Kettős könyvbemutató a Lorántffy Központban

Molnár József Károly nyugalmazott misztótfalui és magyarlapádi lelkipásztor két könyvét mutatták be június 7-én, csütörtökön a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban.

Az érdekes és tanulságos könyvbemutató alkalmával Molnár József két kötetét mutatták be. A szerző egyik könyvében a máramarosi szórványmagyarság életéről, Felsőmisztótfaluról és lakosairól ír, míg másik könyve Magyarherepéről, a Maros-mente valamikori magyar közösségének pusztulásáról és megmaradt örökségéről szól. Veres-Kovács Attila református lelkipásztor elmondta, hogy „egy bibliás emberről lesz szó ma. Arról a gyakorlati teológiáról, amely példázza hogyan lehet a Szentírás tanításait, úgy a közösség szolgálatába állítani, hogy annak maradandó nyoma legyen nem csak a lelkekben, hanem a fekete betűk révén a fehér papíron is. A krónikás szerepét vállaló Molnár József munkája jól példázza a szolgálatot komolyan vevő lelkész életét”. Hozzátette, hogy Molnár József hajlott kora ellenére, egyenes lélekkel és értelemmel gyűjti még mindig a mások által veszendőbe hagyott kulturális, vallási, történelmi, irodalmi örökséget. Csűry István református püspök a Felsőmisztótfalu című könyvről beszélt, személyes élményeivel tarkítva a bemutatót. Elmondta, hogy gyermekként találkozott először Molnár Józseffel, és az ezt követő találkozások elmélyítették benne azt a gondolatot, hogy egy ilyen lelkipásztor példaképp kell legyen minden teológus és lelkész számára. A könyv szerzője a misztótfalui gyülekezet történetét meséli el kötetében. Csűry István kiemelte, hogy minden lelkipásztornak meg kellene mentenie azokat az ismereteket, amelyre a gyülekezetére vonatkoznak.

Könyvbemutató

Molnár József elmesélte, hogy a teológia egyetem elvégzéséhez szükséges anyagiakat a Magyarherepén végzett segédlelkészi szolgálatból állta, így párhuzamosan tanult és tanított is. Huszonkilenc éven keresztül volt a misztótfalui gyülekezet lelkipásztora, majd nyugdíjazásáig Magyarlapádon, szülőfalujában szolgált. „Évtizedeken keresztül kutattam, gyűjtöttem, olvastam a megsárgult papírokat, megmentem a történelem egy darabkáját a jövő nemzedéknek.” Veres-Kovács Attila a Magyarherepei emlékkönyv című könyvet ismertette, amelyről elmondta, hogy mindannyiunk tankönyve lehet, hiszen a magyar nép történetét írja le a magyarherepeieken keresztül. Annak a gyülekezetnek a történetét meséli el, amely már nem létezik, temploma pedig romokban hever. Végezetül Derzsi Ákos az Europrint nyomda vezetője osztotta meg gondolatait a nagyszámú közönséggel. A könyvbemutatón az várad-olaszi templom énekkara is szolgált. A két könyv az egyházközség terjesztésében még megvásárolható.

Nagy Noémi