Megkezdődött a közvitasorozat

Hétfőn megkezdődött a közvitasorozat Nagyvárad Általános Fejlesztési Tervéről (ÁFT). A csütörtökig tartó megbeszélések minden nap délután háromtól kezdődnek a városháza nagytermében.

A négy egymást követő napon megszervezett közvitára azért van szükség, mert a szervező nagyváradi önkormányzat övezetekre osztotta a várost, és minden nap egy másik övezet lakosait hívta a városháza nagytermébe, hogy megosszák elképzeléseiket, meglátásaikat az ÁTF kapcsán. Hétfőn délután a Biharpüspökiben, az Oncsa telepen, illetve a váradi dombokon lakókat várták a közvitára. Elöljáróban Tiberiu Ciolacu a fejlesztési tervet készítő kolozsvári Planwerk cég mérnöke ismertette a legfontosabb tudnivalókat. Elmondta, hogy Nagyváradon 2000-ben dolgoztak ki utoljára általános fejlesztési tervet, amely tíz évig érvényes, tehát itt volt az ideje egy új ÁFT elkészítésének, mely szintén tíz évre határozza meg a város fejlődését. Ciolacu hangsúlyozta: a város fejlődését nagyban meghatározza majd a környező települések fejlődése, úgyhogy az ÁF kidolgozásakor figyelembe vették ezt a tényt is. Ebben a vonatkozásban az ÁFT-ben az egyik konkrét javaslat az, hogy a leendő körgyűrű Nagyvárad és a környező települések lakott területein kívül vezessen majd el, ugyanakkor több összeköttetést kell teremteni Nagyvárad és a környező települések között.

Elég terület fejlesztésre

Ciolacu elmondta, hogy az elmúlt tizenkét évben 550 hektárnyi terület épült be Nagyváradon, ugyanakkor van a város belterületén 1700 hektárnyi be nem épített terület. Emellett van 800 hektárnyi olyan beépített, de elhanyagolt terület, amit új ingatlanfejlesztésre lehet felhasználni. Vagyis a városnak van összesen 2500 hektárnyi területe, amit fejleszteni lehet az elkövetkező tíz évben, ami sokkal nagyobb terület annál, mint amennyit a város tíz év alatt „el tud fogyasztani.” Többek között ez a megfontolás áll az önkormányzat azon döntése mögött is, hogy lényegében nem növeli belterületét az elkövetkező tíz évben. Nagyváradnak ugyanis jelenleg 7909 hektárnyi belterülete van, és az új ÁTF tervezete szerint 8173 hektár lesz. Ez a 264 belterület növekedés is csak annak tudható be, hogy a telekhatárok mentén igazították ki a külterület-belterület határvonalat. Azon telkek esetében, ahol nagyobb volt a belterületre, mint a külterületre eső rész, ott az egész telket bevonták a város belterületébe, és fordítva: ott ahol a telek nagyobb része külterületre esett, ott a telek másik részét is külterületnek nyilvánították.

Megszüntetni a függőséget

Ciolacu kifejtette, hogy több lakónegyed jött létre az elmúlt időszakban, és a jövőben is számítani lehet újabb lakótelepek kialakulására. A jelenlegi lakótelepek nagy hátránya az, hogy rendkívüli mértékben függnek a városközponttól, ezért az ÁTF az új lakónegyedeket önálló egységként képzeli el, ahol a városi élet minden szükséges létesítménye és intézménye megtalálható ahhoz, hogy megszűnjön a városközponttól való függőség. Ciolacu felhítvta a figyelmet arra, hogy nagyon sokan építkeznek Nagyváradon a dombokra, oda, ahol gyümölcsöskertek vannak. A tervezett ÁTF szabályokat dolgoz ki arra, hogyan lehet építkezni ebben a térségben úgy, hogy az új építmények ne tegyenek kárt a zöldövezetekben. Megtudtuk továbbá azt, hogy a városban 912 hektár a lakóépületeknek szánt terület, illetve kiemelte azt, hogy az ipari létesítmények 85 százaléka olyan területeken fejlődik, amely már eleve be van építve.

Külterület, belterület

Az általános ismertetés után következtek a hozzászólások. A legtöbb polgár azt tette szóvá, hogy az érdekeltségükben lévő terület nem kerülhetne-e belterületi besorolásba. Már az első felszólaló, Nicolae Balog, biharpüspöki ortodox pópa jelezte azt, hogy az egyházközségnek van egy telke Püspökiben, de nem fog támogatást kapni ingatlanfejlesztési beruházásához, ha a telek nem kap belterületi besorolást. Az ülést vezető Adriana Lipoveanu, Nagyvárad főépítésze hangsúlyozta, hogy Püspöki határában helyezkedik el a város szeméttelepe, és az érvényben lévő normák értelmében egy szeméttelep egy kilométeres körzetében nem lehet belterülete a településnek. Lipoveanu emlékeztette a pópát arra, hogy a múltban az ortodox egyházközség úgy építkezett saját, külterületnek számító telkére, hogy nem kapta meg az építkezési engedélyt a várostól, majd leszögezte, hogy az egyházmegye nem számíthat arra, hogy a szóban forgó telket belterületnek fogják nyilvánítani. Nábosnyi Lajos azt javasolta, hogy a készülő gyorsforgalmi utat a Dózsa György utcánál térítsék el úgy, hogy az ne a vasútállomás irányába vezessen tovább, hanem fedjék be a Párizs patakot, és azon alakítsanak ki egy aszfaltos utat. Ez annál is inkább hasznos lenne Nábosnyi szerint, mert jelenleg mindenki a patakba dobja mindenféle hulladékát. Válaszában Ciolcau azt mondta, hogy általános elv az, hogy folyóvizeket nem fednek be, hiszen az ökológiai szempontból nem helyes eljárás, ugyanakkor véleménye szerint ezt a javaslatot sem műszakilag, sem gazdaságilag nem indokolt megvalósítani. A közvita folytatódik, ma a Suișului – Mátyás király – Vămii - Uzinelor – Podului – Ovid Densuseanu utcák által közrezárt terület valamint a Pece patak déli oldalán a Goga – Traian Blajovici – Ogorului (kivéve a Grigorescu lakónegyedet) – Nufărului – Morii – Bumbacului - Ion Bradu utcák által körülzárt területek lakóit és a Kolozsvári út déli oldalának lakóit várják a közvitára, holnap pedig a Rogériusz, Észak- és Dél-Őssi, Velence és Szőllős lakónegyedek polgárai mehetnek el a városházára.

Pap István