A kultúra fogalma az ókortól napjainkig

Olay Csaba egyetemi docens (ELTE) tartott két előadást is október 24-én a Partiumi Kersztény Egyetemen és a Moszkva Kávézóban. Az előadások alaptémája a kultúra volt.

A Partium Keresztény Egyetem Filozófia és Kultúratudományi tanszékének meghívására Nagyváradon tartott előadást Olay Csaba habilitált egyetemi docens, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetének oktatója. Az előadó a 20. század filozófiai irányzatok neves kutatója, a Hannah Arendt politikai egzisztencializmusa című monográfia szerzője, illetve a Kontinentális filozófia a XX. században című kötet társszerzője. Délelőtti előadásában a Tömegtársadalom kultúrája a Frankfurti Iskola és Hannah Arendt gondolkodásában című témakört járta körül, míg a délután 17 órától a Filozófiai Esték sorozat keretében a Mi a kultúra? címmel tartotta meg előadását, amelyben meghatározta a kultúra fogalmát, majd pedig Giovanni Battista (Giambattista) Vico, Jean-Jacques Rousseau és Johann Gottfried Herder filozófusoknál megjelenő kultúraelméletekről értekezett.

Mi a kultúra?

A kultúra a latin művelni igéből származik, manapság a kultúra kifejezés több értelmét használjuk, ezért az előadó már az elején leszűkítette a kultúra kérdéskörét, a „minden emberi megmunkálást jelentő kultúrát a szellemi értelemben vett kultúrára”. A kultúra platóni értelmezésére tért ki Platón Prótagorasz című dialógusán keresztül, amelyben a szaktudásról, technéről esik szó. Prótagorász szofistaként magasabb tudást kínált pénzért, amelyet sok korabeli gondolkodó, köztük Szókratész és Platón is ellenzett. Az ellentét főleg azért alakult ki, mert Prótagorasz is azt képviselte, hogy az erény tanítható. A dialógusban Prótagorasz Prométheusz mítoszát hozza fel példának, amelyben leírja, hogy az ember a technét és a tüzet kapja meg Prométheusztól. A techné utódja az ars, melyet ma művészetként, szépművészetként fordítunk. Giambattista Vico szerint mivel a természetet Isten teremtette, csak Ő értheti meg, viszont az emberi világ (történelem, kultúra) az ember produktuma, ezért megismerhető, megérthető az emberek által is, és tovább folytatható.

Tömegkultúra

Jean-Jacques Rousseau ezzel szemben bírálja a kultúrát. Elgondolása szerint a kultúra és a tudomány semmivel sem járult hozzá az emberi fejlődéshez, továbbá a tudomány és a művészetek a felelősek azért, hogy az emberi civilizáció hanyatlik. J. G. Herder kultúra fogalma az egész emberiségre kiterjed: az egyetemes kultúra mindannak az összessége, amit az ember a történelem során kigondolt, létrehozott, megtanult. A XX. század fontos fejleménye, hogy a kultúrában kialakul egy megkettőzöttség, megjelennek azok a műfajok, amelyeket a tömegek számára készítenek szórakozásként. Példaként a tömegkultúra produktumai és a magas művészet alkotásainak ellentétét hozta fel. Az előadást követően a jelenlevők feltehették kérdéseiket.

Nagy Noémi