140 éves idén a Cion temploma

Shraya Kav vezető rabbi a Szukottról, dr. Cristian Pușcaș műépítész pedig „református” zsidókról beszélt az előadásában. Sátoros ünnepet ültek hétfő este a váradi neológ zsinagógában.

1878-ban – vagy ha úgy jobban tetszik, 5638-ban –, vagyis 140 évvel ezelőtt épült a Kossuth utcai Cion temploma neológ zsinagóga, és a Szukottot ünnepli a zsidó közösség – ezen alkalmakból szervezett ünnepséget hétfő este a Nagyváradi Zsidó Hitközség, a Zsidó Kulturális Központ, a nagyváradi önkormányzat és a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány.

Shraya Kav váradi vezető rabbi a Sátoros ünnepről tartott előadást. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: a Szukkot eredetileg a termés begyűjtésének volt az örömünnepe. Erre mutat az ekkor lengetett csokor: pálma, citrus, mirtusz és szomorúfűz. Négy eleméből kettő (a pálma és a citrus) zsidó szimbólumokká lettek már az ókorban, különösen a sírköveken. Az ünnep második értelme: emlékezés a pusztai vándorlásra, ezért állítanak fel sátrat, és a félünnep utolsója a nagy hósáná. A zsidó néphit ugyanakkor azt tartja, hogy az Újévkor beírt és az Engesztelő napon megpecsételt ítélet ekkor válik jogerőssé. Ezért újból fehérbe öltöznek és az ünnepi csokorral hét körmenetet tesznek a zsinagógában. Számos Hósává – héber költői kompozíció – készült erre az alkalomra, és a refrén mindig ez: Hósáná (segíts meg), innen az Új Testamentum használta hozsanna. A megelőző éjjelt ébren töltik a zsinagógában vagy a sátorban. Részleteket olvasnak a Bibliából, a Talmudból és a Zóhárból, és az utolsó percekben még befolyásolni akarják az égi ítélkezést. Több képzet fűződött az éjjelhez, például lesték a pillanatot, amikor meghasad az ég és minden kívánság teljesül.

Ezen az éjjelen árnyékjóslással akarják megtudakolni a jövőt. Az árnyék az embernek része vagy éppen helyettesítője. Romániában az építőáldozat helyett egy elhaladó ember árnyékát vetették papírra vagy lécre, s azt falazták be. A hiedelem szerint az ember maga is elpusztult, ha nem volt árnyéka. Az ünnep utolsó napja a Tóra öröme. A Tóraolvasás egyéves ciklusa ezen a napon fejeződik be, és kezdődik újból. A 9. századtól kezdték ünnepelni Babilóniában: az összes Tóratekercset kiemelik ilyenkor a frigyszekrényből, és hétszer körüljárják velük a zsinagóga belső terét.

A zsinagógáról

Dr. Cristian Pușcaș műépítész szerint úgy is fogalmazhatnánk, hogy a neológ zsidók a „református” zsidók, abból a szempontból, ami az addigiak megreformálásra való szándékukat illeti. Persze akkor felvetődik a kérdés, hogy például a Zárda utcai ortodox miért épült később, mint a Kossuth utcai neológ? Azért, mert az ortodox zsidók tulajdonképpen a neológ zsidók után jelentek meg, válaszreakcióként. A lényeg ugyanis az, hogy mindenekelőtt a judaizmus volt, ezt kell kiindulópontnak tekinteni – magyarázta.

A neológ zsidó közösség az 1870-es években erősödött meg. Akkoriban Várad lakosságának körülbelül 22 százaléka volt zsidó, és a korabeli dokumentumok szerint a hitközség 6438 tagjából 200 lett neológ. A Cion-temploma másfél év alatt épült fel, megtervezésére a Cion-templom Egylet pályázatot hirdetett. A beérkezett tervek közül Busch Dávid pályamunkáját fogadták el, a kivitelezéssel id. Rimanóczy Kálmán építészt, a legelőnyösebb ajánlattevőt bízták meg.

A második világháború után egyre kevésbé használták, azért is, mert sok zsidó kivándorolt Izraelbe. A 20. század végére az állaga egyre inkább leromlott, az utolsó izraelita szertartást 1994-ben tartották benne. 2013–2015 között a hitközség, összefogva az önkormányzattal, egy 1,2 millió euró értékű határon átnyúló európai uniós pályázat keretében felújította, azóta kulturális és turisztikai célokat szolgál.

Az ünnepség a nagyváradi Berki Band koncertjével zárult.

Ciucur Losonczi Antonius