Szatmári Csókos asszony Nagyváradon

Az elmúlt hétvégén kétszer is láthatta a nagyváradi nagyérdemű a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Csókos asszony című előadását.

Ebben a színházi évadban is folytatódik az a korábbi években már jól bevált remek ötlet, hogy a Nagyváradi Szigligeti Színház bérletes előadásainak a sorában mutatják be más színházak egy-egy produkcióját is. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata már évek óta szinte hazajáró vendége Nagyváradnak ennek a programnak a keretében, és a helyi publikum mindig nagy szeretettel fogadja őket. Így történt ez most is, már csak azért is, mert a szatmárnémetiek egy közkedvelt operettel, Szilágyi László és Zerkovitz Béla alkotásával, a Csókos asszonnyal érkeztek Váradra, melyet szombaton és vasárnap délután mutattak be a színházban.

Klasszikus színre vitel

A Bessenyei István rendezésében színre vitt produkció nem kívánta megújítani az operett műfaját, nem a kortárs művészi kifejezési formák próbababájaként kezelték ezt a hangulatában könnyed, előadásában rendkívül nehéz műfajt, hanem jó szórakozást kívántak nyújtani a közönségnek. És a szatmáriak két részes dalműve teljesítette is a betölteni kívánt feladatát, ugyanis a közönség nagy örömmel, érdeklődéssel fogadta a számos humoros, megható, fordulatos jelenetet, és persze az olyan örökzöld operettslágereket is, mint az Éjjel, az omnibusz tetején, a Mi muzsikus lelkek, a Gyere, te nímand, a Los Angeles, vagy a Van a Bajza utca sarkán egy kis palota.

Alakítások

A színen természetesen az ifjú szerelmespár vitte a prímet: a Katót alakító Rappert-Vencz Stella és a Dorozsmai Pistát játszó Baksa András (m.v.) bájosak voltak, és jól is énekeltek, míg a fő humorfelelősök főként a gőgös főkomornyikot alakító Gaál Gyula, és a Józsefváros híres német hentesét, Kubaneket domborító Nagy Orbán voltak. A Manfrédi Annamária (zongora, zenekarvezető), Anderco Péter (gitár), Sabo Marcel (basszusgitár) és Cserey Csaba (ütőhangszerek) felállású együttes remekül kísérte az énekes-színészeket, akik kedvvel játszva, táncolva, énekelve vezették végig a közönséget a heppiendig. Szót érdemelnek a nem hivalkodóan látványos, de a korabeli békebeli hangulatot megidézni képes díszletek (Fornvald Gréti munkája) és a Szabó Anna által tervezett jelmezek is. A közönség nagyon szerette az előadást, szombat este legalábbis többször is visszavastapsolták az előadókat a függöny elé.

Pap István