Évet értékelt az ingatlankezelő igazgatóság

Pap István

Lucian Popa, a Nagyváradi Ingatlankezelő Igazgatóság vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy az ingatlankezelőség lakásállománya a tavaly az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített, összesen 162 lakást magában foglaló tömbházakkal bővült. A Spartacus utcán felhúzott, harminc lakásos tömbház lakrészeit mostanában osztják ki a városban tevékenykedő rezidens orvosok között. A lakások mellett az intézménynek 239 nem lakhatásra használt ingatlana és ingatlanrésze van, de a tanintézmények, a parkolóházak és a sportlétesítmények kezelése is ennek az intézménynek a hatáskörébe tartozik. Az igazgatóságnak összesen 2818 hektárnyi területe van.

Növekvő bevételek

Lucian Popa kiemelte, hogy az igazgatóság bevételei az elmúlt négy évben folyamatosan nőttek. Míg 2016-ban a bevétel még csak 27,3 millió lej volt, addig a tavaly ez az összeg már elérte a 49,1 millió lejt. A lakások bérbe adásából a tavaly 38,8 százalékkal több bevétele származott (2,4 millió lej) az igazgatóságnak az azt megelőző évhez viszonyítva, ami nyilván annak tudható be, hogy a város felvitte a lakbéreket. Az igazgató kifejtette, hogy korábban szimbolikus, 50–80 lejes havi lakbért szedtek be a lakóktól, a tavaly viszont a két szobás lakások után már körülbelül háromszáz, a háromszobás lakások után pedig mintegy ötszáz lejes lakbért kér a város, ami még így is elmarad a váradi lakbérek piaci értékétől. A lakbéremelésre többek között azért volt szükség, mert a bérlők korábban annak ellenére sem fektettek be semmit bérleményükbe, hogy szimbolikus összeget kellett fizetniük érte. Jelentős mértékben, 73,7 százalékkal nőtt az ingatlaneladásokból származó bevétel. Ennek kapcsán Popa megjegyezte, hogy tavaly 14,7 millió lej származott ebből a forrásból, de nem kívánják a jövőben erre az amúgy kiszámíthatatlan forrásra építeni a bevételeiket.

Parkolás

A parkolási díjakból származó bevétel is folyamatosan emelkedett az elmúlt négy évben: a 2016 évi 9,9 millió lejtől tavaly eljutottak a 19,3 millió lejig. A növekvő tendenciát annak ellenére sikerült megtartani 2019-ben, hogy a városban zajló számos munkálat miatt sok parkolóhely megszűnt. Lucian Popa beszélt arról a módosításról is, miszerint az ellenőrök csak az első ellenőrzéstől számított öt perc eltelte után megejtett második ellenőrzés után róhatnak ki bírságot azokra, akik nem fizették ki a parkolási díjat. Ezek után drasztikusan csökkent a viták, a fellebbezések és a kimagyarázkodások száma, hiszen öt perc bőven elegendő minden autós számára arra, hogy kifizesse a parkolási díját, ha valóban fizetni akar, magyarázta Popa. Az egyik újságíró arra volt kíváncsi, hogy ha a parkolási díjakból ilyen jelentős összeg folyik be, akkor a város miért akarja külsős cégre bízni a parkolási szolgáltatás kezelését. Lucian Popa azt válaszolta, hogy a parkoló-üzemeltetésben jártas cég a maga szaktudását tudná hozzátenni ehhez a szolgáltatáshoz, de a város nem mondana le erről a bevételről, a megbízott cégnek úgy kell majd tevékenykednie, hogy a saját profitja mellett a város által elvárt bevételeket is kitermelje, Kérdésünkre válaszolva pedig elmondta, hogy mindez még csak az elképzelések szintjén mozog, így még az sincs eldöntve, hogy csak a parkolóházak, vagy az összes parkolóhely üzemeletetését külsős cégre bízná-e a város.

Kiadások

A nagyváradi ingatlankezelőség a tavaly 13,8 millió lejt költött működési költségekre és 44,7 millió lejt beruházásokra: előbbi csökkenő, utóbbi növekvő tendenciát mutat, ugyanis az igazgatóság 2017-ben még csak 22,7 millió lejt költött működési költségekre és 23,7 millió lejt beruházásokra. A működési költségek további csökkentését akarja elérni az igazgatóság azzal, hogy az oktatási intézményekben automatikus közműszabályozó rendszert vezetnek be. Ilyen rendszer már működik az 52. számú óvodában, a Gojdu Líceumban és a Ion Bogdan utcai iskolában, ez utóbbi tanintézményben a rendszer üzembe helyezése óta nyolcvan százalékkal csökkentek a fűtési költségek. Az említett rendszer lényege az, hogy a tanintézményekben folyó tevékenység függvényében kapcsolja ki vagy be a közműszolgáltatásokat. Ezt a rendszert nem lehet bevezetni ott, ahol a hőközpont nemcsak a tanintézményeket, hanem a környékbeli ingatlanokat is kiszolgálja. „Ha éjszakára automatikusan kikapcsolnánk a fűtést az iskolákban, akkor a lakásokban sem lenne fűtés, ami nem jó” – fogalmazott Popa. De erre a problémára is van megoldás: példaként említette a Mihai Viteazul Szakkollégiumot, ahol felújítják a hőközpontot úgy, hogy a lakások fűtését külön modulra helyezik rá. Az igazgató kiemelte, hogy a tavaly az azt megelőző évhez képest jelentősen csökkent a sportcsarnok és a teniszpályák, a Gyermekváros és a Motorul stadion működési költsége, és csak az olimpiai medence üzemeltetése került 4,7 százaléknyival többe, mint egy évvel korábban.

Beruházások

Az ingatlankezelő igazgatóság 2019-ben összesen 4,4 millió lej értékben végzett beruházást helyi tanintézményekben, a legtöbb pénzt, 2,4 millió lejt a Traian Vuia Műszaki Szakkollégium teljes felújítására költötte el. Ebben a kategóriában szerepel a Szacsvay Imre Általános Iskola felújításának szakértői vizsgálatára és magára a tervezésre elköltött 66 ezer lej is. További egymillió lejt tett ki a nagyváradi tanintézményekben végzett, idén is folytatódó munkálatok költségeinek a kifizetése. A sportlétesítmények tekintetében 581 ezer lej értékben történtek beruházások, például 461 ezer lejből felújították a sportcsarnok szellőztető és légkondicionáló rendszerét, illetve a Gyermekváros mini focipályáját.

Borítókép: Lucian Popa, a Nagyváradi Ingatlankezelő Igazgatóság vezetője