Kimozdítani a lakosokat a komfortzónájukból

Elkészült egy újabb tanulmány, amelynek alapján a váradi önkormányzat többletadózásra akarja kötelezni a város belvárosában lévő alacsony épületek tulajdonosait. Erről tartottak hétfő délután közvitát a városházán.

Hétfőn délután a váradi városházán beszélt Eugen Panescu, a Nagyvárad Általános Városrendezési Tervét is elkészítő Planwerk cég képviselője a város belvárosi védett övezetére vonatkozó hat Övezeti Városrendezési Tervről (PUZ-CP), valamint az épületmagasításokra vonatkozó tanulmányról. A kifejezetten a szakembereknek és a sajtónak szánt megbeszélésen jelen volt Ilie Bolojan polgármester is, aki előljáróban kifejtette, hogy Nagyvárad belvárosa tekintetében az önkormányzatnak három fő irányvonala van: az egyik a belvárosi épületek homlokzatainak a felújítására vonatkozik. Ennek kapcsán elmondta, hogy ma már a felújítások jó ütemben haladnak, viszont gondok vannak a felújítások minőségével. Ezért a jövőben csak olyan felújításokat fogad el a város, amelyek minimális minőségi feltételeknek megfelelnek. Egy másik irányvonal a gyalogos övezetek bővítése a belvárosban, a harmadik pedig a belvárosi lakosság számának a növelése. Megítélése szerint a belvárosban gyakori az, hogy értékesebb a telek, mint azok a házak, amelyek azon állnak, és többszáz millió eurós beruházást lehet még generálni a belvárosban.

Javaslatok

Ezt követően Eugen Panescu kapott szót, aki elmondta, hogy egy körülbelül kétszáz oldalas tanulmányt készítettek el, ebből azonban vajmi kevés derült ki, a szakember ugyanis csak egy nagyon általános prezentációt tartott, amelynek során többek között olyan kijelentések hangzottak el mint: Nagyvárad központja olyan mint egy falu, éppen ezért sokkal többet is tud nyújtani annál, mint amit jelenleg nyújt. Elhangzott, hogy a tanulmány elkészítésével az a fő cél, hogy kontrollált módon történjen az épületek magasítása, jobb legyen a Sebes-Körös partjának a kihasználtsága; a belvárosi ingatlanok belső udvarai, kertjei nagy értéket képviselnek, ezeket meg kell őrizni, azaz nem ajánlott az udvarokat parkolóhelyekké átalakítani. A tanulmányban javasolják a nagyobb lakósűrűséget a belvárosban. Fokozatosan csökkenteni kell a belvárosban a parkolóhelyeket, mert a belváros nem arra való, hogy autóval oda behajtsanak az emberek.

Hozzászólások

Mint ismeretes a város töbletadóztatására vonatkozó szabályzat az utcafrontból kiugró épületeket is sujtotta. Egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva Panescu elmondta, hogy olyan kevés ilyen épületet találtak a belvárosban, hogy nem tartották érdemesnek bevenni a tanulmányba ezt a problematikát. Szintén kérdésre válaszolva elmondta, hogy amennyiben minden ingatlantulajdonos végrehajtaná a tanulmányban javasolt módosításokat, akkor jelentős mértékben módosulna a belváros arculata, és elismerte azt, hogy ez a tanulmány nem jelent garanciát arra nézve, hogy a belvárosban csak szép, értékes épületek fognak épülni. Felszólalt dr. Ramona Novicov művészettörténész is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy óvatosan kellene kezelni a két világháború között épült ingatlanokat, hiszen azok is város történetéhez tartoznak. Majd hozzátette, hogy nem feltétlenül hoz jó eredményt egy szerves fejlődésébe való külső beavatkozás. Erre reagálva Panescu elmondta, hogy a tanulmány nem kötelez senkit semmilyen beavatkozásra, ugyanakkor a változást ösztönözni kell. Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem jöttek Nagyváradra a nagy ingatlanbefektetők, Eugen Panescu azt válaszolta, hogy azért, mert nincs hely a belvárosban nagy irodaházak építésére.

Fellebeznek

Végezetül ismét Ilie Bolojan vette át a szót elmondva, hogy a városvezetés célja arra ösztönözni a belvárosban lakókat, hogy fektessenek be ingatlanuk bővítésébe, „azt akarjuk, hogy a lakosok mozduljanak ki a komfortzónájukból” - fogalmazott. A polgármester egyébként már korábban kijelentette, hogy a most elkészült tanulmány alkalmat nyújt a városnak arra, hogy megfellebbezze a prefektúra által indított perben hozott ítéletet, mely törvénytelennek minősítette az épületmagasítási többletadóra vonatkozó szabályzatot. Bolojan azt mondta, az ítéletben az egyik kifogás éppen az volt, hogy nem létezett semmilyen dokumentum, ami alapján a város többletadót vet ki. Egyébként mint az övezeti tervek, mind pedig a tanulmány közvitán van.

Pap István