Nem szennyezik majd a Páris patakot

A nagyváradi Páris patak meder- és partrendezésének egyik fő célja, hogy a környéken lakók ne vezessék be a patakba a szennyvizet. A beruházás összköltsége mintegy 12,5 millió lej, tudtuk meg a hétfőn a helyszínen szervezett tájékoztatón.

Hosszú évek óta komoly környezeti problémát okozott az, hogy a nagyváradi Páris patak Dózsa György és Pasteur utcák között folyó részén az ott lakók közül sokan – mivel nincsenek a város szennyvízhálózatához kötve – egész egyszerűen a patakba vezették szennyvizüket, ami amellett, hogy komoly vízszennyezést okozott, szinte elviselhetetlen bűzt is gerjesztett, különösen a nyári időszakban. Ez az állapot várhatóan idén novemberben megszűnik, amikor a Román Vízügyi Hatóság és a nagyváradi önkormányzat befejezi a patak májusban elkezdetett part- és mederrendezési munkálatát. A részletekről tegnap a munkálatok helyszínén beszélt Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója, aki annak idején vízügyi államtitkárként vezette azt a romániai delegációt, amelyiknek sikerült luxemburgi tárgyalásai során uniós finanszírozást szereznie erre a munkálatra. Pásztor felidézte, hogy nagyon sokáig húzódott a Páris patak rendezésének ügye, hiszen 2010-ben ugyan elkészült ennek a munkálatnak a megvalósíthatósági terve, viszont csak a múlt év végén írták alá a finanszírozási szerződést, és további három-négy hónapot vett igénybe a különböző engedélyek, jóváhagyások beszerzése. A Szektoriális Operatív Program környezetvédelmi tengelyéből finanszírozott beruházást idén novemberben kell befejezni.

Fedett, és fedetlen

Pásztor elmondta, hogy a Páris patak a Nagyvárad keleti határában lévő gyűjtőtóból indul. Innen mintegy háromszáz méteren a patak szabadon folyik, majd következik egy 672 méter hosszú becsövezett rész, majd 593 méteren ismét a felszínen folyik majd a víz, hogy aztán ismét egy becsövezett szakasz következzen. Pásztor kifejtette, hogy ez utóbbi szakaszon az ötvenes és hatvanas években már végeztek becsövezési munkálatokat, de nem fejezték be azokat, most gyakorlatilag ezeket a részeket kell összekötni. „Arra törekedtünk, hogy mindenütt, ahol lehetőségünk van rá, nyílt, jó keresztmetszetű medret készítsünk, hogy előzzük meg azt, hogy a jövőben elöntések legyenek. Vagyis mindenhol így jártunk el, ahol nem szorul be a meder annyira a házak közé, hogy egyszerűen nem tudjuk kialakítani azt a hét, nyolc, akár tíz méteres szélességű mederszakaszt, amivel annak idején rendelkezett a patak, amíg a lakók rá nem építkeztek a partra. Ezeken a szakaszokon a becsövezés mellett döntöttünk. A házak között két, a múlt században becsövezett részt kötünk össze elsősorban azért, hogy biztosíthassuk az árhullámok kialakulásakor a komolyabb vízhozamok levezetését, másodsorban pedig el akarjuk kerülni azt, hogy pár év múlva a lakók esetleg megint visszavezessék a szennyvizet a patakba. A nyílt szakaszokon terméskőből rakjuk ki a medret, és arra törekszünk, hogy minél kevesebb betont használjunk, hogy meghagyjuk a természetes viszonyokat, míg a fedett részeken 2,8 méter átmérőjű csövekben folyik majd a víz”.

Szennycsatornából patak

A maga során Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere elmondta, hogy a Dózsa György és a Pasteur utcák között folyó patakszakaszon sokan építkezési engedély nélkül építkeztek. Elárulta, hogy közterületre illegálisan épített támasztófalakat, fürdőmedencét, csővezetéket, kishidakat találtak, és mindezt le fogják bontani. Egy másik kellemetlen probléma az volt, hogy a két említett utcán lévő, az utcaszint alatt elhelyezkedő házak tulajdonosainak a kétharmada nem csatlakoztatta házát a város szennyvízelvezető rendszeréhez, hanem a szennyvizet a patakba vezette be. A munkálat befejezése után a befedett Páris patakon mindkét utca felől egy-egy csatornát is lefektetnek majd, így a most még be nem csatlakoztatott házakat is be lehet majd kötni a szennyvíz elvezető hálózatra – mondta Bolojan. A polgármester végezetül hozzátette, hogy a becsövezett patak felszínét termőfölddel borítják be, és füvesítik az így kialakított területet.

Pap István