Húsvéti vigília: a szembesítés éjszakája

Nagyvárad- Húsvét vigíliája tűzszenteléssel kezdődött a Székesegyház előtti téren, amit a virrasztás követett az igeliturgia keretében. Az ünnepi szentmisét, amelynek elengedhetetlen része a vízszentelés és a keresztségi ígéretek megújítása, a megyés püspök celebrálta.

Miután bűnbánatban végigjárták a nagyböjt idejét és átélték a nagyhét megrendítő eseményeit, a római katolikus hívek nagyszombaton este elérkeztek húsvét vigíliájának megünnepléséhez, a virrasztáshoz, mely az egyházuk liturgiájának csúcspontját jelenti. Az egyházi előírásoknak megfelelően, ezt a virrasztást nagyszombat este naplemente után lehet megkezdeni és húsvétvasárnap reggel a napfelkelte előtt be kell fejezni. Erre, a felépítésében gazdag s szimbólumokkal telített szertartásra és a szentmisére több időt szánnak, mint általában a liturgikus ünnepléseikre, hiszen a legszentebb éjszaka a feltámadáshoz vezet, mely életünkben a nagy átvonulást jelenti, és valósítja meg a sötétségből a világosságba.

A lucernárium, vagy fényünnepség keretében a Székesegyház előtti téren megtörtént a tűzszentelés és a húsvéti gyertya előkészítése. Ezután a papság és a hívek az égő gyertyával, mely az élő Krisztust jelképezi, bevonultak a templomba. A fényünnepség kiemelkedő része volt a húsvéti öröm meghirdetése, az Exultet eléneklésével. Az igeliturgia hét ószövetségi és két újszövetségi olvasmányból állt. Az üdvtörténet fő eseményeinek felidézésével Isten hűségére gondoltak, aki nem hagyta el népét, hanem előkészítette és megvalósította az emberiség megváltását. Kiemelkedő részét képezte az igeliturgiának a Vörös-tengeren való átvonulásról szóló megemlékezés. Ezt a két első részt a hívek sötétben, csak égő gyertyával a kezükben követték. A dicsőség-himnusz beéneklésével, a húsvéti öröm jeleként lett világosság a Székesegyházban, szólalt meg az orgona, zúgtak a harangok és a csengők.

Rendkívüliség

Rövid szentbeszédében Exc. Böcskei László megyés püspök úgy fogalmazott: nagyszombat szent éjszakája a szembesítés éjszakája, amikor győzedelmeskedik a jó a gonosz, a fény a sötétség felett. Három fogalom jellemzi ezt a legjobban: az irányítás, az újítás és a felegyenesedés, melyek leírják mindazt, amit Isten tett értünk a fia, Krisztus által, és amikből fakad ennek az éjszakának a rendkívülisége.

A keresztség liturgia keretében a püspök megszentelte a vizet és az egybegyűltek megújították keresztségi fogadalmaikat. Az újjászületés jeleként a főpásztor szenteltvízzel hintette meg a jelenlevőket, és a főbejárathoz is szenteltvíz került. Ezt követte az eucharisztia liturgiája, vagyis maga a szentmise, amikor a feltámadott Krisztus szentségi alakban is megjelent és táplálékul adta testét a szentáldozásban. A hagyományokhoz híven a mise után a feltámadási szertartás következett, amely a feltámadás örömhíréről való tanúságtételt jelentette. Ez a sajátságos ceremónia a szentsírnál kezdődött egy zsoltár eléneklésével, majd a főoltártól indult a menet. A végső áldás után az eledelek megáldásával ért véget a húsvét vigíliája.

Ciucur Losonczi Antonius