A drogélménynek pusztán illúziók

Kubiszyn Viktor író volt a vendége a szerda este a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) megszervezett Partium Pódium találkozónak.

A Partium Pódium meghívottja, Kubiszyn Viktor több mint egy évtizedig volt drogfüggő, de néhány éve leszokott a kábítószerekről, és hívő keresztény lett. Kubiszyn Viktor élettapasztalatairól beszélt szerda este a PKE dísztermében megtartott találkozón, ahol Ráksi Lajos a PKE egyetemi lelkésze faggatta őt. A nagyszámú, jobbára fiatalokból álló közönség előtt a meghívott elmondta: nincs receptje annak, miként lesz valakiből drogfüggő, mert ez egy multidimenzionális betegség. Bár a függővé válásban nagy szerepe van a környezeti hatásoknak is, de ez mindig az egyén választásának eredménye is, vagyis saját akaratán kívül nem lesz senki drogfüggő, mondta Kubiszyn Viktor, aki a továbbiakban felidézte azt, ő hogyan vált ffüggővé. Elárulta, hogy édesanyja családjának mindegyik férfitagja alkoholista volt, ezt a helyzetet az anya egy idő után nem bírta tovább és gyermekével együtt felköltözött Budapestre. Kubiszyn Viktor elismerte, hogy az ő esetében a függőség kialakulásához hozzájárult az a tény, hogy nem volt apja, illetve az, hogy fiatalkorában alapélménye volt a szorongás, amit tünetileg kezelni lehetett a narkotikumokkal. Hangsúlyozta, hogy mindez csak utólag vált világossá számára, mert amikor elkezdett kábítószerezni, úgy vélte, hogy csak a kíváncsiság hajtja.

Stádiumok

Ezt követően a függővé válás stádiumairól beszélt a szerző. A drogfogyasztásnak négy fázisa van, az első a kísérletező fázis, a második a rekreációs fázis, amikor az ember alkalmanként, bulikon használ drogokat, a harmadik szakasz a problémás fázis, amikor még nem beszélhetünk függőségről, de amikor a drogfogyasztás már különböző problémákat okoz, például az ember elhanyagolja feladatait, elfeledkezik dolgokról, stb. Végül elkövetkezik a függő szakasz, amikor az ember életében az első helyre kerül a drog. Kubiszyn Viktor kijelentette, hogy számára tizennyolc éves korában vált a függőség élete központjává. A drogfogyasztás számos káros hatással van az ember személyiségére, például egy függőnek nincs választási lehetősége, hiszen már fel sem merül benne az a kérdés, hogy fogyasszon-e, vagy sem. A függő nagy tragédiája az, hogy nem érzi, csinálhatna mást is, mint ezt, ugyanakkor a drog kiiktatja az érzelmeket, elmagányosítja az embert, részletezte Kubiszyn Viktor, aki az évek során több kábítószertől is függővé vált. Elismerte, hogy függőként visszaélt azoknak az embereknek a jóindulatával, akik segíteni akartak neki. „Én nem voltam agresszív, hanem simulékony voltam. Hazudtam, manipuláltam, loptam. Én az a típusú függő voltam, aki a drogosokról szóló filmekben a kukában végzi” - mondta Kubiszyn, aki elmesélte, hogy először akkor állt le a drogfogyasztással, amikor ráébredt, hogy a folyamatos elvonási tünetek mennyire rosszak, ugyanakkor döntéséhez hozzájárult az a megdöbbentő eset is, amikor az egyik drogfüggő barátja elvonási időszakában leszúrt egy taxist.

Mindenki függő

A kábítószert egy másik függőséggel, a munkamániával cserélte fel, ami szintén egyfajta függőség, és szintén káros az ember személyiségére nézve, de ezt a függőséget a társadalom elfogadja, nem bélyegzi meg ezért az embert. Ebben a vonatkozásban idézte Ráksi Lajos Kubiszyn Viktor egyik gondoltatát: „a világ beteg, és a narkósok a tünethordozók” - azaz minden ember szenved valamilyen függőségben, csak ez a drogfüggőkön látszik a legnyilvánvalóbban, és őket bélyegzi meg a társadalom, holott az egész társadalom szenved ettől az állapottól. Van olyan elképzelés is, miszerint a drogos az elveszett Éden utáni sóvárgás miatt lesz függő, de Kubiszyn felhívta a figyelmet arra, hogy a drogélmények átmenetiek és pusztán illúziók, míg a hit nyújtotta élmény valóságos és állandó biztonságot nyújt. A beszélgetés utolsó részében Kubiszyn Viktor terápiás kezelésének élményeit osztotta meg hallgatóságával, melynek végén megtisztulva, egyben hívó emberként jött ki a terápiáról. Kubiszyn Viktor immár négy éve tiszta, de azt elismerte, hogy maradt benne egyfajta sóvárgás, ami véleménye szerint sohasem fog elmúlni. Mint mondta, nem konkrét szereket kíván már fogyasztani, hanem a drogozás mint a stresszhelyzetek elleni megoldási kulcs jelenik meg előtte. A tartalmas, őszinte beszélgetés után a résztvevők mintegy két tucatnyi, érdekes kérdést tett fel a meghívottnak. Az esemény végén Kubiszyn Viktor dedikálta Drognapló és Foglaltház című könyveit.

Pap István