Árkossy István, a nagymester

Kolozsváron, a Minerva-ház rendezvénytermeiben Árkossy István „Nagymesterek- Reneszánsz és barokk festőművészek arcképcsarnoka” című kiállítása nyílt meg.

A kolozsvári születésű Árkossy István neves festőművész és grafikus. Az Utunk című folyóirat művészeti szerkesztője volt.1987-től Budapesten folytatja művészi tevékenységét.

Észak és Dél-Európa Nagymesterei a barokk és reneszánsz Kolozsváron

Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Alapítvány elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy a festőművész figyelemre méltó művészi alkotásokkal tért haza. Rendkívül értékes művészi albumot tekinthet meg a közönség, amely a kiállított munkákat tartalmazza.

Banner Zoltán művészettörténész, műkritikus a kiállítást megnyitó beszédében kifejtette: „ezzel a kiállítással nemcsak Árkossy István tért újra haza szülővárosába, hanem Dél és Észak- Európa Nagymesterei is hazalátogatnak a reneszánsz Kolozsvár és a barokk Kolozsvár falai közé.” Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1966-ban a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián szerzett diplomát. Évtizedeken át megalapozta, fejlesztette a művészi tudását. Technikáját, látásmódját hozzáigazította a modern művészet szelleméhez. Mi ennek a sorozatnak a lényege?- kérdezi Banner. Árkossy nem valamiféle múzeumi képtárat kívánt létrehozni, hanem példát statuált ezzel a kiállítással, hogy a tudás és a hit elválaszthatatlan a művészet hívatásának teljesítéséhez. A művészet törvénye az újjászületés. A kiállítás tüntetés az európai értékek mellett, „tüntetés a kezünkért, amellyel ezt a csodát, Európa önarcképét létrehoztuk.” A kolozsvári tárlatlátogató először tekinthette meg az 50 képből álló sorozatot, és a művész önarcképét. Erdély történelmi terméke az emlékiratírás- napló, esszé, vallomás. Ezt a szubjektív történetírást az erdélyi művészek is művelték. A kiállítással egybekötve bemutatták a Nagymesterek- Reneszánsz és barokk festőművészek arcképcsarnoka című albumot, amely a művésznek a különböző folyóiratokban megjelent írásait foglalja magába. A Nagymesterek nevű könyvével az erdélyi művészírói folyamatosságban kapcsolódik be- mondta a művészettörténész.

Lucian Nastasă- Kovács, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója nagyra értékelte a kiállítás anyagát. Portréfestést Valovits Lászlón kívül nem igen művelnek. Nagy művésznek tartja Árkossy Istvánt, aki bemutatja, érzékelteti, hogy mit jelent a művészet a 21. században. Kellemes benyomást jelentett számára a reneszánsz technika, az élénk színek, az alkotások életszerűsége.

Németh Júlia műkritikus megfogalmazza, a 21. századi tanítvány egy fedél alá hozza a nagyvilág múzeumaiban található műalkotások egy-egy jellemző részletét. „Az időkorlátokat feloldva, a tudatalattijában talán Leonardo csodamasináin utazva, teremti meg a reneszánsz és barokk 21. századi, külön bejáratú reneszánszát.” Mit tesz valójában Árkossy? - kérdezi a műkritikus. „ Belemerül az egyetemes művészet történetének… legismertebb fejezetébe, hogy a látottakban elvegyülve és feloldva történelmi és művészi hitelességgel újrateremtse azokat.” A Magyar Napló Kiadó gondozásában 2015-ben megjelent Nagymesterek- Reneszánsz és barokk festőművészek arcképcsarnoka című albuma értékes csemegét nyújt a korról, a művészetről, önmagáról, a festői, írói habitusáról, piesztálra helyezve az embert, az emberi testet- mondta Németh Júlia.

Árkossy István megköszönte a kiállítást méltató szavakat. A kritika hozzájárul ahhoz, hogy az ember önmagához forduljon. Érdekel, hogy milyen hatással voltak azok a korszakok, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták az emberi gondolkodást. Sajnálom, hogy a „képi” utazás véget ért- mondta a festőművész. Úgy érezte, mintha a művészek beköltöztek volna az életébe.

Szerintem Árkossy István, köszönhetően annak a Kolozsvárt jellemző gondolkodásnak, amely a tehetségeket mindig is előnyben, elismerésben részesítette, a főiskola elvégzése után, a Kolozsváron megjelenő Utunk hetilap belső munkatársa lett. Ennek következtében a lap grafikai kivitelezését nagyban meghatározta el addig, hogy jóformán Ő volt az, aki a külső megjelenést diktálta, jócskán meghatározva, mi jelenjen meg. Majd Budapestre költözik, ahol mondhatni tárt karokkal várják. Munkái kellendők, és a hivatalosságok elismerésekkel sem fukarkodnak. Az egyébként a szorgalmas, a rendkívül tehetséges művész beveti magát a műtermébe és alkot. Teremt mindenki számára.

Csomafáy Ferenc