Családi színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkciója- A dzsungel könyve című musical- igazi színházi csemege, amelyet sajátos csomagolásban, kínál a nagyérdemű közönségnek.

A dzsungel könyve egy magyar musical, amely Rudyard Kipling azonos című könyve alapján készült. A darab szövegét Békés Pál, a dalszövegeket Geszti Péter írta, a zenéjét Dés László szerezte. A darabot 1996-ban mutatta be a Pesti Színház, Hegedűs D. Géza ötletgazda rendezésében. 1996-ban elnyerte a Színházi Kritikusok Díját, mint az év zenés darabja. A darab az óta több mint 1000 előadást ért meg, és Magyarország számos színháza bemutatta.

Puskás Zoltán vajdasági rendező felkérést kapott a Kolozsvári Színház vezetőségétől, rendezze meg Kolozsváron is a darabot. A kitűnő színészgárda ismét bizonyíthatja, nem véletlenül az ország egyik legjobb színházi társulata.

A bemutatót megelőző sajtótájékoztatót Tompa Gábor igazgató- főrendező és Visky András művészeti igazgató, dramaturg tartotta. Kisesszét tartottak arról, mit is szeretnének elérni a családokhoz szóló előadással. Visky András kiemelte, Puskás Zoltán rendező számára nem ismeretlen a kolozsvári közönség, hiszen már a második felkérést kapta az intézmény vezetőségétől. Az Óz, a nagy varázsló című musicalt rendezte a Kolozsvári Magyar Színházban, melyet három év alatt 8000 néző tekintett meg.

Puskás Zoltán nagy megtiszteltetésnek tartja az újabb felkérést, hogy rendezze A dzsungel könyve című musicalt. Együtt dolgozik a társulattal, a művészektől a kisegítő személyzetig. Különböző korosztályt próbál megszólítani, a ma nézőjét becsalogatni a színházba. „Családi színháznak” nevezte. Ifjúsági darab, nem politikai természetű előadás, de egyes esetekben politikai, társadalmi réteget próbál megszólítani.

Érdekes rendezői koncepció

Puskás szerint, minden egyes város „dzsungelt” jelent azoknak a fiataloknak, akik vidékről egyetemre mennek, átmennek ezen a tapasztalaton, az-az a dzsungelen.

Az Újvidék számára dzsungel, mert mások a szabályok. A rendező zentai születésű, amely egy kisváros. Egy magyar rendező ott érzi magát otthon. Újvidéknek megvannak a maga jellemzői. Számára mégis jó, ha visszatér a kisváros nyugalmába, a barátaihoz. Ennek is köszönhető, hogy a Rudyard Kiplingi cselekményt városba helyezte, ahol az állatok is emberek. Ennek a „dzsungelnek” a keménységét szeretné ábrázolni. Milyen a gondolkodó ember érzése, mikor kitaszított, kisebbségben van, és sehova sem tartozik. Tájainkon ezekkel a problémákkal találkozik nagyon sok ember. „Képet adni a mai kor fiatalságáról. Az előadásban megjelenő csoportok, bandák: rockerek, rapperek, van rendőr is a hatalom képviseletében – csupa olyan embertípus, amilyennel minden nap találkozunk az utcán.”

A választás fontos egy fiatal életében. Döntenie kell, marad egy aránylag biztonságos környezetben, a szülők mellett, vagy elmegy a városba, ahol egy új életmódot próbál ki. A megszokott környezetében biztonságban érzi magát. De eljön az a nap, amikor lépnie kell. Puskás Zoltán szerint a fiatal generáció az előadás során találkozik önmagával.

Az előadás kortól függetlenül mindenkinek ajánlható. A gyermekeket a tánc látványvilága nyűgözheti le. A fiatalok a megfogalmazott problémák aktualizálását érezhetik. Az idősebbek az árnyalt megoldásokat becsülhetik fel.

Fő mondanivaló: az elfogadás és elengedés

A koreográfus Gyenes Ildikó több magyarországi és vajdasági színházban dolgozott sikeresen. A kolozsvári előadásnál a BBTE másodéves színház-szakos hallgatóival, pályakezdőkkel működött együtt, akik farkasok, falubeliek, majmok szerepét alakítják. Fontosnak tartja, hogy a szülők a gyermekeik mozgását is figyelembe vegyék, és szakember kezére adják. A darab több féle mozgást igényel (dzsungeltől a városig). A szereplők a modern tánc technikáját kell, elsajátítsák. A mozgás rögzítésével olyan tudást szerezhetnek, melyet több fele hasznosíthatnak.

A darab fő mondanivalója az elfogadás és az elengedés. Idegenként bekerül egy adott közegbe, akit be kell fogadni. Az elengedés a szülők részéről nyilvánul meg, elengedik a gyereket. Az alkotók is útra, engedik a művet.

Visky András szerint nagy kérdőjel a felnőtté válás során a gyermek boldogabb lesz-e?

Szereposztás

Maugli: Vatány Zsolt, Marosán Csaba. Bagira: Kató Emőke. Balu: Farkas Lóránd. Sir Kán: Szűcs Ervin. Akela: Sinkó Ferenc. Csill: hármas szereposztás: Csutak Réka, Albert Csilla, Kántor Melinda. Majomkirály: Laczkó Vass Róbert. Ká: Balla Szabolcs. Túna: Sigmond Rita. Buldeó: Deák Zoltán. Farkasok, majmok falubeliek: Bondár Tibor, Buchmann Wilhelm, Deák Zoltán, Domokos Szabolcs, Fekete Ágnes, Fekete Róbert, Kecskés Anna, Lanstyák Ildikó, Ötvös Kinga, Veres Lehel.

Maugli szerepét ketten alakítják. Vatány Zsolt alakítja a gyermek, Marosán Csaba a dzsungelben megedződött fiatal Mauglit. Mauglit kikergetik a szülői fészekből. A felnőtté válásig számtalan megpróbáltatáson megy keresztül. Még gyerekként a „szülők” mellett biztonságban van. Mikor már felnő, sokkal keményebb lesz a történet - mondja a rendező. Az idősebb Maugli megfogalmazásának van aktuális mondanivalója. Meg kell találnia a helyes utat.

Jelmeztervező Ledenyák Andrea szabadúszó, divattervező műhellyel rendelkezik. Rendelésre készít ruhákat. Mivel a darab cselekménye városi környezetben játszódik, a jelmezek egyszerűségét tartotta fontosnak. A színvilága: sötét, inkább fekete, szürke alapú, helyenként színes. A jelmezek hozzásegíthetik a nézőt, hogy jobban megértse a darabot.

A díszlet fából készült. A díszletet alkotó fából készült villanypóznák jelzik a teret. A szintén újvidéki Szabó Attila díszlettervező ezekkel alakítja ki a játékteret, mely egyszerre utal a városra és az erdőre is.

Az előadás zenei vezetője: Kondrát Csaba. Korrepetitor: Horváth Zoltán.

A rendező szerint a kolozsvári előadásnak kettős célja van: egyrészt a szórakoztatás, a „családi színház” megteremtése, de ugyanakkor társadalmi látlelet is.

A bemutatót május 27.-én a Színház nagytermében tartják.

Csomafáy Ferenc