Meglepetéssekkel teli vállalkozás a palotafelújítás

Az ütemtervnek megfelelően zajlanak a munkálatok a nagyváradi római katolikus Püspöki Palotánál. A finanszírozást a Magyar Kormány biztosítja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül. A támogatás értéke 6 millió euró, a beruházás három szakaszban valósul meg.

A helyszínen tartott 2018. február 22-i, csütörtöki sajtótájékoztatóján Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: a Püspöki Palota a felújítási munkálatok során sem zár be, mert azt szeretné, ha ezen három év alatt az épület úgymond kommunikálna a közönséggel. Azt mondta: fontosnak tartja azt, hogy annyi harc és küzdelem után- aminek most már az az eredménye, hogy léphetnek, és dolgozhatnak az épület felújításán, és itt-ott már látszik is ennek a biztató hatása, ami elégedettséggel tölti őt el-, az érdeklődők, köztük azok is, akik nem mindig közelítenek annyira jó vagy békés szándékkal a történtekhez, nyomon tudják követni ennek az ingatlannak az átalakulását. Ez ugyanakkor mindig egy meglepetésekkel teli vállalkozás is, hiszen ha már hozzányúlnak a vakolatokhoz, akkor előkerülhetnek a régi felületek, melyeket eltakartak egy bizonyos időben, vagy ha felmegyünk a tetőre, illetve a padlástérbe, akkor ott is látható, hogy milyen műveleteket végeztek el egy bizonyos korszakban, ami nem mindig oldotta meg igazából a problémát. A püspökség azonban azt akarja, hogy visszatérjenek az eredeti koncepcióhoz, hiszen mennyire csodálatos az, hogy több mint kétszáz évvel ezelőtt úgy tudtak építeni, hogy az időtálló, és megfelel napjaink elvárásainak is, sőt, nem csak a külsőre gondoltak, hanem azokat a felületeket is csodálatos kidolgozták, amelyek nem annyira látványosak, illetve nincsenek annyira szem előtt. „Azt szeretném, hogy ha a váradi polgárok és az ide látogatók is megismernék ezt a folyamatot, mert egészen másképp közelítesz egy objektumhoz, amikor látod annak a fejlődését, alakulását. Azt hiszem, hogy végső soron ez is egy bizonyos igényességről, elődeink kultúrájáról és szorgalmáról tanúskodik, és ezt is azért meg kell mutatni, és valahogy ahhoz kell igazodni, hogy a régi fényt ilyen értelemben elő tudjuk hozni”- fogalmazott.

A főpásztor hozzátette: a nyilvánosság is egy eszköz, ezért nem csupán a sajtónak próbálnak időnként terepszemléket szervezni, hogy egészen közelről láthassa az, aki érdeklődik, a folyamatokat, hanem már terveznek olyan közösségi programokat is, amelyek akár egy építőtelep úgymond keretein belül is megvalósíthatóak, és remélik, hogy hamarosan ilyen típusú meglepetésekkel is elő tudnak állni. „Csak annyit árulhatok el, hogy amit ma is látunk, vagyis a pincetér egy olyan tér, amit érdemes megnézni, meglátogatni, és ahol sok minden olyat meg lehet valósítani, mely befolyásolhatja az érdeklődők látókörét, illetve nem mindennapi élményekben is részesítheti őket”-közölte.

Fedélszék

Emődi Tamás tervező műépítész arról számolt be: egyelőre négy fronton indult be a munka, elsősorban az alagsorban, ahol a cementes vakolatok eltávolítása, meg egyáltalán a termek felszabadítása zajlott. Az 1970-es évek óta bent levő Vinalcool cégnek a sok tucatnyi hordóinak a szétszedése történt meg, illetve néhányat megtartottak emlékül, melyekkel legalább a helyiségnek a jellegét próbálják megtartani, vagy bemutatni, ugyanis ott már a 18. században kifejezetten a püspökség szőlőtermesztésével összefüggő bortárolók voltak. Ezenkívül szerkezeti megerősítéseket végeznek még az alagsorban, és szét lesznek szedve a jelenlegi közműhálózatnak az elemei, a csövezetei, úgyis teljesen új rendszert fognak telepíteni, valamint az alagsorban lesz kialakítva a hőközpont is. A szétszedett hordók egy részéből parkettának való anyag lesz, tehát újrafelhasználásra kerülnek, hogy ne kelljen külön erre is költeni, és egy liftaknát is kialakítanak.

A fedélszéken elkezdődött a dél-nyugati sarokban a rehabilitálás, ami az egyik legkomplexebb, legbonyolultabb feladat. Itt ugyan a tetőnek a nagy része őrzi az eredeti, 18. századi barokk állapotát, de a 19. században több olyan beavatkozás történt, amit úgy ítéltek meg a szakértők, hogy el kell távolítani. Például olyan székes rendszereket építettek be az eredeti barokk fedélszékekbe, melyek eredetileg nem voltak, és ezek nem segítettek, csak rontottak a fedélszék erőjátékán. Ezeknek az eltávolítására kerül tehát sor. Ahol most dolgoznak a munkások, a déli szárny nyugati vége, ott majdnem teljes egészében eredeti állapotában látható a barokk fedélszék szakasz, viszont számtalan olyan elemet is azonosítottak, melyek korábbi esővíz beszivárgások miatt korhadt állapotúak. Elsősorban koszorúgerendákról van szó, melyek nagy részét, úgy néz ki, ki kell cserélni, ami egy meglehetősen bonyolult munka. Meg kell emelni a különböző fedélszék szakaszokat, alóluk kivenni ezeket a koszorúgerendákat, s újakat helyezni beléjük. Már lezajlott az ehhez szükséges faanyag nagy részének a daruval történő beemelése a fedélszékbe.

Egyelőre a homlokzatok felállványozása még nem történt meg, tehát csak azon a részen állították fel az állványokat, ahol a fedélszéken dolgoznak, ami viszont megtörtént, az a földszinti ablakoknak a restaurálási kutatása. Kiderült, hogy majdnem az összes földszinti ablak kőkeretes volt, és ezeket szeretnék konzerválni, restaurálni, tehát nem úgy lesznek bemutatva, ahogy eddig voltak, vakolattal fedetten, hanem az eredeti kőanyagot prezentálják majd.

Kikötőjelenetek

Az első emeleten fokozatosan felszabadulnak azok a termek, ahol a múzeum működött, így a restaurátori kutatást ki lehetett bővíteni, azt azonosítandó, hogy milyen esetleges festett dekorációs rétegek vannak, amelyeket érdemes feltárni, bemutatni. Ez azért is fontos, hogy a helyiségek eredeti színvilágát megismerjék, és a lehetőségekhez mérten ezeket újra állítsák vissza. Két teremben már korábban azonosítottak jelentős barokk kifestést, ami teljes egészében restaurálva lesz, és egy újabb helyiségben jelenleg két ajtó fölötti, kikötő jelenetet, hajókkal, csónakokkal, matrózokkal ábrázoló falképek kerültek elő, melyek tematikája és ikonográfiája még nem ismert, de dolgoznak ezek feltárásán.

A püspökség a felsoroltakon kívül a Püspöki Palota arborétumát, parkját is rendbe akarja tenni, RO-HU-s források felhasználásával.

Ciucur Losonczi Antonius