Egy kommunista elv hátulütői

Az önkormányzatok egységes finanszírozásának több a hátránya, mint amennyi pozitívum a javára írható. A legtöbb Bihar megyei magyarlakta települést hátrányosan érinti az Adó Törvénykönyvének ilyen értelmű módosítása, de vannak olyanok is, amelyek nagyon jól jártak ezzel a módosítással.

Több helyi, megyei önkormányzatot kedvezőtlenül érint az adó törvénykönyvének módosítása, amelynek nyomán a személyi jövedelem adóból származó pénzeket, illetve az áfa költségvetés-kiegészítésre szánt összegeit teljes mértében a kormány osztja szét egységesen az önkormányzatok között. A témában már idéztük Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő véleményét, aki szerint már eleve az elv hibás, hiszen a megyei tanácsok egy szerzett jogát veszi el a módosított adó törvénykönyve azzal, hogy a megyei tanácsok nem rendelkeznek immár eszközökkel az általuk kidolgozott stratégiák megvalósításához, hiszen most már nem rendelkeznek a források felett, azokat a pénzügyminisztérium utalja ki számukra. A módosított jogszabály értelmében a kormány különböző kategóriákba rangsorolta az önkormányzatokat, és minden önkormányzat típusnak garantált egy felső határértéket, amiből az illető önkormányzatok gazdálkodhatnak. Eszerint a községek garantált költségvetése másfél millió lej, a városoké hatmillió lej, a municípiumoké húszmillió lej, a megyeszékhelyeké 50 millió lej, a megyei tanácsoké pedig nyolcvan millió lej. Amennyiben egy önkormányzat jövedelme nem éri el a felső határértéket, akkor a kormány kiegészíti a költségvetését a felső határértékben kijelölt szintig, az az önkormányzat pedig, amelyiknek a bevétele eléri, vagy meghaladja a határértéket, semmiféle költségvetés-kiegészítést nem kap a kormánytól.

Fűnyíró elv

Szabó Ödön az ebből a jogszabályból eredő anomáliákat Szilágy és Bihar megye összehasonlításával érzékeltette: az alig több mint 200 ezer lakosú Szilágy ugyanannyi pénzt, vagyis 80 millió lejt kap, mint a közel 600 ezer lakosú Bihar megye, miközben a Szilágy Megyei Tanács nem tart fenn sem színházat, sem bábszínházat, sem táncegyüttest, sem filharmóniát. A politikus lapunk érdeklődésére válaszolva elmondta, hogy most már lehet tudni azt is, hogy ezzel az intézkedéssel mely Bihar megyei magyarlakta települések járnak jól, illetve rosszul. A városok közül pozitívan érinti ez a döntés Margittát, miközben Székelyhíd költségvetését lényegében nem befolyásolja, ellenben Érmihályfalva és Nagyszalonta nagyon rosszul járnak ezzel a döntéssel. A községek közül Bihardiószeg veszít a legtöbbet, de ugyancsak rosszul jár Bors, Bihar, Tóti és Szalárd is, míg Érszőlős és Érbogyoszló örülhet a módosított Adó Törvénykönyvének.

Kérdéses fejlesztések

Diószeget rendkívül hátrányosan érintette az Adó törvénykönyvének módosítása, szögezte le kérdéseinkre válaszolva Mados Attila a község polgármestere. Megtudtuk tőle, hogy a községnek tavaly 2,9 millió lej volt a költségvetése, viszont a módosított törvénykönyv a községek bevételeit 1,5 millió lejre limitálta. Mados Attila kifejtette, hogy az elmúlt évben több beruházásuk volt: járda-, út-, könyvtárjavítást tudtak finanszírozni, és most az ilyen típusú fejlesztések forognak veszélyben. „Fel akarjuk újítani idén a községen átvezető, az önkormányzat tulajdonában lévő mintegy három kilométeres aszfaltos utat. Ha kilométerenként 630 ezer lejes költséggel számolunk, és ha ennyi marad a költségvetésünk – és minden jel szerin ennyi marad –, akkor a főút felújításával gyakorlatilag minden forrást felhasználunk” - vázolta fel a problémát az elöljáró. Az önkormányzatnak van két jelentősebb, már elfogadott pályázata: az egyik a Kis utcai iskola felépítése, ebben a beruházásban az önkormányzat önrésze százezer euró plusz áfa, míg a másik, 400 ezer euró összköltségvetésű projekt Kisjanka település aszfaltozása, mely összegnek a felét teszi ki az önrész. Mados Attila elmondta, hogy korábban már felvettek egy hitelt kastélyfelújításra, azt a kölcsönt nagyjából már törlesztették, és nem szeretnének egy újabb hitelt felvenni. Ezért a község vezetése egy kérvényt juttatott el a Fejlesztési Minisztériumhoz, amelyben azt kéri, hogy a község uniós pályázataink önrészét finanszírozzák az állami költségvetésből. „Erre még nem kaptunk választ, bízunk benne, hogy pozitív válasz fog születni” - mondta a polgármester.

