Értelmes merészé a világ

Az utóbbi években leggyakrabban használt kifejezés a válság volt. Most a szakma, a köztudat a gazdaságélénkítő megoldások keresésére fókuszál, amely nemcsak elméleti kérdés, hanem érezhető a mindennapi életben is.

A középiskolások érdeklődési körét akarta felcsigázni a Báthory István Elméleti Líceum és a Báthory 1970 csoport által, immár harmadik alkalommal, szervezett Gazdasági Esettanulmány- verseny.

A Báthory- napok keretében „A megújuló gazdaság kihívásai a XXI. század elején” címmel rendezett megmérettetés célja, hogy a gazdasági problémák iránt érdeklődő középiskolások játékos formában barátkozzanak meg a vállalkozás lehetőségeivel. Tájékozódjanak, lehetőségük szerint, az üzleti világban. Érzékeljék a döntés, a kockázat következményeit. Próbálják felmérni a különböző piaci szereplők közötti erőviszonyokat, és megkeressék a virtuális vállalkozásuk helyét a gazdasági életben.

A fiatalok ezeknek az ismereteknek a birtokában helyzet előnybe kerülnek. A múlt század 80-as, 90-es éveiben egyesek kevés tapasztalattal, saját sikerük és kudarcuk alapján indítottak vállalkozást. Most lehetőségük van a IX.- XII. osztályos középiskolásoknak, hogy virtuális vállalat megtervezése, illetve az üzleti terv elkészítése alapján érzékeljék a sikereket és a buktatókat. Fiatalkorban tájékozódni a vállalati kultúra, illetve az üzleti világ problémáival kapcsolatban. Ezáltal megtanulják, hogyan lehet sikeres üzleti tervet kivitelezni.

A kétfordulós esettanulmány versenyre, amely ebben az évben megyei szintű, 9 csapat jelentkezett. Az első fordulóban makrogazdasági tanulmányt kellett megoldaniuk. „A mesevilág államainak együttműködési problémái” címmel, Székely Imre, a Babeş- Bolyai Tudományegyetem oktatója által megfogalmazott esettanulmányra kellett megoldási alternatívákat találni.

A feladat egy rendkívül aktuális gazdasági témára vonatkozik, amely felkeltette a fiatalok érdeklődését. Székely Imre, az életben érvényesülő bonyolult problémát, összefüggéseket, leegyszerűsítetett változatban fogalmazta meg, amely alternatív megoldást igényelt.

Székely Imre (a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet oktatója) az értékelő bizottság elnöke. Maga a téma három, Unióban levő ország, (Sárkányföld, Tündérország és Törpe-ország- képzeletbeli országok, de akár valósnak is lehetne nevezni) gazdasági jelenségeire vonatkozik. Az egyik közülük- Törpe-ország- gazdasági nehézségekkel küzd. A szakképzett munkaerő a másik két országba vándorol. Ennek következtében gazdasági nehézség keletkezik.

A versenyzőknek, tanácsadói testületi minőségben, gazdaságélénkítő megoldásokat kellett megfogalmazni. Maximum 2000 karakterű elemzéseket kellett bemutatni. A dolgozataik azt tükrözték, hogy alkotóik nyitott szemmel, járják a világot. Az elektronikus eszközök használata számos, reális információt nyújt az európai országok gazdasági és politikai helyzetéről. Ezekből „ihletődve,” válaszuk megfogalmazásában érezhető a hatásuk. Néhány megfogalmazás erejéig érzékeltetem, hogy a versenyző csapatok milyen következtetésre jutottak

Minden Törpe- országból kivándorolt után az illető ország, melybe a törpék bevándoroltak, fizessen egy bizonyos összeget. Kihangsúlyozták, mentalitás- változtatásra van szükség. Megfogalmazták, a regresszió következtében, mi várható a jövőtől. Elemezték az „agyelszívás” hatását, következményeit az adott ország gazdaságára. A mások megfogalmazták azt az igényt, hogy olyan mentalitásra van szükség, mely szerint a becsületes munkának, legyen értéke. Ilyen szellembe neveljék a fiatalokat. A hazai termelőmunka eredményeit vegyék alapul, és olyan termékeket állítsanak elő, amelyek a nemzetközi piacokon is keresettek, versenyképesek. Ezzel a kockázatot is csökkentik. A franchise rendszerben indított cégeknél csökken a kockázat, átveszik a modern technológiát, a biztos vevőkört, de kevesebb lehetőségük van az innovációra.

A verseny második szakaszában a csapatok „Az üzleti tervezés és finanszírozás megújuló gazdasági környezetben”- címmel öt oldalas (A4-es oldal, maximum 10.000 karakter, minimum 5000 karakter) önálló üzleti tervet kellett bemutatniuk nyomtatott formában és Power –Point- bemutatóval, 10 perces időkeretben. Mint a verseny- felhívásból kiderült, az üzleti terv értékelési szempontjai a következők: megfelelő gazdasági szakismeret, a megvalósíthatóság, a személyes bemutató és bizonyos formai követelményeknek való megfelelés.

A döntőbe 8 csapat jutott.

Az üzleti tervek bemutatása során érzékelhető volt, hogy a versenyző csapatok rájöttek arra, hogy szükséges a cég politikájának megfogalmazása, marketing, menedzsment, humán erőforrás és pénzügyi terv összeállítása. Ismerni kell a célcsoportot, a fogyasztók igényeit, a versenytársakat, és azokkal szemben az illető cég milyen előnnyel, illetve milyen hátránnyal rendelkezik, és a fogyasztóknak pszichológiai jellemzőit. Tehát a SWOT analízis módszerét alkalmazni, és ez alapján következtetéseket megfogalmazni.

