Hermetikusan lezárt konténerövezet

A nagyváradi önkormányzat és az ECO Bihor vállalat szorgalmazzák azt, hogy a lakótársulások tegyék hozzáférhetetlenné idegenek számára a szemétkonténereiket.

A nagyváradi önkormányzat, az ECO Bihor és a RER Ecologic Service vállalatok által szervezett négy hónapos kampánya során azt figyelték, hogy a magánházak lakói, illetve a lakótársulások milyen hatékonysággal gyűjtik szelektíven a hulladékot. Pásztai Zoltán, a váradi szeméttelepet működtető ECO Bihor cég ügyvezető igazgatója csütörtökön a sajtó képviselőinek elmondta, hogy négy hónapon át figyelték a begyűjtött szelektív hulladék mennyiségét, illetve azt, hogy mennyire vannak összekeveredve a különböző hulladéktípusok, és ennek a két szempontnak az alapján állt össze a végeredmény. A tíz legügyesebb lakótársulás és harminc magánházban lakó család kapott egyenként ezerötszáz lejes vásárlási utalványt, mely összegből a lakótársulások legalábbis hermetikusan lezárják a szemétkonténereket körülvevő rácsozatot, ugyanakkor elektromos zárral is ellátják majd a kukákat elkerítő rácsozatot, annak érdekében, hogy csak az adott lakótársulás tagjai juthassanak be az elzárt szemétkukákhoz. A vásárlási utalványokat a csütörtökön osztotta ki a nyertesek egy részének Mircea Malan, Nagyvárad alpolgármestere és Pásztai Zoltán.

Mircea Malan alpolgármester kifejtette, hogy a hermetikusan elzárt konténerövezetbe csak az adott lakótársulás tagjai léphetnének be a lépcsőházuk ajtajához is használt belépőkártyával, és lezárnák azt a lyukat is, amelyeken keresztül jelenleg bedobják a lakók a szemetet a konténerekbe. „A helyzet az, hogy nagyon sokat keresgélnek ezekben a konténerekben, és egy csomó szemetet a földre szórnak. Az igaz, hogy a lakótársulások kötelessége a szemetet visszatenni a konténerekbe, de gyakran már ők sem győzik ezt a munkát. Ebből a megfontolásból született meg a gondolat, hogy hermetikusan el kell zárni a konténereket” - mondta az alpolgármester. Malan szót ejtett a párhuzamos szelektív hulladékgyűjtés jelenségéről is, amit vissza akarnak szorítani, mert valójában emiatt is keresgél sok guberáló a lakótársulások szemétkukáiban. Ennek a jelenségnek a fő negatív hatása azonban az, hogy az önkormányzat nem tud begyűjteni elegendő mennyiségű újrahasznosítható hulladékot, holott ez elvárása az európai illetékes intézményeknek. Kérdésünkre válaszolva Malan kifejtette, hogy az önkormányzat még nem gondolt arra, hogy kötelezze a lakótársulásokat arra, hogy zárják el még jobban a konténereket a guberálóktól, de jelezte, hogy akár egy erre vonatkozó helyi tanácsi határozat is születhet. Mint mondta, egyelőre még nem bírságolják meg a hanyag lakótársulásokat, de mint mondta, a közeljövőben várhatóan ezzel kapcsolatban is hoznak majd egy helyi tanácsi határozatot.

Kártékony párhuzamosság

Pásztai Zoltán, az ECO Bihor ügyvezető igazgatója a maga során elmondta, hogy Nagyváradon a lakótársulások tizenkét, a magánházak lakóinak 20 százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot. Ez alacsony szám, de még így is az ország legjobbjai közé tartozik a város ebben a tekintetben. A célkitűzés pedig az, hogy ez az arány hetven-hetvenöt százalékra emelkedjen, hiszen, mint Pásztai jelezte, a város lakosságának mintegy harminc százaléka soha nem fog részt venni a szelektív hulladékgyűjtésben, történjék bármi is. Pásztai ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a szemétkukákban talált, újrahasznosítható hulladékot a guberálók kiszedik, és eladják más hulladékértékesítő gazdasági vállalkozásoknak, ami miatt a város nem tudja teljesíteni az európai környezetvédelmi ügynökségekkel szemben vállalt célkitűzéseit, ugyanakkor a guberálók okozta kár visszahat a város lakóira is olyanformán, hogy az önkormányzat nem fizeti ki az ezek után a szelektíven gyűjtött hulladékok után járó összegeket, így az újrahasznosítható hulladékból származó profit különböző vállalkozók zsebeibe vándorol, ahelyett hogy visszaforgatnák azt a hulladékkezelő rendszerbe.

Pap István