A többletadó nem lendíti fel a turizmust

A Nagyvárad belvárosában ingatlantulajdonnal rendelkezők inkább fizetik a többletadót, mintsem, hogy olcsóbban adják bérbe gazdasági-kereskedelmi tevékenységre alkalmas helyiségeiket. A megkérdezettek szerint nem így fog fellendülni a turizmus

A nagyváradi önkormányzat a turisták kedvéért keményen megsarcolja, illetve megdolgozza a helyi lakosokat. Ennek az akciónak az eszköze a 2017-ben elfogadott 827. számú szabályzat, amellyel rá akarja bírni a központban tevékenykedő kereskedelmi egységeket, hogy többen és többet dolgozzanak. A szabályzat ugyanis a korábbinál hosszabb időtartamú órarend betartására kötelezi a belvárosi szolgáltató és kereskedelmi egységek üzemeltetőit, fokozatosan kitiltja a belvárosból az autómosókat, a használtruha-üzleteket, a zálogházakat, és a szerencsejáték-barlangokat, továbbá ötven százalékos többletadóval sújtja azokat az ingatlantulajdonosokat, akik a belvárosban lévő, kereskedelmi-szolgáltatói tevékenységre alkalmas földszinti, utcafrontról megközelíthető helyiségeiket egy évben több mint harminc napon át zárva tartják. A szabályzat hatálya alá esik a Fő utca korzója, a Bémer tér a Szent László tér, a Madách, a Patrioţilor utcák, a Szilágyi Dezső (Moscovei) utcának a Fő utca és a Patrioţilor utca közötti szakasza, a Iosif Vulcan utcának a Fő utca és a Bémer tér közötti szakasza, a Zöldfa (Alecsandri), valamint a Kossuth (Independenţei) utca. Azt, hogy ki vannak-e nyitva a helyiségek, a helyi rendőrség állapítja meg, és küldi ki az értesítést az érintetteknek. Az értesítés kiküldésétől számított harminc nap múlva ismét ellenőriz a helyi rendőrség, és ha azt konstatálja, hogy nem nyitották meg a helyiséget, akkor a tulajdonos fizetheti a többletadót. Minderre Ilie Bolojan polgármester szerint azért van szükség, hogy a városközpont élénkebb legyen és ezáltal minél több turistát vonzzon.

Hatás

Mint azt Eduard Florea, a nagyváradi önkormányzat gazdasági igazgatóságának a vezetője lapunknak elmondta, eddig tizenhét bezárt helyiséget azonosított a helyi rendőrség, ezek közül hatban felújítási munkálatok zajlanak, tehát ezek esetében felfüggesztették a pluszadó kivetését. Így marad tizenegy helyiség, amelyek közül az egyiknek a tulajdonosa a Bihar Megyei Tanács, amely amúgy is mentesül az adófizetés alól, ezért értelemszerűen többletadót sem fizet. A bezárt helyiségek beazonosítása folytatódik. Az intézkedésnek azonban, úgy tűnik, nincs hatása, legalábbis egyelőre, ugyanis továbbra is számos üzlethelyiség van zárva a belvárosban, úgy tűnik tehát, hogy a tulajdonosok inkább kifizetik a többletadót, minthogy, levigyék a bérleti díjat.

