Elutasította a képviselőház plénuma az RMDSZ törvénymódosító javaslatát a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználatról

Elutasította a képviselőház plénuma szerdán az RMDSZ által benyújtott és 2001/215-ös közigazgatási törvényt módosító tervezetet, amelynek értelmében 10%-ra csökkenne az anyanyelv-használati küszöb a kisebbségek által is lakott településeken. A javaslatot korábban negatívan véleményezte az alsóház három - jogi, közigazgatási és emberjogi - bizottsága.

A tervezetet csak az RMDSZ 21 képviselője támogatta szavazatával a plénumban, 256-an ellene voksoltak, 4 törvényhozó pedig tartózkodott.

A helyi közigazgatásról szóló törvény RMDSZ által javasolt módosítása értelmében 20 százalékról 10-re csökkentenék az anyanyelv-használati küszöböt, és egy kedvezményes küszöböt is bevezetnének. A tervezet értelmében azon településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a 10%-ot, használhatják anyanyelvüket a helyi közigazgatási intézményekben és az azoknak alárendelt intézményekben, a prefektúrákon, a minisztériumoknak és a központi közigazgatásnak alárendelt területi intézményekben. Jelenleg csak azokon a településeken kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20%-ot.

A tervezet szakbizottsági vitája során mindegyik alakulat képviselői azon véleményüknek adtak hangot, hogy Románia továbbra is példaértékű országnak számít a kisebbségekkel szembeni tolerancia terén.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt kifejtette, hogy a jogszabálytervezet semmi mást nem tesz, csak gyakorlatba ülteti az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2012-es ajánlását.

Florin Roman liberális képviselő azzal replikázott a képviselőházi vitán, hogy 2012 óta nagyon sok minden változott jó irányba Romániában a nemzeti kisebbségek terén. Románia a jó gyakorlatok országa a kisebbségvédelem terén, erre büszkéknek kell lennünk - jelentette ki Roman.

Marius Paşcanu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője szerint az RMDSZ mindig eredeti értelmezést adott a kisebbségi nyelvek európai Chartájának , ez a tervezet is ennek a bizonyítéka. A PMP honatyája szerint az RMDSZ érthetetlen, szeparatista törvényjavaslatokat fogalmaz meg, és a tervezet a Székelyföld zászlaját is hivatalossá tenné.

Márton Árpád kifejtette, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2012-es ajánlásában azt javasolják a román hatóságoknak, hogy vizsgálják felül a közigazgatásban alkalmazott anyanyelv-használati küszöböt. Úgy véljük, hogy a gyulafehérvári kiáltvány 100. évfordulóján jó lenne a teljes kiáltványt tiszteletben tartani, azt a részt is, amely a nemzeti kisebbségekkel foglalkozik, tehát itt az ideje, hogy a centenárium évében a gyulafehérvári kiáltvánnyal összehangolt törvényünk legyen, ezt a tényt nagy szeretettel fogjuk megünnepelni - mondta Márton Árpád.

Mariana Popescu, a nemzeti kisebbségek képviselője is úgy nyilatkozott a plénumban, hogy nem támogatják az RMDSZ javaslatát, fölöslegesnek tartják azt.

"Tegnap a nemzeti kisebbségek képviselőinek körében megszavaztuk, hogy el fogjuk utasítani a törvénytervezetet. Úgy véljük, hogy Románia modellértékű a kisebbségvédelem terén alkalmazott jó gyakorlatok tekintetében, és szeretnénk megköszönni az államnak, a kormánynak a jogokat, amelyeket élvezhetünk - jelentette ki a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek képviselője.

Cristian Seidler, a Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője szerint a tervezetbe iktatott alternatív küszöbök valójában 2%-ig is csökkentenék az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő arányt, és ez közigazgatásilag és anyagilag megvalósíthatatlan. Seidler szerint ugyanakkor a tervezet egyes elemeivel kapcsolatban felmerül az alkotmányellenesség gyanúja. A falvak mégsem közigazgatási egységek a román törvények értelmében - jelentette ki az USR-s politikus.

A tervezetről a szenátus szavaz döntő fórumként.

www.agerpres.ro