Rengeteg pénzzel zárta Várad a tavalyi évet

A nagyváradi helyi költségvetés 77 millió lejes többlettel zárta a tavalyi évet. Az illetékesek reménykednek abban, hogy ez az összeg nem fog áldozatul esni a kormány költségvetés-kiegyenlítési szándékának. A részletekről a gazdasági igazgatóság illetékesei tájékoztattak.

Számos tényező és döntés befolyásolta Nagyvárad önkormányzatának tavalyi évi költségvetését, derült ki a nagyváradi polgármesteri hivatal gazdasági igazgatóságának tegnapi, évértékelő sajtótájékoztatóján. Eduard Florea igazgató elmondta, hogy a legnagyobb, és legnegatívabb befolyása a 79/2017 számú sürgősségi kormányrendeletnek volt, hiszen az mintegy ötmillió eurós bevételcsökkenést jelentett a város költségvetésének, ezért is volt szükség a húsz százalékos adóemelésre 2018-ban. Mindazonáltal a város kimagaslóan nagy, 77 millió lejes többlettel zárta a tavalyi évet, köszönhetően annak, hogy a kormány az utolsó pillanatban, azaz december 27-én és 28-án utalta át a városnak az uniós projektek megvalósításának állami költségvetési tételeit közel 70 millió lej értékben. Florea kifejezte reményét, hogy az idei évi költségvetés-kiegyenlítéseknek nem fog áldozatul esni a város bankszámláin található nagy összeg. Azt még nem tudni, hogy a kormány az idén is végrehajtja-e a helyi önkormányzatok költségvetés-kiegyenlítését, de ha megteszi, remélhetőleg az uniós projektek megvalósítására előirányzott összegekhez – márpedig a 77 millió lejes váradi többlet éppen ilyen pénz – nem fog hozzányúlni.

Befolyásoló tényezők

A tavalyi év elején kiszámolt helyi költségvetéshez képest pluszforrásokat igényelt a helyi rendőrség integrálása a polgármesteri hivatalba, valamint a városi múzeum létrehozása, folytatta Florea. Befolyással volt a helyi költségvetésre a környezetvédelmi illeték hatályon kívül helyezése, aminek következtében megnövekedtek az autótranzakciók. Fontos eleme volt a költségvetésnek az Európai Beruházási Bankkal kötött 35 millió eurós hitelszerződés, melynek nagy előnye az, hogy a város projektportfólióra kapott hitelt a pénzintézettől, és amennyiben a portfólióban lévő bármely projektre a város uniós támogatást szerez, akkor a bankkal kötött szerződés értelmében azokat más projektekkel lehet pótolni. Florea említést tett azokról a tavaly született döntésekről is, amelyeknek várhatóan csak az idén lesz költségvetési vonzatuk: ilyen döntés volt az alacsony ingatlanok többletadóval való megterhelése, valamint az új tömbházak építését ösztönző terv. Az idén indul be a számítástechnika szakterület támogatási programja is, melynek keretében ösztöndíjat ad a város olyan 11–12. osztályos diákoknak, akik számítástechnika szakterületen tanulnak tovább valamelyik váradi egyetemen, és fizeti a szállását és az étkeztetését azoknak a fiataloknak, akik máshonnan jönnek Nagyváradra számítástechnikai szakterületen továbbtanulni. Továbbá ötven százalékos adókedvezmény nyújt a város az IT szektorban tevékenykedő cégeknek és azoknak is, akik olyan irodaházakat építenek, amelyekben IT vállalatok kapnak majd helyet.

