Tanuljunk meg egymás mellett élni

A szépszámú hallgatóság előtt Andrei Marga, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem rektora  Excellence Strategy of Universities című előadását tartotta meg. Ismertette, hogy melyek azok a lépések, amiket meg kell tenni annak érdekében, hogy a megváltozott világ elvárásainak eleget tudjunk tenni. A vita vezetője Berács József, a Corvinus egyetemi tanára Gazdálkodástudományi Kar Marketing Tanszéknél, aki jó érzékkel irányította a beszélgetést, melynek résztvevői Csáki Csaba, a Corvinus Egyetem tanára, Detrekői ÁkosSzéchenyi- díjas akadémikus,valamint Szűcs Ferenc, a Károli GáspárReformátus Egyetem volt rektora árnyalták a vitatott témát. Valemennyiük saját tapasztalatai alapján egészítvén ki Andrei Marga által elmondottakat. Kitűnően bizonyítván, hogy a panelvita sikerének feltétele: a résztvevők legyenek jártasak a témában, és képesek legyenek tömören, világosan összefoglalni a nézeteiket. A másnap kezdődött ceremónián  dr. Andrei Marga egyetemi tanárt, a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorát díszdoktorrá avatta a Budapesti Corvinus Egyetem. Dr. Andrei Marga a díszdoktori címet a tudományos tevékenységéért kapta.

Andrei Marga székfoglaló beszédében – New Concepts after The Crisis című- többek között elmondta: 2008-ban kirobban nemzetközi pénzügyi válság rövid idő alatt más válságokkal is társult, mind a gazdasági, az energetikai, fejlődési modell és az ontológiai válsággal. Kérdés az, hogy fogalmi rendszerünkben hogyan fejeződnek ki a válság sajátosságai. Szerinte szükséges újra értelmezni az ontológiai válságot, melynek leírása új fogalmi elemzést igényel. A 2008-as válság a késői modernítás válsága, melyet négy fogalommal jellemez. 1.) Kulturális fordulat. 2.) Transz differenciálódás. 3.)  A komplexitás felvállalása. 4.) A kockázat.

A kulturális fordulat

A 2008-ban kirobbant válság nem nyilvánulhatott volna meg, ha a kommunikációs hálózat nemzetközi, mind nemzeti szinten nem működtek volna oly hatékonyan. A pénzügyi- gazdasági válság kulturális elemhez kötött, mint például a globalizált kommunikáció, az értékek által determinált magatartások. Andrei Marga kulturális fordulatnak nevezi azt, hogy a válság kulturális elemektől függ. A gazdasági életben a kultúra több területen is hat, mint az alkalmazottak erkölcsi szakmai hozzá állásában, motiváltságában, a döntés hozatalok alkalmával. A válság nagy lehetőséget nyit a válság kulturális függőségének elemzéséhez. A késő modernitás kulturális függését helyezi előtérbe. Szerinte a Kelet Európai országokban a nyílt társadalomba való átmenet kultúrafüggő. Az új társadalom létrehozásához nem elegendő a szabadság, vagy a megfelelő pénzmennyiség, hanem szükségesek a kulturális értékek elsajátítása is. Hivatkozik Friedrich H. Tenbruckra, aki először fogalmazta meg azt a gondolatot, miszerint bármely tevékenység, beleértve a gazdaságit is kulturális közvetítéssel, valósul meg. A válság és következménye nem választható el a kulturális szinttől, és a késői modernitás kulturális irányzataitól. Ezeket szükséges újra értékelni. Az elmúlt évtizedekben a differenciálódás a közéletben is meghonosodott anélkül, hogy szigorú fogalmi különbséget tettünk volna. Talcott Parsons a modern társadalmat a funkcionális differenciálódás fogalmával jellemezte.

Ma a különbség, a differenciálódás fogalmának, mind filozófiai, mid szociológiai szempontból komoly szakirodalma van. A Kelet és Közép Európában bekövetkezett 1989 utáni történelmi változások következtében az egyéni identitás és a kollektív identitás kutatása került előtérbe. Ilyen vonatkozásban fejlődés figyelhető meg. Nem csak a különbségeket, hanem a különbségen túl levőt is tanulmányozni kell. Az élet igazolja azt a tényt, hogy a különbségeket állandóan fordítjuk. Ennek következtében a különbségeket túl lépjük. ( Max Weber, Parsons, Luhmann) Mint ahogyan legújabban Habermas megfogalmazta.