A teljesség igénye nélkül érzékeltetem, milyen típusú cégeket képzeltek el. Kártyával is működő benzinkút létrehozását Szászfenesen. Épületek karbantartását, tűzbiztonsági szolgálatot ellátó, terület menedzselését biztosító vállalat létrehozását is el tudnák képzelni. Másik csapat modern belvárosi teázót, illetve teagyártásra szakosodott cég létrehozásában is gondolkodott. Hagyományokat kedvelő kávézót működtetne egy csapat, online asztalfoglalással. Gépkocsi kölcsönző cégre is gondoltak, környezet- barát technológiát alkalmazva, melyhez hűség pontok járnak. Fitnesz- terem működtetésében is gondolkozott az egyik csapat, céljuk felhívni a figyelmet az egészséges életmódra. Mások kulturált szórakozóhelyet működtetnének.

A verseny 300 lej értékű fődíját és oklevelet az R. Diusz Tanácsadó testület nevű csapata nyerte. A János Zsigmond Unitárius Kollégium nagyszerűen is kinéző, de nagyon jól felkészült tagjai alkották a csapatot: Balogh László Zoltán, Csiszér András Zsolt, valamint Kiss Norbert. Felkészítő tanáruk Albert Hajnalka.

A második díjat az Apáczai Csere János Elméleti Líceum Lumper nevű csapata nyerte (Kundi Zoltán, Mózes Balázs, Bíró Botond. Felkészítő tanár Lukács Lóránd). 240 lejjel lettek gazdagabbak.

Harmadik helyezést és a 180 lejt az Apáczai Csere János Elméleti Líceum Brockerek nevű csapata vihette haza. (Ferencz Krisztina Mónika, Kelemen Evelin, Kovács Andrea. Felkészítő tanár Pálfy Hajnalka Éva).

A közönség díját a hazai pályán küzdő Weiss Gizi nevű csapat szerezte meg. Csapattagok: Lengyel Anna, Kis Lukács Erika, Dezméri Tünde Ibolya. Felkészítő tanár Gergely Alpár. A közönség díját (30lej) Lengyel Anna vehette át a rendkívül meggyőző prezentációért.

A verseny pénzalapját két vállalkozó fedezte.

A díjakat kiosztó bizottságnak nem volt könnyű dolga. Tagjai: Székely Imre, az Értékelő bizottság elnöke, Imecs Veronika közgazdász, Székely Tibor vállalkozó, Páll Gyöngyvér szaktanár és ötletgazda, Káptalan Orsolya jogász, Ördög Béla közgazdász, a Szabadság napilap belső munkatársa. Nem volt könnyű a bizottságnak a sorrendet meghatározni, hiszen a küzdő felek felkészültsége biztató. A résztvevők úgy egészíthették ki az iskolában szerzett tudásukat, hogy a pártatlan zsűri nem éppen könnyű kérdéseire válaszolva, felhasználhatták mindazt a befektetett tudás többletet, mellyel a dolgozataikat, megírták. Bizonyítván, hogy az üzleti életre felkészülés során nagyobb sikere lehet a jó közlési készséggel rendelkező fiatal vállalkozónak.

A dolgozatok prezentációja során a zsűri a háromtagú csapat érvelését, a csapatmunkát, valamint a meggyőző képességet vette figyelembe. Kiderült, mennyire fontos a cég elnevezése, és már ismert cégnevet nem használhattak.

A versenyzők érdeme, figyelmet fordítottak a termékek, szolgáltatásuk reklámozásának minél hatékonyabb kihasználására is.

A Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, Timár Ágnes az intézmény dísztermében az eseményt felvezető beszédében kifejtette, mennyire fontos az országban a jól felkészült értelmiségi réteg, mely szakterületén a lehető legtöbbet tudja megvalósítani. A ma még játék, holnap már megélhetési forrássá válhat.

Dr. Káptalan Erna, az intézet igazgató- helyettese, lendületes természetének köszönhetően, vezette le az egész versenyt, amelynek eredményei az életben fognak tükröződni.

Székely Imre a verseny értékelése során felhívta figyelmet a pragmatizmus fontosságára. A versenynél a diákoptimizmus érvényesült. De a részletkérdéseket is figyelembe kell venni, ami az ötlet kidolgozásánál nagyon fontos. A formai dolgokra is figyelni kell, mert különben visszaütnek. A marketing tervnek részletesebb kidolgozása alkalmával azt a csatornát érdemes előnybe részesíteni, mely költség- eredményes. Világosan meg kell fogalmazni, milyen gazdasági üzenetet tartalmaz a gazdasági tevékenységük.

Ebből a szempontból minden csapat nyertesnek tekinthető, mert olyan tapasztalatot gyűjtöttek, aminek alapján az életben versenyelőnybe kerülnek.

Székely Tibor a vállalkozó szemszögéből értékelte a dolgozatokat. Szeretné, ha olyan cégnek a tervét dolgoznák ki a diákok, mely úgymond minimális tőkével indul. Az ötlet életessége, és szorgos, befektetett munka gyümölcsöződne.

A versenyen az optimista szemlélet dominált, amely a humán tényező szerepét emelte ki. Bebizonyosodott, a hazai szakképzett, probléma megoldó, gyors döntéshozó személyek iránt van kereslet.

A szervezők a III. Esettanulmány- verseny anyagát 94 oldalas könyvbe hozták ki, mely könyvajánlót és a II. gazdasági verseny sajtóvisszhangját is tartalmazza.

Csomafáy Ferenc