Nehezebb helyzetben a fogyatékkal élők

Egymás után szűnnek meg a fogyatékkal élőket foglalkoztató védett egységek annak a sürgősségi rendeletnek az életbelépését követően, melynek nyomán elveszítették legfontosabb klienseiket.Eddig a törvényben az szerepelt, hogy az alkalmazottak legalább négy százaléka fogyatékkal élő kell legyen azoknak a cégeknek az esetében, melyek legalább ötven alkalmazottat foglalkoztatnak, ellenkező esetben az érintett cégeknek az államkasszába kell fizetniük a bruttó minimálbér ötven százalékát annyiszor, ahány fogyatékkal élő személyt kellett volna még alkalmazniuk. Egyúttal egy olyan lehetőségük is volt, hogy ugyanebben az értékben a fogyatékkal élőket foglalkoztató védett egységektől vásároljanak termékeket vagy szogláltatásokat. A cégek többnyire azt választották, hogy néhány fogyatékkal élő személyt alkalmaztak, s kiegészítésképp a védett egységektől szerezték be például a szükséges irodai fogyóeszközöket.

Változások

Az augusztus 7-től érvényes 60. sz. sürgősségi rendelet viszont a teljes bruttó minimálbér kifizetésére kötelezi az érintett cégeket szintén annyiszor, ahány fogyatékkal élőt kellett volna alklamazniuk, s egyúttal megszűnteti azt a lehetőséget, hogy védett egységekkel kössenek szerződést a kifizetendő összeg értékében – ez utóbbit azzal indokolja, hogy a védett egységek csak a státus megszerzéséért alkalmaztak fogyatékkal élőket, s valójában a pénz legnagyobb része nem utóbbiakhoz jutott.

Tény, hogy a fogyatékkal élőket foglalkoztató védett egységek ennek következtében elvesztették legbiztosabb klienseiket, egy részük elbocsátásokhoz folyamodott, mások pedig megszűntek. „A lehető legrosszabb döntést hozták ezzel a módosítással, hiszen arra kényszerítik a védett egységeket, hogy ugyanolyan körülmények között próbáljanak megmaradni, mint azok, amelyek nem foglalkoztatnak fogyatékosokat” - mondta el kérdésünkre Ioan Boiţ, a Bihar és Szilágy megyei Vakok és Gyengén Látók Egyesületének elnöke. Mint megtudtuk, két olyan védett egység létezett Nagyváradon, ahol vakok és gyengén látók is dolgoztak, az egyik masszőröket foglalkoztatott és a rendelkezés nyomán megszűnt, a másik irodai fogyóeszközöket készített fogyatékkal élők közreműködésével, ez egyelőre még létezik, de semmiképp sem tud új személyeket alkalmazni.

Drámai helyzetben

Mint megtudtuk, Bihar megyében jelenleg mintegy kilencven vak, illetve gyengén látó személy van alkalmazásban. Az egyesület tagjainak kétharmada nyugdíjas, a legnagyobb gondot a fiatalok jelentik, akik nem egy esetben egyetemet is végeztek, s mégsem jutnak munkahelyhez. Nekik ilyen körülmények között nagyon nehéz lesz ledolgozni azt a tizenkét évet, mely szükséges ahhoz, hogy fogyatékkal élőkként nyugdíjat is kaphassanak. Csak a segélyből szinte lehetetlen megélni, családalapításra pedig még csak nem is gondolhatnak, mondta el az egyesület elnöke. „Drámai helyzetben vannak” - jelentette ki az egyesület elnöke.

Eredménytelen tiltakozás

Augusztusban több száz fogyatékkal élő személy tiltakozott a munkaügyi minisztérium előtt a szóban forgó sürgősségi rendelet ellen, eredménytelenül. Képviselőik szerint országos szintén mintegy kétezren maradnak állás nélkül ennek következtében, s bár tény, hogy az államkasszába jelentős összeg kerül a rendelkezés nyomán, viszont ezt valójában a fogyatékkal élőktől vonják el.

Neumann Andrea