Sajtótörténeti érték

A múlt század 20-as éveiben a kisebbségi létbe került erdélyi magyar értelmiség, az adott gazdasági és politikai körülmények között, újrafogalmazta célkitűzéseit, kereste megnyilvánulási lehetőségeit. Az erdélyi magyar sajtó világa megélénkült. A két évtized során nagyszámú napilap, kulturális folyóirat, ifjúsági lap látott napvilágot.

2013-ban a Verbum Kiadó gondozásában jelent meg Bodó Márta Jóbarát– című könyve, amely nyomon követi a két világháború közötti katolikus ifjúsági lap történetét, kiemelve szerepét az ifjúság szellemi életének formálásában. A lap tartalmával, grafikai arculatával „megszólítja” a diákokat. Az iskolában leadott kötelező tananyag nem tudja annyira lekötni a diákok figyelmét, mint a kreativitásra ösztönző ifjúsági sajtó. Nem csak ismereteket nyújtott a fiatalok számára, hanem lehetőségeket teremtett az ifjú tehetségek irodalmi „sztár” bemutatására.

A Jóbarát nem tévesztendő össze az úgymond szocializmus idején megjelenő ifjúsági lappal.

A Jóbarát című lap szerepe

A Jóbarát katolikus ifjúsági folyóirat 1925-ben jelent meg P. Olasz Péter Új nemzedék- című füzetének folytatásaként. Felelős szerkesztő Rózsa József. Társszerkesztők: P. Olasz Péter, Uitz Mátyás. A kolozsvári katolikus iskola tanárijában született meg a lap. Az első száma még Jó Barát, később Jóbarát címmel jelent meg.

1940-ben szűnik meg. Amint Bodó Márta írja: „Az új helyzetben a Kolozsvári Piarista Gimnázium tanári kara is megváltozott; magyarországi, tehát az új tanügyi rendszert ismerő tanárok érkeztek, a régiek új beosztást kaptak.”

Felhasználva Kollár Gusztáv és Reithofer Jenő eredeti címlaprajzait Szőcs Zsolt tervezte meg a borítólapot.

A katolikus ifjúsági lap feladatát Majláth G. Károly erdélyi püspök fogalmazta meg: „...irányítólag hatni fejlődő ifjakra és megteremteni közöttük a szellemi kapcsolatot”.

Bodó Márta monográfiája a lap 15 éves történetét követi nyomon. A lap szerkezetét, szerkesztését, a szerkesztőség tagjainak munkáját ismerhetjük meg. A lap grafikai kivitelezése figyelemre méltó.

A könyv második részében, 129 oldalon, a fiatal alkotók munkáiból közölt válogatás olvasható. Mint ahogy a szerző mondta, ízelítőt akart adni a fiatal alkotók alkotásaiból. Sokan közülük a magyar irodalom neves személyiségévé váltak. Mint például Dsida Jenő, Mécs László, Reményik Sándor, Erőss Alfréd, Kiss Jenő, Fényi István és mások.

A monográfia és a válogatás szerves egységet képez, melyhez gazdag bibliográfia társul.

Az ifjúsági lap értékközvetítő

A könyv bevezető írása Cseke Péternek a katolikus sajtó szerepével kapcsolatos elemzése. Hivatkozik Szent X. Piusz pápa intelmeire: „Hiába építünk iskolákat és templomokat, ha nincs sajtónk!”

A két világháború közötti időszakban az erdélyi magyar sajtó életének megélénkülése következtében nagyszámú napilap, folyóirat, ifjúsági lap lát napvilágot. Az ifjúsági lapokkal kapcsolatban kiemelte:„ A katolikus Jóbarát, a református Ifjú Erdély, az unitárius Kévekötés közös jellemzője, hogy az ifjúság minden rétegéhez szólt, előtérbe állította az erkölcsi nevelést, az értékközvetítést...”

