Amadeus

A Kolozsvári Nemzeti Opera méltó módon igyekezett megünnepelni a zenei világ két különleges alakjának az osztrák Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), valamint a velencei Antonio Salieri (1750-1825) alkotási „párbaját”, melyből a zene világa gazdagodott.

Parádés szereposztásban színpadra állította Peter Shaffer (1926) Amadeus című darabját. Karmester: Adrian Morar, Elizabeth Askren. Rendező: Sorin Misirianțu. Díszlettervező: Valentin Codoiu. Koreográfus: Vasile Solomon. Korrepetitorok: Adela Bihari, Lelia Serafinceanu, Anca Mona Mariaș (meghívott). A kórust felkészítette: Ioana Grünner. Kórus vezetője: Corneliu Felecan.

Szereposztás: Amadeus: Sorin Misirianțu (meghívott). Salieri: Dan Chiorean (meghívott). Constanze: Alexandra Tarce, (meghívott). II. József császár: Florin Sâmpelean. Báró: Ruslan Bârlea (meghívott) Igazgató: Dan Dumitrana. Amadeus apja: Liviu Oltean. Érsek: Cristian Bogdan (meghívott). Caterina Cavalieri: Eliza Zaharia. Weberné: Elena Potopea. Emanuel: Adrian Balint (meghívott). Szakállas nő: Călin Nițulescu,. Egy hang: Radu Lucaciu. Egy személy: Vlad Corb.

Adrian Morar karmester a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végezte tanulmányait. Tanárai: Florentin Mihăescu (karvezetés), Emil Strugaru és Alexcandru Fărcaș (ének). 1994-ben a „Gheorghe Dima” versenyen első díját nyert. Majd 2002-ben Ludovic Spiess díjjal tüntették ki. 2009-ben a Lia Hubic, 2014-ben „Actualitatea muzicală” folyóirat díját nyerte el. Az ország valamennyi jelentős szimfonikus zenekarát vezényelte.

Sorin Misirianțu rendező, színész, forgatókönyvíró a Bukaresti Színművészeti és Filmművészeti Akadémián végezte tanulmányait, majd a Kolozsvári Babeș- Bolyai Tudományegyetem Színházrendező szakán. A teljesség igénye nélkül sorolható, rendez Eugéne Ionesco, A.P Csehov, A.S. Puskin, Harry Gibson, W. Shakespeare darabokat. A Piatra Neamț-i, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a Bukaresti „Arca” Színházban, a Kolozsvári Nemzeti Színházban rendezett. Filmrendező és forgatókönyvíró is. Kolozsváron a Diesel Club színházában tevékenykedik, majd lehetőséget kapott a Kolozsvári Nemzeti Operában Peter Shaffer Amadeus című kétfelvonásos darabjának a rendezésére.

Középszerűség és isteni eredetű tehetség konfrontációja

1830-ban Puskin „Mozart és Salieri” című darabját írta. Ez képezte az alapját Ny. Rimszkij-Korszakov azonos című egyfelvonásos operájának, amelyet 1898-ban mutattak be Moszkvában. Peter Shaffer Amadeus című alkotása a puskini mű alapján íródott. 1979-ben mutatták be a Londoni Nemzeti Színházban. A neves angol író Peter Shaffer Amadeus című drámája a középszerűség és a zseniális isteni eredetű tehetség egybevetéséről, konfrontációjáról szól. Mozart életének utolsó időszakára is reflektál. A szerző remekül egyesíti a történelmi-életrajzi elemeket a fikciós elemekkel. Ennek alapján készült Milos Forman Amadeus című filmje is, amelyet 1984-ben mutattak be. A rendkívül sikeres amerikai alkotás nyolc Oscar díjat kapott, és több mint 40 díjat nyert.

