200.000 euróban szabnák meg az összeghatárt

200.000 euróban szabná meg több szociáldemokrata párti törvényhozó azt az összeghatárt, amely alatt nem minősülne bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Az erről szóló törvényjavaslatot december 18-án nyújtották be a parlamentbe. A tervezet azt is előírja, hogy a három évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztést otthonában tölthetné le az elítélt.

A képviselőház honlapján is megtalálható törvénytervezet értelmében csak abban az esetben minősülne bűncselekménynek a hivatali visszaélés, és büntetnék egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, ha az okozott kár meghaladja a 200.000 eurót.

A kezdeményezők módosítanák a büntető törvénykönyv 60-as cikkelyének 2. bekezdését is, kiegészítve azzal a kitétellel, mely szerint "a három évig terjedő szabadságvesztést otthonában töltheti le az elítélt". A tervezet értelmében ez a kitétel azokra is érvényes lenne, akikre három évnél hosszabb börtönbüntetést szabnak ki, de 60 évesnél idősebbek, illetve súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. A törvényjavaslat kezdeményezői csökkentenék ugyanakkor a megvesztegetés, illetve vesztegetés elfogadása esetén kiróható büntetést: előbbiért hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés járna (jelenleg két évtől hét évig terjedő börtönbüntetés szabható ki), utóbbi esetében pedig a kiróható büntetés alsó határát egy évben állapítják meg, míg a jelenleg érvényben levő törvény szerint ez három év. Befolyással való üzérkedésért a jelenleg kettőtől hét évig terjedő börtönbüntetés helyett egytől öt évig terjedő szabadságvesztést rónának ki.

Büntetőeljárási törvénykönyv

A tervezet a büntetőeljárási törvénykönyvet is több ponton módosítaná. Az egyik javaslat kötelezővé tenné, hogy a bűnvádi eljárás során készítsenek hang- vagy kép- és hangfelvételt a sértett fél és a tanúk kihallgatásáról. A jelenleg hatályos törvény értelmében ezt csak akkor rendelik el, "ha a bűnüldöző szerv ezt szükségesnek tartja", vagy a sértett fél vagy a tanú kérelmezi.

Változna a kényszerintézkedésekről rendelkező, 202-es cikkely is, amelynek első bekezdéséből törölnék az "észszerű gyanú" kifejezést, így az a következőképpen szólna: "Kényszerintézkedések akkor rendelhetők el, ha bizonyítékok vagy megalapozott jelek utalnak arra, hogy az illető személy bűncselekményt követett el".

Törvényjavaslat

A törvényjavaslat módosítaná a büntetőeljárási törvénykönyv feljelentéssel kapcsolatos, 290-es cikkelyét is. A kezdeményezők bevezetnének egy új bekezdést, amelynek értelmében hat hónapig lehet feljelentést tenni, attól a dátumtól számítva, amikor a feljelentő tudomására jutott a bűncselekmény (kivételt képeznek a személy elleni, valamint a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények). Amennyiben erre nem kerül sor a megszabott hat hónapon belül, az illető büntetőjogi felelősségre vonható, ugyanakkor feljelentése nem használható fel bizonyítékként a büntetőper folyamán - áll még a tervezetben.

A törvénytervezetet december 18-án nyújtotta be a képviselőházhoz a következő negyven PSD-s képvielő és szenátor: Babuş Radu, Bălănescu Alexandru, Bontea Vlad, Bucura-Oprescu Simona, Căciulă Aurel, Căruceru Aida-Cristina, Cocoş Vasile, Cosma Andreea, Dinu Cristina-Elena, Georgescu Nicolae, Halici Nicuşor, Intotero Natalia-Elena, Itu Cornel, Lupaşcu Costel, Macovei Silviu Nicu, Matei Călin-Vasile-Andrei, Moagher Laura-Mihaela, Neaţă Eugen, Nosa Iuliu, Oteşanu Daniela, Paraschiv Rodica, Păle Dănuţ, Petric Octavian, Pleşoianu Liviu Ioan Adrian, Popa Ştefan-Ovidiu, Pop Andrei, Rădulescu Cătălin-Marian, Simion Lucian-Eduard, Spânu Ion, Stancu Florinel, Stativă Irinel Ioan, Suciu Matei, Şarapatin Elvira, Toma Ilie, Ursu Răzvan-Ion, Vasilică Radu Costin, Velcea Nicolae, Vîrză Mihăiţă, Weber Mihai.