ERDON Helyi hírek

2013.04.29. 13:52

Szent László tiszteletére zarándokoltak...

A Nagyváradtól több mint 100 kilométerre található, egykoron a váradi egyházmegyéhez tartozó Gyomaendrődről érkezett 15 fős zarándokcsoport is részt vett a Szent László király tiszteletére rendezett ünnepélyes szentmisén a Székesegyházban, és az ezt követő körmeneten.

A Nagyváradtól több mint 100 kilométerre található, egykoron a váradi egyházmegyéhez tartozó Gyomaendrődről érkezett 15 fős zarándokcsoport is részt vett a Szent László király tiszteletére rendezett ünnepélyes szentmisén a Székesegyházban, és az ezt követő körmeneten.

Vándorbot, búcsús kereszt, település zászló- olyan kellékek, tárgyak, melyek nem hiányozhatnak egyetlen zarándok eszköztárából sem, függetlenül attól, hogy a középkor évszázadairól beszélünk, vagy jelenkorunk napjairól. Április 27-én, szombat délután 2 óra előtt néhány perccel, Szebeni Lajossal, a Mária Rádió önkéntesével épp egy ilyen, a felsorolt ismertetőjegyeket hordozó zarándokcsoport fogadására igyekszünk, Körösgyéres, majd Körösszeg kátyúkkal teli útjain zötykölődve, mígnem megérkezünk az egykori őrtoronyhoz, melynek közelében az alkalmilag létesített zöldhatárnál már felsorakozott egy népes, román és magyar határőrökből álló fogadósereg.

Mint utóbb kiderül, a nagy létszám annak tulajdonítható, hogy egy adminisztratív hibából kifolyólag- valaki pluszba beírt egy nullát- a hatóság emberei 150 személy érkezésére számítottak, így igencsak elcsodálkoznak, hogy csak 15-en lépik át a határt... No de sebaj, ha már ott van, két rendőrautó elkíséri egy darabon a zarándokcsoportot, de csak azt követően, hogy a vándorok megállnak falatozni a romos őrtorony közelében. A szebb napokat is megélt erődítmény különben a 13-14. században épült, román stílusban, közvetlenül a tatárjárás után. Írásos dokumentum 1289-ben említi először, itt gyilkolták meg 1290-ben IV. Lászlót kun előkelők. Csáky Miklós 1396-ban kapta meg adományként a várat Zsigmond királytól, mely ezután öt évszázadokon keresztül a Csákyak birtokában volt.

Míg a zarándokok érdeklődéssel szemlélik és csodálják közös magyar múltunk ezen szeletkéjét, dr. Szonda István etnográfustól megtudom, hogy április 25-én, csütörtök reggel indultak gyalogosan Gyomaendrődről, a helyi Szent Imre templomban megtartott mise után. Czank Gábor plébános áldotta meg és bocsátotta útra a dr. Dénes István kanonok, lelki vezető által irányított csoportot, a zarándoklat fővédnökségét pedig Exc. Bosák Nándor nyíregyházi-debreceni római katolikus püspök vállalta el. Az első nap Körösladányon, a második nap Újirázon, a harmadik nap pedig Komádon keresztül haladt a zarándokcsoport, amíg lehetett a Hármas, a Kettős, majd a Sebes Körös gátjainak mentén, s 80 kilométer megtétele után érkezett meg a körösszegi őrtoronyhoz, ahonnan még körülbelül 25 kilométer várt rá a Székesegyházig.

Gyomaendrőd korábban a váradi egyházmegyéhez tartozott, így egy kicsit lelki újraegyesítésnek, a térség történelmi hagyományai ápolásának is tekintem ezt a zarándokutat, melyen második alkalommal veszek részt. Szent László király tisztelete, megbecsülése meghatározó kulturális sajátossága ennek a vidéknek, a csoportunk is ökumenikus, nem csupán római katolikusok, hanem reformátusok, sőt ortodoxok is vannak köztünk. A megbékélés európai eszméje hozott össze bennünket, egy olyan században, melyben a határok egyre inkább virtuálissá, jelképessé válnak”, magyarázza alkalmi beszélgetőpartnerem.

Köröstarjáni pihenő

Erősen süt a nap, a késő tavaszi sugarak égetik a bőrt, és a vízhólyagok sem éppen ideálisak a gyalogláshoz, de nincs mit tenni, tovább kell indulni. Az elemózsiájukból még megmaradt falatokat elfogyasztják a vándorok, a következő pihenőállomásuk pedig a köröstarjáni egyházközség, ahol Bărbuţ Péter plébános és a plébánián segítő asszonyok fogadják őket nagy szeretettel, nem csupán kedves szavakkal, hanem frissítővel, pogácsával is. Az 1865-1876 között épült templom harangja is megszólal a tiszteletükre, és egy rövid szentmisén való részvétel is belefér az időbe. A zarándokok este érkeztek meg Váradra, ahol a terveik szerint a Kanonok soron éjszakáztak, másnap délben pedig ott voltak a Székesegyházban zajlott ünnepi szentmisén, és természetesen részt vettek a körmenetben is. A délutáni órákban indultak haza, ki hogyan tudott, különböző közlekedési eszközöknek az igénybevételével.

Ciucur Losonczi Antonius

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!