Az opera és a színház művészeinek közös fellépése

A Kolozsvári Nemzeti Operában bemutatott Amadeus című dráma a világ zeneirodalmának két neves egyéniségét, Mozart és Salieri közti „párbajt” mutatja be. Az előadás sikeresen érzékelteti, hogyan próbálja Salieri művészi ellenfelét, minden eszközt felhasználva, támadni és lehetetlenné tenni. Az előadást megelőző sajtótájékoztatón Sorin Misirianțu rendező kifejtette, újdonságnak számít az opera és a színház művészeinek találkozása, közös fellépése, amelynek eredménye az előadás. „Művészi pályám olyan szakaszába jutottam, amikor a lélek mélységeit akarom kutatni, és a színház segítségével az esztétikai és egyéb természeti akadályokat sikerült túllépni. Egy zseni, ellentmondásokban, gazdag élete jó anyagnak bizonyul az általam megjelölt úton.” Klasszikus stílusban állítja színpadra a darabot. Az előadást új elemekkel gazdagították.

Adrian Morar karmesterigazi kihívásnak tekintette a projektet. Zenei szempontból olyan megoldási formákat választott, amely a közönség tetszését nyeri el. W. A. Mozart gazdag művészi terméséből és A. Salieri sikerültebb műveiből hallhat részleteket a nagyérdemű. Mozart operákból - Szöktetés a szerájból, Cosi fan tutte, Figaro házassága, a Varázsfuvola- és a Requiemből részletek hangzanak el. Ugyanakkor a közönség Mozart kamarazenéje és a 25. illetve a 29. szimfónia néhány tételét élvezheti. A. Salieri művei közül részleteket szólaltatnak meg az Axur, re d’Ormus és a Les Danaides című operáiból. A zenei válogatást a rendező és a karmester végezte. Megjegyezte, hogy nem másolták a Forman-filmet.

Az előadásról

A darab cselekménye a XVIII. század második felében zajlik le, Bécsben, II. József udvarában. A császári udvarban Salieri „Azur, re d’Ormus” című operája hangzik el. A császár Salierit udvari zeneszerzőnek nevezi ki. A néző érzékelheti a császári udvar hangulatát. Időközben Bécsbe érkezik W. A. Mozart, aki egy udvari fellépésen találkozik Salierivel. Az olasz zeneszerző felismeri saját középszerűségét, Mozart zsenialitását. A darab Mozart és Salieri közti „párbajt” Salieri szemszögéből mutatja be.

Sorin Misirianțu bizonyítja, adottságai a hazai zenei életben is kamatoztathatók, köszönhető annak az egyébként rendkívül jól felkészült szereplő gárdának, amellyel a Kolozsvári Nemzeti Opera társulata rendelkezik. Szerintem a darab legértékesebb jeleneteinek egyike az a monológ, melyben Antonio Salieri a felett kesereg, hogy nincs kellő művészi adottsága, hogy zeneműveit olyan hatásosan tudja megalkotni, mint azt Mozart teszi. Hiányzik belőle a zseni. Pöröl az Istennel, miért egy arra méltatlanra pazarolta „isteni ajándékát”. Szívszorító jelenet, amikor a zseniális zeneszerzőt, Mozartot megkeresi egy titokzatos álarcos képében megjelenő személy és a Requiem megírására kéri őt. Mozart egészségét megöli a túlfeszített munka és az éhezés. Ami még számomra zavaró volt a feleség, Constanze rendkívül rokonszenvesen megírt alakja. Contanze szerepében Alexandra Tarce hitelesen alakítja a férjét szerető asszonyt, aki anyagi helyzetük javításáért Mozart néhány alkotását Salierinek mutatja meg, támogatás reményében, másrészt bár tudja, hogy a férje beteg, bálba megy. Köztudott Mozart és felesége között viszony anyagiak miatt megromlott, amit még tetézett a betegségbe esett zseni kiszámíthatatlansága is. Nem véletlenül Wolfgang Amadeus Mozart nyughelyének helyét nem ismeri az utókor. Felesége férje temetésén nem is vett részt. Ettől függetlenül Mozart szellemi hagyatékát minden zenét kedvelő embernek ismerni kell, hiszen a zenei kultúra és élményének gyarapodásához járul hozzá.

Csomafáy Ferenc