Minimálbér

Komoly pénzügyi gondként értékelte Eduard Florea a 3000 lejes minimálbér bevezetését az építkezési szektorban, aminek több kihatása is van, illetve lesz a helyi költségvetésre. Egyrészt tíz éves adómentességet élveznek azok a vállalkozások, amelyek az építkezési szektorban tevékenykednek, csakhogy a kormány nagyon szélesre vonta az ebben a szektorban tevékenykedők körét, így sem a tervezőmérnökök, se az építkezési anyagok, vagy nyílászárók gyártói, sem a munkafelügyeletet biztosító cégek stb. nem fognak jövedelemadót fizetni, ami nagy bevételkiesést jelent majd a városnak. Másrészt az önkormányzatnak egy sor szerződése van építkezési cégekkel, amelyek máris jelezték azt, hogy az építkezési minimálbér növekedése miatt megnövekedtek a költségeik, ezért kérték a várossal kötött szerződések értékének növelését. Csakhogy ezek zöme uniós projekt, amelyre fix összeget nyert az önkormányzat, mindazonáltal a helyi önkormányzatnak kötelessége lesz ezeket a szerződéseket kiegészíteni. „200-300 millió euró összértékű uniós szerződésekről lévén szó, ez nagyon meg fogja terhelni a város költségvetését” – fogalmazott Florea, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy legalább százhúsz szerződést kell majd kiegészíteni, de mindez nem sodorja veszélybe a beruházások kivitelezését.

A tavalyi év számokban

Nagyvárad tavalyi évi pénzügyeinek konkrétumait Simona Vlad igazgató-helyettes vázolta fel. Tavaly az önkormányzat működési költségei 267,5 millió lejre rúgtak, míg a beruházási költségek meghaladták a 216,4 millió lejt. A működési költségek legnagyobb része, 76 millió lej (27%) a közszolgáltatásokra ment el, 57,6 millió lejt (21 százalék) tettek ki a szociális kiadások, a közintézmények személyzete 44 millió lejébe került a tavaly az önkormányzatnak, 30 millió lej értékben törlesztette a város a köztartozásait, 25,1 millió lejbe kerültek a közintézményeknek biztosított javak és szolgáltatások, 22,4 millió lej a tanügyre fordított költség volt. Sportra és kultúrára 12 millió lejt, a más költségek kategóriájában pedig – ide tartozik az egészségügy is – szintén 12 millió lejt költöttek. A beruházási költségvetés 44 százaléka, vagyis 94,3 millió lej a helyi költségvetésből származott, rögtön utána 90,7 millió lejjel a vissza nem térítendő támogatások következnek, 28,1 millió lejt tett ki az állami költségvetésből jövő támogatás, 3,1 millió lej pedig bankhitelből származott. A beruházási költségek 39 százaléka, azaz 85,4 millió lej a szállításügyet érintette, 28,2 millió lejt fordítottak a tavaly a távfűtési rendszerre, 27,1 millió lejt pedig utcafelújításokra, 19,4 millió lejt tettek ki az egyéb költségek. Kisajátításokra és beszerzésekre 13,3 millió lejt költöttek. 2018-ban város eladósodottsága a saját bevételek 10,14 százaléka volt, ez az elmúlt évtized legalacsonyabb eladósodottsági szintje, emelte kis Eduard Florea igazgató. Nem véletlen, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő intézet is biztos befektetési kategóriába tartozó BBB-minősítést adta a városnak a tavaly.

Adatok

Sorin Iacob az igazgatóság másik aligazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: 2018-ban Nagyváradnak 145.944 adózó polgára volt és 13.109 cég működött a városban. Magánszemélyek a tavaly 101.755, jogi személyek pedig 12.166 ingatlan után fizettek adót. Emellett magánszemélyek 76.320, jogi személyek pedig 32.074 jármű után voltak kötelesek adót befizetni. A nagyváradi önkormányzat a folyó évi adó 93 százalékát, és az összes adóhátralék 79 százalékát gyűjtötte be 2018-ban. Eddig 2251 jogi személynek és 13.109 magányszemélynek összesen 14,7 millió lejes adóhátraléka van, de ez az adat nem foglalja magában a csődben lévő vagy csődeljárása alatt álló cégek adóhátralékait. Ez utóbbiakkal szemben a gazdasági igazgatóság az idén keményebben fog fellépni. Mint azt Eduard Florea bejelentette, ha az érintettek a nekik kiküldött értesítés nyomán sem törlesztik tartozásaikat, akkor az igazgatóság csődeljárást kezdeményez ellenük. A cél az, hogy a csődbe jutott cégek vagyonát felértékeljék és olyan jóhiszemű vásárlóknak adják el, akik fizetik is az adót.

Pap István