Generációk szenvedéstörténete

Vasárnap este a temesvári Csiky Gergely Színház egy lengyel szerző darabjával mutatkozott be a nagyváradi Rövid Dráma Fesztiválon.

Elzbieta Chowaniec Gardénia című drámáját hozta el Nagyváradra a temesvári Csiky Gergely Színház Koltai M. Gábor rendezésében. A nagyváradi rövid dráma fesztivál keretében a Szakszervezetek Művelődési Házában vasárnap este bemutatott darab négy generáció nőtagjainak szenvedéstörténetét meséli el a második világháborútól kezdve egészen napjainkig. A mesélni szó esetünkben szó szerint értendő, hiszen egymás után színre lépő nők mesélik el életüket, és mintegy stafétaként adják át a teret és egyben saját nyomorukat a következő generáció nőalakjának. A nők élettörténete egymásba gabalyodik a következő generáció tagjának felbukkanásakor, ami csak újabb szenvedéseket generál, mert az anyák gyermekükre nem mint megvalósulásra váró lehetőségre, hanem mint saját elrontott életük bizonyítékára, vagy mint a felelősségvállalás nyűgére tekintenek.

Sorsok

Az előadásban felbukkanó nők monológjainak monotonitása, a gyakorlatilag újratermelődő szenvedéstörténetek az egyéni nyomor iránt közömbös végzet és történelem erejét érzékeltették. Ebből a monoton, ördögi körből csak a negyedik generáció tagjának van esélye kitörni, mert úgy tűnik, hogy a történelem először nyújt lehetőséget az embernek a szabad választásra. De amit lehetőségként felkínál neki a történelem, azt megtagadja tőle saját végzete, a családja. Hiszen amikor már azt hinnénk, hogy a kegyelem, a megbocsátásból fakadó lelkierő végre túllendíti a hőst az ember és a történelem kicsinyességén, akkor a családja által szentnek, megkerülhetetlennek hitt, de lényegében hatástalan hagyomány visszarángatja őt a helyesnek vélt útra. Elzbieta Chowaniec művében arra fekteti a hangsúlyt, hogy a felvonultatott életutakat nem pusztán a vérségi kapcsolatok végzetszerűsége és a történelem könyörtelensége sodorta félre, hanem a házasság intézménye is. A nők életét a házasság mintegy szükségszerűen teszi tönkre, és a darab végén a házasság és az esküvői csokorból kihagyhatatlan gardénia jelképezi azt a hagyományt, ami a kitörést megkísérlő legfiatalabb nőt végül mégiscsak béklyóba zárja.

Sikeresély

A fiatal lengyel szerző műve nagyon él nálunk is, hiszen Lengyelország hasonló történelmi és egyéni problémákat termelt ki a huszadik században, mint amilyet majd mindegyik kelet-európai ország, így egy romániai néző számára is könnyen érthetőek a darabban elrejtett utalások, és könnyebben azonosulnak a bemutatott egyéni sorsokkal is. A négy színésznő – a színre lépés sorrendjében: Tokai Andrea, Borbély B. Emília, Lőrincz Rita, Tar Mónika – kiváló teljesítménye kiemelte a darab értékeit, hatásos kamaradarabbá avatva a szöveget. Sikeresélyes darabot láthatott a váradi közönség.

Pap István