Fontos a denevérfajok védelme

A 2010-2013 között zajló denevérvédelmi projekt keretében két Bihar megyei barlangban tekinthettük meg a denevéreket természetes élőhelyükön, és több érdekességet tudtunk meg a szárnyas emlősök védelméről, monitorizálásáról és a róluk elterjedt tévhitekről.

Augusztus 8-án a Denevérfajok védelme a Királyerdőben, a Bihari- és a Torockói-hegységben című három megyére kiterjedő európai uniós projekt munkatársai tartottak sajtótájékoztatót a 2010-2013 között zajló projektről, a kitűzött célokról és az elért eredményekről. A sajtótájékoztatót követően az érdeklődő újságírók két Bihar megyei barlangban – a Csigla barlang és az Esküllői barlang – nézhették meg a denevéreket természetes élőhelyükön. A projektet az Európai Unió LIFE+ programjának társfinanszírozásával indította el 2010-ben a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Romániai Denevérvédelmi Egyesülettel és a Kolozsvári Emil Racoviță Barlangkutató Intézettel közösen. Szodoray-Parádi Farkas projektmenedzser elmondta, hogy a három év alatt tizenöt barlangot – köztük a Csigla és az Esküllői barlangot is – zártak le a Bihar, Kolozs és Fehér megye területére is kiterjedő projekt keretében, amelyre azért volt szükség, mert az ellenőrizetlen vagy a nem megfelelően irányított barlangturizmus fokozottan zavarta a telelőhelyükre visszahúzódott, hibernáló denevérpopulációkat. „Továbbá 40 barlang esetében figyelmeztető táblákat helyeztünk ki, 300 mesterséges odút szereltünk fel, oktató, nevelő és informáló kampányt szerveztünk a helyi közösségek számára, valamint önkéntes hálózatot hoztunk létre, amelynek segítségével képesek leszünk hosszú távon biztosítani ezeknek a kolóniáknak a monitorizálását.”- tette hozzá Szodoray-Parádi Farkas.

A projekt céljai

Mindezek mellett több esetben megváltoztatták a barlangok belső világítási rendszerét és a belső turistaútvonalakat, hogy azok ne zavarják a denevéreket. Több barlangot is kitakarítottak a felgyülemlett hatalmas mennyiségű hulladéktól, továbbá tájékoztató jellegű prospektusokat és gyermek munkafüzetet is kiadtak. A Csigla barlanghoz vezető úton megtudtuk, hogy egyes fajok egész évben a barlangokat használják szálláshelyül, míg más fajok csak hibernálás vagy a szaporodás idejére húzódnak be. A barlangok több száz vagy akár ezres példányszámú kolóniáknak biztosítanak menedéket, ezért kiemelt figyelemmel kell védeni ezeket. Az ellenőrizetlen barlangturizmus, a nem megfelelő lezárások és belső átalakítások jelentős populációs veszteségekhez vezethetnek. „Szerencsére a Csigla barlangban most már stabil populáció található. Eleinte viszont azt tapasztaltuk, hogy többszöri zavarás nyomán a kolónia sokszor szétröppent, főleg olyan periódusban, mikor kicsi kölykeik voltak. Nagyon fontos, hogy az ittlevő szülőkolóniát hatékonyan megvédjük, ezért zártuk le ezt a barlangot is”- tette hozzá a projektmenedzser.

A legnagyobb baj a tudatlanság

A Csigla barlang hatalmas bejáratát egy fémrács óvja az emberi beavatkozástól. Ugyanilyen fémráccsal zárták le az Esküllői barlang bejáratát is. A lezárt kapun csak szervezett csoportokban, engedéllyel lehet bemenni, ebben az esetben is betartva a barlangnál kihelyezett információs tábla utasításait. A táblákon olvasható a barlang neve, érdekességek, az itt található denevérfajok, valamint a denevérek hibernálási és szaporodási időszakai, amikor fokozottan tilos megzavarásuk. „A denevérek szándékos vagy véletlenszerű megzavarását, kipusztítását a legtöbb esetben az emberi tudatlanság, illetve a tudatlanságból eredő kíváncsiság okozza. Nagyon sok esetben a helyi közösségek keveset tudnak a denevérekről, a meglévő hiányos információkat pedig kiegészítik a mesékben, babonákban, néphiedelmekben található történetekkel. Innen származik például azok a tévhit is, hogy a denevérek a hajba ragadnak, vagy hogy szalonnát esznek.” A denevérek olyan rovarevő emlősök, amelyek éjszaka repülő rovarokkal táplálkoznak és hatalmas szerepük van a környezetünkben, hiszen nélkülük az összes rovarpopuláció és az ezekhez kötődő dolgok egyensúlyi állapota felborulna.

Veszélyek

A barlanglátogatás során a szakemberek elmesélték, melyek azok a leggyakoribb veszélyek, amelyek a denevéreket fenyegetik: bizonyos személyek megpiszkálják, rávilágítanak, leverik a denevéreket, de volt már olyanra is példa, hogy tüzet raktak a barlangban, és a füst miatt kerültek veszélybe az állatok, de olyan elhullott példányokat is találtak egy barlangban, amelyekkel légpuskával végeztek. Sőt, nem csak a denevéreket bántják, hanem a projekt keretében kihelyezett mesterséges odúkat és információs táblákat is tönkreteszik. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a denevérek nem csak a barlangokban bújnak meg, hanem templom tornyokban, régi, elhagyatott épületek padlásán. Mint elmondták, fontos, hogy itt se háborgassák a denevéreket, mert ezek az állatok nem okoznak kárt. A projekt során találkoztak néhány olyan egyházi személlyel is, akik azért nem tűrték meg a denevéreket a templomtoronyban, mert úgy vélték, hogy azok az ördög állatai.

Denvérfajok Romániában

Romániában 32 denevérfaj él, ebből Bihar megyében több mint 20 megtalálható. Mindegyik faj szigorúan védett, úgy a román törvénykezés, mint az Európai Uniós törvények által, sőt külön Denevérvédelmi Egyezmény is létezik Európában. „Ezen kívül 13 faj olyan jelölő faj, ami az EU Natura 2000-es hálózatának keretében szükségessé teszi védett területek kijelölését, ezáltal biztosítva a denevérek védelmét. A mi esetünkben az Európai Unió LIFE + projektje pont ezeket a Natura 2000 területeken történő védelmi tevékenységeket támogatja, hiszen olyan jelentős denevérpopulációk vannak a projekt célterületén, amelyek európai szinten egyedülállóak” - tudtuk meg Szodoray-Parádi Farkastól.

Nagy Noémi