Felvetések

Pedig, mint ahogy azt Dan Octavian üzleti tanácsadó lapunknak elmondta, a többletadó közvetlen hatásai közé tartozik az, hogy csökkenni fognak a bérleti díjak, csakhogy, teszi hozzá, semmilyen garancia nincs arra, hogy a bérleti díjak csökkenésével együtt növekedni fog a belvárosban a kereskedelmi tevékenység. Ennek az az oka, hogy a belvárosban helyet bérlő vállalkozók nem tudnak elég profitot termelni, ezért maximum egy évnyi tevékenység után bezárnak. Véleménye szerint a bevásárlóközpontok a közvetlen konkurensei a belvárosi kereskedelemnek és a szolgáltatási szektornak. „Tíz emberből nyolc a bevásárlóközpontba megy, és csak ha megfelelő az időjárás, akkor mennek az emberek a városközpontba, ezért azt a turisták számára kell érdekessé tenni” – mondja Dan Octavian. Ebben a vonatkozásban viszont sok a tennivaló, mondja a szakember. Szerinte a város látványosságait turisztikai útvonalakra kell felfűzni, a belvárosi vendéglátóipari egységek pedig az ételen és italon kívül a szórakoztatásra is hangsúlyt kellene fektessenek. Dan Octavian véleménye szerint a filharmóniának, a színháznak és más művészeti intézményeknek lenne szerepük abban, hogy legalább hétvégenként legyen művészi, szórakoztató műsor a belvárosi vendéglátóipari egységekben. A belvárosban kell tömörülniük a vendéglátóipari egységeknek, mert csak így válhat a belváros az emberek találkozóhelyévé, folytatja Dan Octavian, aki a Fekete Sas-palotát említette példaként, ahova azóta jár minden fiatal szórakozni, hogy tele lett vendéglátóipari egységgel. Az üzleti tanácsadó úgy véli, hogy hiányzik a belvárosból egy művészeti galéria, és a márkaboltok is, amelyekben outlet árakon lehetne márkás holmit vásárolni. Dan Octavian kifejtette, hogy mindenki arra törekszik, hogy a tulajdonában lévő helyiséget egyénileg értékesítse, mert nem létezik a belvárost fejlesztő egységes koncepció, csakhogy a fogyasztási szokások radikális megváltoztatása miatt az a veszély fenyegeti az egyéni megoldásokat kereső vállalkozókat, hogy nem tudnak profitot kicsikarni a tulajdonukból. Ráadásul az önkormányzat által meghozott kényszerítő intézkedések is arra kötelezik az embereket, hogy egyedül találják meg a megoldásokat, viszont hiányzik az önkormányzat részéről a pozitív hozzáállás. Nem csoda hát, ha a szakértő véleménye szerint az eddigi intézkedések nem nevezhetők sikeresnek, lévén, hogy semmi konkrét nem történt ezek hatására.

Erőltetett menet

Papp Zsolt vállalkozó, egy belvárosi szuvenírüzlet üzemeletetője, aki maga is bérli a központi üzlethelyiséget, úgy véli, hogy a városvezetés nem méri fel reálisan Nagyvárad turisztikai lehetőségeit, ennek magyarázata a drasztikus, sőt, a vállalkozó szerint emberi jogokat sértő intézkedéscsomag. „Hasonlítjuk magunkat Barcelonához, Milanóhoz, erőltetünk dolgokat, de Váradot nem lehet ezekhez a városokhoz hasonlítani! Barcelonának az egy napi turista látogatószáma kiteszi Nagyvárad egy évi turista látogatószámát” – hívja fel a figyelmet a belvárosi vállalkozó. Papp Zsolt nem ért egyet a használtruha üzleteknek a belvárosból való kitiltásával, és azzal az elképzeléssel sem, hogy a márkaboltok jelentenék a vonzerőt a Váradra érkező turisták számára. „A nagyváradi turizmus jó része belföldi turizmus, márpedig a lakosság túlnyomó része használtruha üzletekben vásárol. Jönnek még ide Magyarországról, akik ugyanúgy a használtruha boltokban fognak vásárolni, nem pedig a márkaboltokban” – fejti ki Papp Zsolt. A vállalkozó jogtalannak tartja az, hogy a polgármesteri hivatal beavatkozik az ingatlantulajdonosok és a bérlők életébe is. Mint kifejtette, a bérleti díj nagysága a bérlendő helyiség állapotától és nagyságától függ. „A bérleti díj a tulajdonos és a bérlő közötti egyezség része; a polgármesteri hivatalnak mi köze ahhoz, hogy egy helyiség nincs kiadva? Miért nem mondják meg egyenesen azt, hogy a tulajdonosok mennyiért adják ki a helyiségüket?!” – kérdezte felháborodva Papp Zsolt. Leszögezte, hogy a polgármesteri hivatal feladata az, hogy a belvárosi épületek karban legyenek tartva, „mert a városnak olyan építészeti kincsei vannak, amelyek talán egész Romániában nincsenek. A turisták nem azért jönnek Nagyváradra, mert itt ki tudja milyen márkabolt lesz, hanem azért, hogy megnézzék a város szépségeit.” Ezért is elítéli a vállalkozó a polgármesteri hivatal durva beavatkozását a belváros kereskedelmi életébe. „Azt az élet dönti el, hogy egy belvárosban mire van szükség, és azt is, hogy hogy kinek mi éri meg. A polgármesteri hivatal belenyúl az élet rendjébe, és már emberi jogokat sért, a megélhetéshez való jogot sérti, és beleavatkozik a kereskedelem rendjébe” – összegezte Papp Zsolt.

Pap István