22-es csapdája

Török László Nagyszalonta polgármestere is elégedetlen, hiszen a megyei rangú városok 3. kategóriájába tartozó települések – ezek közé tartozik Nagyszalonta is – garantált költségvetésének felső határát 20 millió lejben szabta meg a törvény. „Vagyis a kommunista elv azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogyan dolgoztál az elmúlt évek során, ez a jövedelem garantált, ami igazságtalan és méltánytalan azokkal szemben, akik tisztességesen dolgoztak” - fogalmazott Török László. A városvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly a kormány háromszor fizette ki a településeknek a fejlesztési beruházásaik nyomán keletkező adósságaikat, de Nagyszalontának nem voltak adósságai, így nem volt mit kifizessen helyette a kormány, amelyik most még meg is nyirbálja az önkormányzat jövedelmeit. „Városunk ezzel a döntéssel mintegy 5 millió lejtől esik el. Amíg a mi jövedelempótlásunkhoz hiányzik egymillió lej, addig az ugyanabba a kategóriába tartozó Margittának hiányzik kilenc, Belényesnek pedig tízmillió lej. Tehát a kormány elvesz tőlünk ötmillió lejt, és odaadja a két megyei jogú városnak”. Török László elárulta, hogy az önkormányzat számos terve vált kérdésessé. Elmondta, hogy most dolgoznak a helyi költségvetésen, ezen belül azon, hol tudnának lefaragni a kiadásokból, de mint hozzátette, ez egy 22-es csapdája, hiszen ha csökkentik a kiadásokat, akkor nőnek a bevételek, és akkor a kormánytól megint csak nem kap semmit a város. Török László végül hozzátette: „Mindent megteszünk azért, hogy tartsuk az ütemterveket, és a már jóváhagyott Bocskai tervet igyekszünk megvalósítani. A tudatos gazdálkodásunk eredménye, hogy a korábbi évekből tudtunk félretenni összegeket, amelyeket most fel fogunk emészteni, ugyanis az idén elkezdődik a nagy csatornázási munkálat a városban. Ebből a hatmillió eurós beruházásból, kétmillió euró az önrész.”

Marad a remény

Nyakó József Érmihályfalva polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány éppen azon a szinten húzta meg a költségvetési határt, amit Érmihályfalva általában teljesíteni szokott, ugyanis a város tavalyi költségvetése 6,8 millió lej volt. De a település így is elveszíti mindazokat a forrásokat, amelyeket a megyei tanács adhatna neki, ami legutóbb mintegy egymillió lej volt. „Tavaly további kétmillió lejt kaptunk a kormánytól, igaz azt a pénzt sajnos adósságra kellett elkölteni, de most már adósságok törlesztésére sem kapunk pénzt a kormánytól, vagyis az előre megszabott összegből kell fedeznünk minden költségünket” - vázolta fel a helyzetet Nyakó József. A polgármester a továbbiakban hozzátette: „Jeleztük az elégedetlenségünket a Városok Szövetségén keresztül. Már vannak is jelzések, hogy azoknak az uniós projektjeinknek az önrészét, amelyek be fognak indulni, meg fogjuk kapni a kormánytól”. Nyakó József elmondta, hogy idei jelentősebb beruházási terveik között szerepel 5,6 kilométernyi utca aszfaltozása, valamint a csatornázási munkálatok folytatása. Az elöljáró abban bízik, hogy az uniós forrásokból megvalósuló projekteket, illetve a már megkezdett beruházásokat nem fogja érinteni a szóban forgó kormánydöntés.

Aki jól járt

Bihar megyében az érem másik oldalát Margitta képviseli. A város polgármestere Pocsay Zoltán lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy amióta az önkormányzatban dolgozik, még soha nem kapott ennyi pénzt. „Erre nem számítottam, megmondom őszintén. Minden évben kaptam egymillió lejt, most meg kaptam kilencmilliót. Nagyon örülök, egyben sajnálom is a többi polgármestert. Sokan azt mondják, hogy ez nem egy jó elosztás, de szerintem ez nagyon jó elosztás” - döntötte el a kérdést a városvezető, aki elárulta azt is, hogy az önkormányzatnak mintegy húsz hatástanulmánya van elkészítve, és már fél évvel ezelőtt kigondolták azt, hogy miket kellene megvalósítani, úgyhogy nem gondolkoznak új, nagyszabású projekten azok után, hogy jelentősen megnövekszik a város költségvetése. Hozzátette, hogy a kultúrház felújítása, a magyarkéci út kiépítése, a helyi rendőrség gépparkjának a bővítése, a fedett tanoncuszoda építése csak néhány olyan beruházás, amelyekre immár meglesz a finanszírozás is.

Pap István