Kommunista múlt és átvilágítás

A volt szekus tartótisztek leleplezésének szükségességét hangsúlyozta tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő.

Tőkés László a nagyváradi EP-irodában tartott sajtótájékoztatón először Marius Opreat a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Központ igazgatóját idézte, aki felekezettől függetlenül kétszeresen elítélendőnek tartja azokat a lelkészeket, akik jelentéseket adtak a szekuritáténak, mert nem csak a gyónási titkot sértették meg, hanem a híveknek tett fogadalmukat is. Ugyancsak Opreat idézve hangsúlyozta, hogy a magyarok kétszeresen is szenvedtek 1989 előtt, mert a nacionálkommunizmus idején a magyarok ellenálltak a kommunista rendszernek. Tőkés kiemelte, hogy Oprea példája bizonyítja, illetve a Tismaneanu jelentésben is szerepel az, hogy a magyarok kétszeresen szenvedtek a kommunizmus idején, és a román értelmiség egy része is egyre érzékenyebb az országban élő kisebbségek múltban elszenvedett sérelmei iránt. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a magyarországi hatóságoktól átvilágítást kért azoknak a személyeknek az esetében, akik Romániában besúgók voltak, de később Magyarországra költöztek. Esetükben felmerül a gyanú, hogy célzottan költöztették őket át, hogy ott folytassák besúgói tevékenységüket.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy szóbeli ígéretet kapott az átvilágításra, de konkrét válasz, illetve lépések mindez idáig nem történtek. Hozzátette, hogy kezdeményezte az Országos Átvilágító Bizottságnál (CNSAS) a református lelkészek szigorúan titkos állományú tartótisztjeinek a felfedését. A sajtótájékoztató alkalmából kiadott közlemény szerint: „csak remélni lehet, hogy előbb-utóbb fény derül Avram, Herman, Kiss János, Kiss, Ákos, Petrescu, Clujana, Kovács Ferenc, Katona és más fedőnevű ügynökeink tartótisztjeinek személyére. A leghelyesebb az lenne, hogyha maguk a felsorolt – és megszenvedett – lelkészek fednék fel az őket sanyargató szekustiszteket. Ellenkező esetben ugyanis aligha oszlatható el annak a gyanúja, hogy nevezettek mind ez ideig ismeretlenek, még mindig együttműködnek a titkosszolgálattal, vagy legalábbis zsarolhatók a múltjukkal.”

Eredmények

A sajtótájékoztató második felében Antal János a Királyhágómelléki Református Egyházkerület keretében működő kutató bizottság tagja beszélt az általuk végzett átvilágítási munkáról. Az eddigi munka eredményéről beszámolva elmondta: „1998 óta több mint 90 iratcsomót kértünk ki, ebből 47-et kapott kézhez a Egyházkerületi Átvilágító Bizottság és 55 esetben született döntés. Dossziék hiányában a CNSAS által kibocsátott igazolások alapján is születtek ugyanis döntések. Hat esetben bizonyosodott be, hogy valamely királyhágómelléki lelkipásztor együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Az ellentmondásos és/vagy felderítetlen esetek száma ennél nagyobb.”

Európai kezdeményezés

Újságírói kérdésre válaszolva Tőkés László elmondta, hogy munkatársa, Szilágyi Zsolt dolgozik azon az európai jogszabály-tervezeten, mely a nemzeti kisebbségi közösségek európai önrendelkezését lenne hivatott szabályozni az Unióban. Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a javaslat jogharmonizációs vizsgálaton van az illetékes brüsszeli intézménynél. Meg kell várni a döntést, és csak azt követően lehet aláírásokat gyűjteni a tervezetre. Kiemelte továbbá, hogy a romániai magyarság vonatkozásában a 19-20. században élt románság autonómiatörekvéseit veszik mintául. Hozzátette, hogy az idei év az autonómia éve, ezért minden eszközt megragadnak az autonómia népszerűsítése, illetve a köztudatba való bevitele érdekében, konferenciákat, népszerűsítő, figyelemfelkeltő akciókat szerveznek. Alapvetően háromfajta autonómiaformát taglalnak a tervezetben: a területi autonómiát, a kulturális autonómiát és a helyi autonómiát. De ezek mellett más autonómia típusok is elképzelhető, mondta Tőkés László, aki felvázolt egy olyan elképzelést, hogy a nagy városi agglomerációk, például Kolozsvár és Brassó speciális státust kapjanak, mely minden, az ezekben az agglomerációkban élő közösségek számára csak előnyöket hozna.

Pap István