Bontják a váradi nagypiac környékét, veszélyben a volt villamosremíz egy része

Lebontották a nagyváradi nagypiac mellett lévő épületeket, hogy helyet csináljanak egy új, ún. kereskedelmi inkubátorháznak. Noha a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság nem hagyta jóvá a piac nagycsarnokának és három másik épületnek a lebontását, lehet, hogy végül ez az épület sem menekül meg a bontástól.

A Nagyváradi Ingatlankezelő Hivatal alkalmazottai múlt pénteken dózeroltak le a város legnagyobb piacának a területén álló több építményt: két transzformátorházat és a volt tejcsarnokot, amely a Közterület-fenntartó Vállalat egykori székhelyeként szolgáló épülettel szemben állt. A nagypiac helyén egy új, a Rogériuszi piachoz hasonló komplexumot építenek majd uniós támogatásból. Egyébiránt az új piac tervét ugyanaz a Poliart cég készítette, amelyik a Rogériuszi piacot is tervezte, és a látványtervek alapján nagyon hasonló lesz a két építmény, annak ellenére, hogy a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság nem engedélyezte azt, hogy lebontsák a nagypiac nagycsarnokát, amely a város első villamosremíze volt.

Törvénytelen?

Az egykori váradi villamosremíz épületének bontására nem kapott engedélyt a helyi önkormányzat másfél évvel ezelőtt a műemlékvédelmi bizottságtól, mert Nagyvárad első villamosremíze értékes épület, amit ipari műemléképületté lehetne minősíteni. Bontás helyett a bizottság azt kérte, hogy készüljön egy építészettörténeti tanulmány az épületegyüttesről, amiből kiderüljön, hogy mi az, ami értékes és mi az, ami nem. A városrendezési tervben maga a főépület műemléknek javasolt épületként szerepel, ettől jobbra és balra még három épület van besorolva a helyi védelmet élvező épület kategóriába, ami szintén azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat tilos lebontani. Ebbe a kategóriába tartozik a főépület északi oldalán lévő volt mozdonycsarnok is. Némethy László műépítész, a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság tagja lapunknak elmondta: a bizottság nem hagyta jóvá a nagyváradi nagypiacon a nagycsarnok melletti kisebb épületek és építmények lebontására vonatkozó dokumentációt, mert nem voltak építészettörténeti tanulmányok, amelyekből kiderüljön, hogy egyáltalán milyen épületeket akarnak lebontani, másrészt teljesen követhetetlen módon volt az egész bemutatva. A bizottság kérte a dokumentáció pótlását szakvéleményekkel és főként építészettörténeti tanulmányokkal, amelyekből kiderüljön, hogy mely épületeket lenne érdemes megőrizni. Ehelyett, mint arról maga Némethy László is megrökönyödve értesült a sajtóból, már le is bontották a szóban forgó épületeket. Mint mondta, nincs tudomása arról, hogy a megyei műemlékvédelmi igazgatóság a műemlékvédelmi bizottság döntésével ellentétes határozatot hozott volna, és megadta volna a jóváhagyást. Ilyen körülmények között pedig tisztázatlan az is, hogy kiadták-e egyáltalán a bontási engedélyt. Lucian Popa, a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal vagyonkezelő igazgatóságának vezetője lapunknak azt mondta, hogy csak a közterület-fenntartó volt székhelyének épülete, a nagycsarnok, és az ahhoz tapadó épületek vannak műemléki besorolásra javasolva, egyetlen másik lebontott épület sem volt műemléki vagy helyi értékű műemléki besorolásra felterjesztve. Azt azonban nem sikerült tisztázni, hogy volt-e egyáltalán bontási engedély.

Zavaros ügy

A bontás csak az első lépés, hiszen ezt követi az új kereskedelmi inkubátorház megépítése. A projekt megvalósításával a váradi polgármesteri hivatalnak a nemzetközi finanszírozású projektek menedzsmentigazgatósága van megbízva. Ennek igazgatója, Marius Moş kérdéseinkre válaszolva azt mondta, hogy nincs még eldöntve az, hogy mi lesz a nagycsarnokkal. Arra a kérdésünkre, hogy megváltoztatták-e a megvalósíthatósági tervet oly módon, hogy az megfeleljen a műemléki bizottság elvárásainak, vagyis hogy ne bontsák le a nagycsarnokot, Moş ezt válaszolta: „nekünk van egy megvalósíthatósági tervünk, ami nagy vonalakban egy műszaki terv. A tervet a beszerzett jóváhagyások alapján kell összeállítani, amelyben lehetnek módosítások a megvalósíthatósági tervhez képest, éppen a beszerzett jóváhagyások alapján. A műemlékbizottság különben sem utasította vissza a megvalósíthatósági tervet, hanem megadta a jóváhagyást bizonyos feltételekkel.” Ez azt jelenti, hogy a megvalósítási tervben nem kell módosítani a kifogásolt részeket, ellenben a műszaki tervben figyelembe kell venni a műemlékbizottság által megfogalmazott elvárásokat. És bár ebből az következne, hogy a műszaki terv nem írhatja elő a nagycsarnok lebontását, ettől függetlenül Marius Moş azt mondta, hogy jelen állás szerint nem lehet tudni, hogy mi lesz a jövőben a volt villamosremízzel.