Autópálya Biharban (sem): a semmi emlékműveinél

Megnéztük a semmit Csatár és Szalárd között. Ez a semmi része annak a nagyobb semminek, ami immár 12 éves, és észak-erdélyi autópályának mondják. Nagyon sok pénzt nyelt el, és nagyon sokszor ígérték a befejezését. Most is ígérik. Vannak azonban, akik betartatnák ezt.

Rozsdásodó fémszerkezet és néhány betonmonstrum magasodik Hegyközcsatár és Szalárd között. Mint Bihar megyében és az országban többfelé is. Itt lett volna az erdélyi autópálya egyik felüljárója – ám sem a felüljáró, sem a sztráda nem készült el, annak dacára sem, hogy rengeteg pénzt nyelt el a projekt az elmúlt tizenkét év alatt. A Csatár és Szalárd környéki, rég megkezdett és rég abbahagyott munkálatok helyszínén jártunk. A sajtónak szervezett terepszemle után ott tartott ugyanis tájékoztatót az ügyben több olyan szervezet és egy településvezető, akik közösen újabb lépéseket próbálnak tenni az autópálya Bihar megyei építésének folytatásáért.

Az elhagyatott építkezési területen magasodó, félig sem elkészült felüljárók mintha a semmi emlékművei lennének: annak a rengeteg politikusi ígéretnek a mementói, amelyekkel választásokat is lehetett nyerni, és annak a rengeteg pénznek, amit a gyanús körülmények között kiválasztott kivitelezőnek adtak, amely végül nem építette meg a sztrádát, majd más kivitelezőkkel sem készül tovább az út. A Brassó és Bors között tervezett 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban írt alá megállapodást a kormány az amerikai Bechtellel, de miután csak 52 kilométer épült meg Gyalu és Aranyosgyéres között, felbontották a szerződést. Újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra, a nálunk lévőre is van nyertes - az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) vezérigazgatója, Narcis Neaga még két hete is azt állította: már az idén újrakezdődhet a munka a magyar-román határ melletti szakaszon, azaz itt. Ám azóta sem történt semmi, a helyszínen járva egyetlen munkást vagy munkagépet sem láttunk tegnap. A Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének (FPB) három vezetője ott helyben bejelentette: Victor Ponta miniszterelnöktől írásban kérik még a héten a CNADNR teljes vezérkarának menesztését, és olyan új csapat kijelölését, amely megindítja a munkálatokat.

Ki fölöz ebből?

A sáros, gödrös földúton elzötykölődő, pocsolyákon átvánszorgó autóikból nézik páran, ahogy az út mentén pár öltönyös figura nyilatkozik kamerákba, néz fényképezőgépekbe és beszél diktafonokba, mögöttük pedig az égnek meredő, régóta rozsdásodó fémvázak és formát végül sosem öltött betonépítmény-kezdemények, meg rengeteg gaz. Így nézett ki az, hogy néhány cselekvésre elszánt tisztségviselővel felkerestük a soha el nem készült észak-erdélyi autópálya magyar-román államhatár mellett épülő szakaszát. A vasbeton sokat kibír, így bár romlik az állaga, ez csak lassan történik tehát akár most is folytatni lehetne még az építkezést. Itt például felhajtó és felüljáró lett volna, és lehetne akár ezután is. Mégsincs semmi, egy munkagép, egy munkás sem sehol. A szervezetlenség mellett ugyanis vélhetően obskúrus érdekek is akadályozzák a sztrádaépítést. És mint az lenni szokott, pénz van a dologban, anyagi érdekek is fékezik az egészet. Az országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) vezérigazgatója, Narcis Neaga nemrégiben is az ígérte még, hogy hamarosan folytatják az útépítést ezen a szakaszon is - de sehol semmi. A Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének (FPB) egyik képviselője a helyszínen megsúgta: tudomása szerint Neaga azt mondta, fognak itt dolgozni, de előbb az egész észak-erdélyi autópálya terveit újra kell csináltatni. „Márpedig sokaknak meg épp itt van a pénz. A mindenféle tervek és hatástanulmányok újra és újra való elkészíttetésében, amelyek jó sokba kerülnek” - tette hozzá. Ezt az elméletet megerősíteni látszik, hogy nemrégiben olyan vita is fellángolt, amely szerint a sztráda nyomvonala lehet, de nem biztos, hogy érintene természetvédelmi területeket is – és jó lenne új hatástanulmányokat is készíttetni emiatt...

A Csatár és Szalárd közötti részen megejtett terepszemle után a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének (FPB) három vezetője, Ioan Lucian, Constantin Jurca és Vasile Fonoage közölte: az országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) vezérigazgatójának és munkatársainak lemondását kérik, mégpedig írásban, hivatalosan, ám mivel ez vélhetően nem fog megtörténni, a miniszterelnökhöz és a szakminiszterhez is beadványt juttatnak el, a szóban forgó útügyi felelősök menesztését követelve. És hogy mi változna ezzel? A kezdeményezők szerint a CNADNR a fő felelős azért, hogy még most sem folytatódik az autópálya építése, ezért új vezérkar kellene, hogy egyáltalán esély legyen. Emellett a FPB bejelentették: olyan vegyes bizottság létrehozását is kérik, amelyben a kormányzat és a CNADNR emberei mellett az ő képviselőik is jelen lennének, és együtt próbálnák sürgetni az építést.

