Kiállni az Úr igazsága mellett

A Reformáció Emléknapja alkalmából október 31-én a nagyváradi magyar protestáns egyházközségek közös istentiszteleten vettek részt a Nagyvárad-Újvárosi református templomban.

Több mint két évtizede ünneplik együtt Nagyvárad református, unitárius és evangélikus hívei a Reformáció Emléknapját, amelyen arra emlékezünk, hogy Luther Márton 1517. október 31-én kifüggesztette a 95 tételt a wittenbergi vártemplom kapujára, amellyel kezdetét vette a reformáció. Az istentisztelet alkalmával igét hirdetett Nt. Orémus Zoltán kassai esperes a Királyok I. könyvének 18. részéből választott igerészek alapján, amelyben Aháb izraeli király és Illés próféta története van megírva. A lelkipásztor két pontban foglalta össze az igerészek üzenetét. Aháb úgy gondolta, hogy Isten és a pogány istenek imádata megfér egymás mellett, és ez a kevert gondolkodás a népre is átterjedt. Orémus Zoltán az elhangzott történetet a reformációval vonta párhuzamba: „a középkorban is hasonló keveredett gondolkodás uralkodott, és a mai korban is felüti a fejét. Az emberek normálisnak tartják, ha nem ragaszkodnak gyökereikhez, és ez Aháb üzenete”. Illés tisztán látta, Isten kegyelméből, hogy a nép rossz úton jár, szembenézett Ahábbal és a néppel is, úgy ahogy Luther Márton is a katolikus egyházzal. Aháb és a Baál próféták áldozati bemutatása mögött semmi nem volt, mint ahogy a bűnbocsátó cédulákkal sem lehet kegyelmet vásárolni, míg Illés áldozata Isten erejének kinyilatkozása. Ez Illés üzenete, hogy az igazi áldozat mögött Isten ereje van. Isten megtartja azokat, akik kiállnak igéjének igazsága mellett történelmi koroktól függetlenül.

Úrvacsora

Nt. Orémus Zoltán kassai esperes igehirdetését követően ünnepi műsorral szolgált a Nagyváradi Kántorok Kórusa, majd Herdean Gyöngyi Várad-újvárosi lelkipásztor üdvözölte megjelent lelkésztársait, a kassai vendégeket és a híveket. Az úrvacsora osztás előtt Herdean Gyöngyi kiemelte, hogy 495 éve Isten kegyelméből a két szín alatti úrvacsorában részesülhetünk, amit meg kell becsülni és nem szabad hiábavalóvá tenni Isten kegyelmét. Az Úr asztalát három helyen terítették meg. Ezt követte a Czeglédi György-díjak átadása az arra érdemes egyházi munkásoknak, presbitereknek, gondnokoknak. Nagyvárad Reformációjának 450. évfordulója alkalmából a Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség Elnöksége, valamint a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség tagjai 2007-ben alapították a Czeglédi György-díjat, amely kettős célt szolgál: emléket kíván állítani a 16. század történelmi viharaiban a hit bátorságával és Isten Igéjével előállt reformátoroknak, köztük Czeglédi Györgynek, másfelől e díjjal ismerik el a gyülekezeti presbitereknek és gondnokoknak a szolgálatát.

Czeglédi György-díj

A Czeglédi György-díjat, amely egy bronz plakettből és egy oklevélből áll, minden év Reformációi Emlékünnepén osztják ki a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének, akik munkájukkal, tevékenységükkel és személyes példájukkal kiérdemlik e kitüntetést. A Czeglédi György-díj idei kitüntetettjei a következők: Féth Irén biharpüspöki presbiter, Balog Árpád és Balog Erzsébet a nagyvárad-csillagvárosi gyülekezet előljárói, Ádám Sándor nagyvárad-olaszi presbiter, Gróf Piroska nagyvárad-ősi presbiter, Nemes Lujza Karolina nagyvárad-réti presbiter, Szabó Lajos nagyvárad-rogériuszi presbiter, Póti Pál nagyvárad-szőlősi presbiter, Kiss Gyula nagyvárad-újvárosi gondnok, Kelemen József nagyvárad-velencei volt presbiter. A díjak átadását követően Herdean Gyöngyi lelkipásztor elmondta, hogy a Gyülekezeti Szövetség Elnöksége évente a Reformáció Emlékünnepén változik a rotáció elve alapján. Idén a Nagyvárad-Velencei Reformáus Egyházközség veszi át az elnökséget, Farkas Antal lelkipásztor személyében.

Nagy Noémi