Bodó Márta, Elöljáróban című fejezetben, vázolja a kisebbségi létbe került erdélyi magyar értelmiség problémáit. Bemutatja az egyházi iskolákban, különösen a kolozsvári piarista gimnáziumban folyó oktatás jellemzőit.

A kísérlet a csüggedtség legyőzésére: egy ifjúsági lap Erdély katolikus ifjai számára című fejezetben a lap történetének főbb mozzanatait mutatja be. Az évente 10 számban megjelenő, 20 oldalas lap alcíme: „Egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között”. A piarista gimnázium tanárijában született. Szerkesztői szerzetes tanárok és világi tanárok voltak, akik észrevették, hogy „a Jóbaráton keresztül könnyebb az út a diákszívekhez, mint a rideg katedra tekintélye révén.”

A Jóbarát rovatai

A Rovatok, témák, érdekességek-című fejezet alapján, az olvasó megismerheti a lap szerkezetét. A címlap belső oldalán reklámok, a cégek hirdetései találhatók. Az ifjúsági lapnak állandó rovatai voltak. A vezércikk az aktuális egyházi vagy közéleti témára reflektált. Olvashatunk a nagyvilágban levő érdekességekről. Kishírek a világi és az egyházi eseményekről röviden szólnak. Külön fejezetet képez az iskolai értesítők témája. Az évek folyamán a lap új fejezetekkel bővült, mint például a Szerkesztői üzenetek rovata, mely az olvasóval való dialógus lehetőségét teremtette meg.

Különös jelentőséggel bírt a Fakadó rügyek rovata, melynek szerepét, mint írja Bodó Márta, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon is kiemelte. A rovat közlési lehetőségeket nyújtott az ifjú tehetségek számára. A Lexikon névleg említi Bányai László, Dsida Jenő, Fényi István, Rónai György, Kiss Jenő diákkori irodalmi jelentkezéseit. De itt közölt Xantus János, Venczel József, Gáldi László, dr. Erőss Alfréd is.

A Pályatétel című fejezet alapján a Jóbarátban meghirdetett pályázati rendszerbe tekinthetünk be. A tananyagra épülő, de a diák kezdeményező készségét, következetességét, a megmérettetés és bírálat kihívásainak elviselését igényelte.

A szerző bemutatja a különböző pályatétel típusait, mint például a vallástan, riport pályázat, a vers, fénykép pályázatot. De meghirdettek gazdasági pályázatokat is: Gazdasági és kereskedelmi földrajzi, vagy Búzaszemek-nevű pályatételt is. A szociális érzékenység fejlesztésére vonatkozott az Inas barátom- földművelő pajtásom-című pályázat.

Bár a lapot tanárok irányították, viszont a diákok részéről jövő kezdeményezést is támogatták.

A lap grafikai arculatának megtervezésére nagy hangsúlyt fektettek. Neves művészek grafikáikkal, rajzaikkal tették a diákok számára vonzóvá a lapot.

A katolikus ifjúsági lap sajtótörténeti értéke

A Jóbarát című lap iskolatörténeti dokumentum, mely ráirányítja a figyelmet egy történelmi korszak szellemi értékeire. Szellemi értéket, eszményeket fogalmazott meg az ifjak számára. Szellemi tartalma, grafikai arculata révén mondható, hogy szerkezete révén hasonlít az irodalmi laphoz. Mondhatjuk, hogy az erdélyi magyar sajtótörténet részévé vált.

Bodó Márta Jóbarát című könyve levéltári kutatás alapján született meg, melyben érzékelteti a korszak ifjainak a világról alkotott felfogását, a világhoz való viszonyulását. A lap információs forrást jelent azon kutatók számára, akik a sajtótörténeti kérdéseket tanulmányoznak, beleértve az ifjúsági sajtót is. Érezhető ebben a feszültséggel telt korszakban az értékközvetítés és az emberi helyállás fontossága.

Csomafáy Ferenc