemzet akaratából uralkodott, mindent a nemzet érdekében tett, s bármilyen szerzeménye volt az államiság keretében, az a korona tulajdonába ment át. Hogy miért is szent a korona, arról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azt mondják, hogy attól szent, hogy az Árpád-házi királyokból sokan lettek szentté avatva, mások szerint abban áll, hogy kapcsolatot teremt a Föld és az ég között a királyon keresztül. Ha a koronáról beszélünk, akkor három típusú jöhet szóba. Van a házi korona, amelyet bárhova magával hordozhatott a király; az országló korona, amelyet akkor vitt magával, amikor országos megjelenése volt; s a beavatókorona, amiből egy van a világon, a magyar Szent Korona, s az a jellegzetessége, hogy maga a király is csak egyszer látta életében. Utóbbit a nemzet általi szabályrendszer alatt őrizték a koronaőrök. Ők készítették elő a koronázásra is egy nappal azt megelőzően, majd a nádor vitte be az ünnepi alkalomra, s kötelező jelleggel az esztergomi érsek kellett a király fejére tegye a székesfehérvári templomban. A nép ebből csak a korona elejét látta, ahol Jézus Krisztus látható, kétoldalt pedig a két arkangyal, Mihály és Gábriel. A koronával utoljára 1920-ban koronáztak meg királyt, tehát addig voltak érvényesek a magyar Szent Korona jogai.

Új kenyér

Augusztus 20-át a magyar nemzet életét és működését befolyásoló fontos momentumok alapján ünneplik meg. Július 15-én van az aratóünnep, amelyet követően a gazdák már nem őrölnek lisztet, mivel csak bizonyos időszak elteltével lehet újból búzakenyeret sütni. Így augusztus 20-a lett az első terminus, amikor az első kenyeret megsütötték a július 15-én aratott búzából. Innen az új kenyér ünnepe. Augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe, ekkor Szent István király Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának, ez megjelenik a koronán is: a hátsó részén, a pártában ott van a Szűzanya képe, ezáltal megvalósult a koronának a hármassága: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Az előadás ideje alatt a gyermekek számára kézműves műhelyt működtettek, akik a felnőttekhez csatlakozva később be is mutatták, hogy miket készítettek: huszárokat színeztek, zászlók s virágok kerültek ki a kezeik alól. A hangulatos megemlékezést a Himnusz közös eléneklése zárta. Az új kenyér ünnepe vasárnap is folytatódott, az istentiszteleti alkalom kezdetén a Romániai Magyar Gazdák és a Partiumi Falugazdász-hálózatnak köszönhetően került az új kenyér az Úr asztalára. A búzaadomány a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, illetve a tenkei gazdák jóvoltából jutott el a tenkei református templomba az ünnepi alkalomra. Mindezek mellett az RMDSZ Bihar megyei szervezetei is hozzájárultak az adományhoz.

Borítókép: Gyermekek mutatják a foglalkozások során készült munkáikat