John Perkins Kolozsváron

A kolozsvári Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-és Gazdálkodástudomány Kar aulájában konferenciát szerveztek „Globális gazdasági válság-okok és megoldások” címmel.

Az előadó John Perkins, a Világbank volt munkatársa, a Pachamama Egyesület alapítója, elnöke. A BBTE, a Pachamama Románia Egyesület és a Heritage Egyesület közös rendezvénye. A Pachamama Egyesület arra ösztönzi az embereket, hogy teremtsenek virágzó, méltányos világot. John Perkins Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai-című könyv szerzője.

A bestsellerré vált könyvről

2004-ben jelent meg John Perkins Confessions of an Economic Hit Man című könyve, amelyet 2007-ben magyarra fordítottak. A hazai könyvpiacon, román nyelven, 2010-ben látott napvilágot. Jegyzetekkel, dokumentumokkal, tárgy- és névmutatóval ellátott több mint 300 oldalas könyvben a szerző 30 év (1968-2003) személyes élettörténetét tárja fel. A saját feljegyzéseire, más résztvevők visszaemlékezéseire épült. Mint írja: „Ez igaz történet. Minden percét megéltem. A helyszínek az emberek, a beszélgetések, amiket leírok, mind életem részei voltak. Személyes történések azonban olyan világesemények kontextusában zajlanak, amelyek formálták a történelmet.”

John Perkins nemzetközi tanácsadó cégnek vezető közgazdásza, majd a Közgazdászat és Területtervezés igazgatója volt. Munkája miatt egy idő után lelkiismeret furdalás gyötörte. Szülei és lánya bátorítására, többszöri újrakezdés után, megírja a könyvét, melyben a gazdasági bérgyilkos munkájáról átfogó képet mutat be.

A könyvét több mint 20 nyelvre lefordították. A gazdasági bérgyilkos kiválasztásáról, képzéséről, feladatáról, illetve munkájának következményeiről ír. Az egyik képzést tartó tanár szavait idézi: „Az a feladatom, hogy gazdasági bérgyilkossá (EHM) formáljalak. Senki sem tudhat arról, hogy be vagy szervezve, még a feleséged sem... Ha egyszer belépsz, életed végéig maradsz.” Az ilyen munkakört betöltő egyén komoly szelekciós folyamaton ment keresztül. Képzett, nyelveket beszél, megtanulja a bennszülettek nyelvét. Nem a kormánynak dolgozik, hanem a magáncégnek. Az életrajzában úgy tűnteti fel magát, mint gazdasági elemző, környezetvédő vagy nemzetközi cég tanácsadója. Nem annyira a közgazdasági tudás fontos, inkább a kommunikációs készség illetve a csapatmunka számít. Munkájuk jellegével kapcsolatban az egyik irányítójuk megjegyezte: „Ritka faj vagyunk egy piszkos üzletágban.”

A gazdasági gyilkosnak kettős feladata van. Egyrészt az, hogy ösztönözze az ország vezetőit, kölcsönöket vegyenek fel az infrastruktúra megteremtésére, fejlesztésére. Azonban a pénz a nemzetközi cégek bankszámlájára áramlik vissza. Másrészt csődbe kell juttatni az országot, mert a hiteleket nem tudja visszafizetni. Így a hitelezők hálózatába kerül. „Fizetésképtelenné tegye a kölcsönöket felvett országokat... hogy állandó függésben maradjanak a hitelezőiktől, és könnyű prédát jelentsenek, ha szívességekre - katonai bázisokra, ENSZ szavazatokra, természeti forrásokra- van szükségük.” Az olvasó betekintést nyerhet egyes latin-amerikai, ázsiai vagy közel-keleti országok eladósodási folyamatában. A pénzmosás, a terrorizmus támogatása nem ritka jelenség, amely munkájuk nyomán keletkezett. A szerző szerint a gazdasági bérgyilkos legjobban ért a globális birodalom kiépítéséhez.

Sokszor érzett bűntudatot amiatt, hogy ő rendkívül jó körülmények közt él, számtalan ösztönző juttatást kap, miközben az emberek milliói éhen halnak.

„Azért írtam a könyvet, kapjunk észbe, és szabjunk új irányt a történelmünknek.”

Érdekes, olvasmányos, dokumentált könyv, melyet érdemes elolvasni, és megfelelő következtetéseket levonni.

Csomafáy Ferenc