A magányosság titka

Globalizált világunkban az embereket csak a maguk szűk mozgástér- problémái érdeklik. Kevés figyelmet szentelnek a körülöttük levő személyekre, gyermekekhez való viszonyulás iránt. Rendkívüli események, a médiatizált személyekre vonatkozó hírek váltják ki esetleg érdeklődést.

Markus Schleinzer osztrák filmrendezőnek 2011-ben készült Michael című alkotása szuggesztíven mutatja be egy ember hétköznapjait. 5 hónap történetéről van szó. Első látásra nem tűnik különösnek az illető személyisége.

A film, tárgyilagosan, egy pedofil alakját, annak ténykedéseiről nyújt hiteles képet.

Forgatókönyvíró: Markus Schleinzer. Operatőr: Gerald Kerkletz. Vágó: Peter Jaitz, hangmérnök: Klaus Kellermann.

Michael-nek csak a keresztneve ismert. Biztosítási ügynök, aki sikeresen ténykedik. Segítőkésznek mutatkozik az emberekkel szemben. A film első jelenetei a hétköznapjaiba enged betekintést. Napi munka után vásárol, és otthonában elrendezi a vásároltakat, az ebédlőben étkezéshez terít. Eddig semmi feltűnő a magatartásában. Egy idő után azonban a ház pincéjébe megy le, ahol kinyitja vaspánttal védett ajtót, amely egy 10 éves fiút zár el a külvilágtól. Ezt a gyereket tartja fogva, amint kiderül szexuális vágyainak kielégítése céljából.

Michael (Michael Fuith) és Wofgang közötti kapcsolatban feszültség érződik. Wolgang (David Rauchenberger) segít a mosogatásban, cselekvéstere leszűkült. Hiszen nem hagyhatja el a szobát, csak akkor, mikor Michael elviszi valahova. Úgy tűnik beletörődött sorsába. Néha Michael elmegy a fiúval az állatkertbe vagy a város más pontjaira. Michael életének tere a munkahely, a pince, ahol a fiút fogva tartja.

A film rendkívül árnyaltan mutatja be a két ember kapcsolatának alakulását. Időközben azonban a fiú lázadozni kezd. Michael kettős élete senkiben sem kelt gyanút. Sőt a munkahelyén, kiváló munkájáért, előléptetik. Az előléptetést megünneplik. Egy alkalommal síelni megy a társasággal. A nézőt szorongás fogja el, mikor tanúja annak, hogy különböző rendezvényekre elmegy Michael, mi lesz a fiúval? Ugyanakkor a néző tanúja a fiú sivár életének.

Egyetlen személynek kezd gyanússá válni a férfi viselkedése. Egyik alkalommal az anyja, bejelentés nélkül, meglátogatja éppen a pincébe igyekvő fiát. Az, dühbe gurul és elküldi az anyját, rendkívül ingerülten.

A néző izgul a gyerekért. Hogyan szabadulhat ki? Érződik, hogy Wofgangban a lázadás szelleme erősödik. A film cselekménye felgyorsul. Néző lélegzet visszafogva figyeli a gyermek cselekvési sorát, arra vonatkozóan, hogy kiszabaduljon.

A rendező a film eszközeivel azt mutatja be, hogy olyan személy, mint Michael, közöttünk jár. Csak nem vesszük észre azt, hogy egy gyermek életét teszi tönkre. Ugyanakkor a film azt is jelzi, hogy milyen taktikát alkalmaz egy pedofil újabb áldozatának megszerzése érdekében.

A filmrendező Michael és Wolfgang közötti kapcsolatának alakulásával, tárgyilagos bemutatásával arra ösztönzi a nézőt, hogy figyeljen a körülötte levő eseményekre, személyekre. Az emberek apró reagálásai mögött, mik húzódnak meg. Hiszen az ember cselekedeteit az érdekek, a szándékok, motívumok határozzák meg.

A film a pedofil ember magatársának keresztmetszetét mutatja be. Nehezen észrevehető rétegekre hívja fel a néző figyelmét, anélkül, hogy moralizálna, vagy ítélkezne. Kimondottan szexuális perverziót nem mutat, a film egyik jelenete csak szimbolikusan utal a szexuális közeledés mozzanatára.

A film szereplői: Michael Fuith, David Rauchenberger, Victor Tremmel, Ursula Strauss, Gisella Salcher.

Markus Schleinzer, 1994 és 2010 között, a filmek szereposztásának problémáival foglalkozott. Hatvan film létrejöttéhez járult hozzá. A Michael című filmje első rendezése.

A 2012-es Cannes-i fesztiválon Markus Schleinzer a Michael című filmjéért a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést vehette át. Ausztriában az év felfedezettjének tekintik.

A bécsi Viennalén fődíjat, a Miskolci Cinefesten a nemzetközi zsűri nagydíját vehette át a rendező.

Páll Gyöngyvér