Március 15: a szabadságszeretet szimbóluma

Ha visszatekintünk a kezdetétől eltelt 160 évre, azt látjuk, hogy 1848 tavaszának, március idusának felidézése mellett az évente visszatérő márciusi nap minden nemzedék egyéni érzéseit is megszólaltatta. Az emberek nemcsak a múltat, hanem önmaguk reményeit is keresték ezen az évfordulón. Az érzelmi tartalom változásai ellenére, de az események megitélésének az éppen aktuális politikai helyzettől függő sokfélesége ellenére is, március 15.-ben van valami állandó elem, amelyet íróink és történészeink úgy határoznak meg, hogy ez a nap a nemzeti érzésre és a szabadságszeretetre emlékeztet elsősorban, sőt, mondhatni kizárólagosan.

Kérdések...

Miért lett éppen ez a nap ilyen szimbólikus erejűvé? Ha felidézzük a megelőző és a későbbi eseményeket, számos olyan mozzanatot találunk a negyvennyolcas események között, amely e két fogalomhoz szorosan kapcsolódik. Az alkotmányos szabadság és a népképviselet kivánalma már a pozsonyi országgyűlés előző napi feliratában benne volt. Március 17-én- miután a feliratot az uralkodó elfogadta, s kinevezte történelmünk első felelős miniszterelnökét, gr. Battyány Lajost- meg is valósult. Április 11-én a negyvennyolcas törvények uralkodó általi szentesítésével megteremtődött az új Magyarország alapja... Miért március 15. a nemzeti érzés szimbóluma, amikor a szabadságharc története annyi hősies csatanapról, diadalmas győzelemről tud, melyen egyének és névtelen honvédek a nemzeti érzésnek máig élő példáit adták?

...és feleletek

Ezekre a kérdésekre csak akkor adhatunk meggyőző feleleteket, ha megvizsgáljuk március 15. szimbólumának eredeti értelmét. A reformkor küzdelmei előkészítették a nagy átalakulást, és olyan nagy egyéniségek jelölték ki az utat, mint Széchenyi István és Kossuth Lajos. Az 1848 februári francia forradalom hatása kelet felé haladva a nemzeti mozgalmak sorát hozta létre. Kossuth felismerte a történelmi pillanatot: március 3-án felirati javaslatában alkotmányt kért nem csak Magyarországnak, hanem az örökös tartományoknak is. Amikor a március 13-i bécsi forradalom híre megjött, Kossuth utólag a teljes programot bevette a feliratba. A feliratot küldöttség vitte Bécsbe, az uralkodó elfogadta azt, s kinevezte Batthányi Lajost miniszterelnökké. Eközben Pesten egy szegény kisnemes vagy polgári eredetű fiatal és radikális értelmiségi csoport szerveződött, amely gyökeres átalakulást, forradalmat akart, elégtelennek és lassúnak tartva a pozsonyi országgyűlés által elért változásokat. A később márciusi ifjaknak nevezett csoportosulás a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi Dániel, IrinyiJózsef és Jókai Mór voltak a fő hangadói, irányítói. Ők vonultak fel március 15-én, ők fogalmazták meg és nyomtatták ki a cenzúrát eltörölve a tizenhét pontot, a forradalom programját és a Nemzeti dalt, s szabadították ki a börtönből Táncsics Mihályt.

Kupán Árpád