A komplexitás felvállalása

A klasszikusok által megfogalmazottakat, tovább kell gondolni. Adam Smith, a piac gazdaság atyja, eszme futtatásában azt mondja, hogy a termék ára a kereslet kínálat egyensúlyától függ. Természetesen érvényesül a láthatatlan kéz szerepe. Lényegében lineáris okfejtési kapcsolatot emelt ki. A valóság ennél bonyolultabb. A termék ára nem csak a kereslet és kínálat függvénye, hanem más tényezők is szerepet játszanak, mint például a fogyasztók preferenciája, vagy a piaci spekuláció. Az ipari forradalmaktól, a munkanélküliségtől is függ, és így tovább. Az elemek kölcsönhatása inkább meghatározza a rendszerben levő rendet, mint maguk az elemek. A komplexitás tanulmányozásának célja, hogy megértsük a bonyolult rendszerekben levő káoszt, feszültséget, konfliktust, azok okait. Melyet régebben nem dolgoztak ki kellő képen. A 2008-ban kirobban világválság érdekes helyzetet teremtett a mindennapi életben is. Nem kell különösebb erőfeszítést tenni, hogy az ember megfigyelje a válság elkeseredést, frusztrációt, szenvedést esetleg kétségbeesést eredményez társadalmi szinten az emberekben. Itt arról van szó, hogy szellemi építkezésükben, döntésükben nem vették figyelembe a kockázatot.

A 2008-as válság azt igazolja, hogy a társadalom nem lineáris jellegű. A társadalom bonyolult, melyben a kezdeményezéseink nem abszolút bizonyossággal társulnak. Figyelembe kell venni a kockázatot. Niklas Luhmann a kockázat fogalmának kidolgozója. Észrevette, hogy a fogalmi rendszedrünk a szervezett világot tükrözi, melyre a döntéseinket alapozzuk. Ha a kockázatra gondolunk figyelembe, kell venni a bizonytalanságot is. A kockázat, a rendezetlenség, a káosz, a kudarc elemeit is figyelembe kell venni. Demokratikus társadalomban a kockázat alternatívája a biztos. A döntések időhöz kötettek, de a jövőt nem ismerjük. A kockázat a bizonytalan helyzetekhez kötődik. Ezért fontos a kockázat és a racionalizálás közötti kapcsolat. A fejlődés ezért rendkívül bonyolult. A globalizált világban a kockázat növekszik, melynek következtében a társadalom sebezhetősége is nő. A társadalom az emberi kezdeményezések függvénye. Ma a társadalomfejlődését nagyban befolyásolja a kultúra. De előre tör a bizonytalanság is az emberek életében. Tulajdonképpen bizonytalan társadalomban élünk. Azok a társadalmak, melyek képesek kezelni a kockázatot és bizonytalanságot versenyerőre tesznek szert. Magyarország fővárosában Budapesten először adtak át komoly nemzetközi hírnévnek örvendő egyetem részéről hazánk fiának, Andrei Marganak a megtisztelő díszdoktori címet.

Kérdésünkre Dr. Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora a két egyetem együttműködésének előnyeit a következőképpen fogalmazta meg: Két neves egyetemről van szó, amely nem csak saját országában, hanem nemzetközileg is elismert.  Az együttműködés nem külső nyomásra, teljes mértékben önkéntes alapon jött létre. Először Marga professzor látogatta meg az egyetemet még a ’90-es években és ettől kezdve alakult a kapcsolat. Én csak hallottam, hogy egyik professzor megy előadást tartani tőlünk, másik is megy. Tudományos konferenciákon láttam a Babes- Bolyai Tudományegyetemről kollegákat és szépen lassan kialakult az együttműködés, melyhez hozzájárult az is, hogy Marga professzor midig meghívja a magyar professzorokat a kolozsvári tudományos rendezvényekre. Ezeken mi is rendszeresen részt vettünk és ezzel formalizáltabbá vált a kapcsolat. Tulajdonképpen önálló kurzusokat indítottak egyetemi professzoraink, Kolozsváron a magyar képzési vonalon belül. Balázs professzor marketingből, Csáki Csaba, de mások is.

Véleményem szerint a diákok együtt működését kellene erősíteni, ami a mostani látogatás kapcsán merült fel. Azon az alapon, hogy akik gyerekkorukban vagy diákkorukban megismerik egymást, és együtt működtek, azok nem fognak veszekedni felnőtt korukban. Kelet Európában erre nagy szükség van. Tanuljunk meg egymás mellet élni, tanuljuk meg egymás kultúráját. A Babes- Bolyai Tudományegyetem a multikultúrális dologban élen, jár. Mi még nem annyira. Bár nekünk is egyre több külföldi hallgatónk van. Ezt kell egymástól eltanulnunk.

Csomafáy Ferenc