Vitályos Barna, Csatár polgármestere elmondta: úgy volt, hogy a sztráda Csatár és Szalárd környékén is felhajtóval rendelkezett volna, de előbb a tervek módosításakor ez kikerült, majd a munkálatok sem folyatódtak. Pedig a sztráda megépülése segítene oldani a települések relatív elszigeteltségét, ráadásul az autópálya hiánya a megye gazdaságának is rossz, azaz mindannyiunk zsebére megy a dolog. Ott volt egy szállítási cég képviselője is, aki az összes szállítmányozó nevében beszélt. A Rozoti nevű vállalkozás részéről Szilágyi Gyula elmondta: csak Bihar megyében több mint 1000 szállítmányozó van, az ő vállalkozásaikat is rontja, hogy a mai napig nincs sztráda. A FPB egyik képviselője pedig azzal érvelt: a termálturizmus romániai fővárosa is vagyunk, emellett itt van Románia nyugati kapuja, a borsi határátkelő is, de ahogy ezen bejönnek turisták és/vagy vállalkozók, rendes úthálózat már nincs. Márpedig a légi közlekedés gyakorlatilag nem megoldás Várad környékén, ahogy a vasút sem. Tehát csak a sztráda jelentene megoldást.

Gyanús...

A kezdeti tervek szerint 2012 novemberére készen kellett volna lennie a Bihar megyében lévő autópálya-szakasznak. Legutóbb pedig a CNADNR vezetője azt ígérte, hogy 2016-ig lesz készen. Nos, 2012 már rég elmúlt, 2016 meg már itt van, még sincs sztráda, de még csak nem is dolgoznak rajta most sem. Amúgy a CNADNR vezérigazgatója legutóbb a múlt hónap 24-én járt itt, és nagyváradi tájékoztatóján akkor azt mondta: már az idén újrakezdődhet a munka az észak-erdélyi autópálya magyar-román államhatár mellett épülő szakaszán. Narcis Neaga azt is állította: az építőtelepet legkésőbb 2016-ban újra megnyitják az államhatár romániai oldalán fekvő Bors és Berettyószéplak közötti 60 kilométeres szakaszon. Itt az amerikai Bechtel társaság a pályaépítési munkálatok mintegy 50 százalékát végezte el, mielőtt a társasággal a román kormány felbontotta a szerződést. A román útügyi társaság áprilisban hirdette ki a pályaszakasz befejezésére kiírt pályázat győztesét. Narcis Neaga elmondása szerint a győztes román-spanyol konzorcium azért nem kezdhette el eddig a munkát, mert olyan műszaki tervet mutatott be, amely nem felelt meg teljes mértékben a követelményeknek. Ezért a hatóság a műszaki terv kijavítását kérte. "Ha a (Bechtelnek kibocsátott) régi építési engedély szerint lehet folytatni az építést, akkor kétségkívül, már az idén el lehet kezdeni a munkát. Ha viszont környezeti hatásai vannak a terv módosulásának, akkor meg kell várni a környezetvédelmi hatóság új engedélyét" - mondta. A vezérigazgató hozzátette, októberben kiderül, hogy szükség lesz-e új környezetvédelmi engedélyre.

Az most van. És tehát egyre több Bihar megyei érdekelt kételkedik, egyrészt az állandó tanulmány iratások szükségességében, másrészt abban, hogy a munkálatokat valóban újrakezdik mostanában. A Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének képviselői, azaz számos vállalkozó épp ezért sürgetné a fent vázolt módokon is a konkrét lépéseket. Mint hozzátették, „ez nem politikai lépés, ez simán üzleti, szakmai megfontolásokból fontos, a sztráda ugyanis fellendítené a gazdaságot is, azaz az egész térségnek nagyon kellene már”.

Ígérgetések Biharban is

A Brassó és Bors között tervezett 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítésének ügye 2003 óta húzódik. Akkor szerződött le a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de sok-sok év és sok stagnálás után a felek közös megegyezéssel felbontották a szerződést. A román hatóságok újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra. A Bors és Berettyószéplak közötti szakasz befejezésére kiírt versenytárgyalás győzteseként a spanyol Corsan Rt. és Corviam Construccion Rt., valamint a román Consinit Kft., Road Consulting & Design Solution Kft. és a Via Design KFT. társaságok konzorciumát hirdette ki a hatóság. Az építőnek 24 hónap alatt kell(ene) elvégeznie a tervezési és építési munkákat, és az átadás után 30 hónapra kell garanciát vállalnia. A konzorcium áfa nélkül 701 millió lejes ajánlatot tett. Ioan Rus korábbi szállításügyi miniszter közlése szerint a pályaszakasz építését Románia saját forrásokból finanszírozza. Az Európai Unió ugyanis az észak-erdélyi autópályának csak az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasza megépítéséhez nyújt támogatást. Ami a Bihar megyei szakaszt illeti, annak kapcsán a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének (FPB) egyik képviselője tegnap lapunknak elmondta: ezen a részen a zilahi Consinit Kft. lenne a fő kivitelező, de – tette hozzá - „mi hetente beszélünk velük, és mindig csak ígérgetik, hogy most már aztán tényleg elkezdik – de íme, semmi”...

Szeghalmi Örs