Egy snittben a világ

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál kiötlője, létrehozója és igazgatója Tudor Giurgiu hat év után ismét egészestét betöltő játékfilmmel jelentkezett, „Emberekről és csigákról” (Despre oameni și melci) címmel, melyet vígjátéknak jelölnek meg, holott nem történik más, mint az érett, gondolkodó, alkotó rendkívül diszkréten, de nagyon világosan megfogalmazza mindazon nézeteit a körülöttünk levő világról, melyet sajátosan, egyéni filmes nyelven, mond el.

A mondanivalójának minél világosabb közlésében olyan filmi, metaforikus-nyelvezetet használva, olyan nüánszokat találva, mellyel tulajdonképpen a mai filmművészet legfontosabb problémáiról nyilatkozva, a hazai filmművészet új kifejezéseit gazdagítja.

A 100 perces filmet színes DCP,1:2:35 formában rögzíti, tehát a lehető legnemesebb anyagra.

A forgatókönyvírója Ionuţ Teianu, aki a Bukaresti Színház és Filmművészeti Egyetem végzettje. Az 1989-es események után Franciaországba költözik, és ott, mint újságíró szerez magának hírnevet.

Aki a filmet megnézi, rájöhet, voltaképp a közelmúlt eseményeit átcsoportosítva, egy valódi filmes történetet, kap, mosolyogva elbeszélve. Operatőre a nemzetközi hírű Vivi Drăgan Vasile. Mozgóképei kézjegyét, szakmai felkészültségét tükrözik. Képkompozíciója, tonalitása mondanivalójának megértését segíti elő. A zeneszerző Vlaicu Golcea hangulat megteremtését sikeresen oldja meg.

A ’90-es évek első felében játszódó történet rendkívül érzékletesen tükrözi azokat a megnyilvánulásokat, melyek akkor uralták az országot, amely felhőtlen jövőt ígért.

Tudor Giurgiu érdeme a színészgárda kiválasztása: Andi Vasluianu, Dorel Vişan, Monica Bîrlădeanu, Andreea Bibiri, Valeria Seciu, Ovidiu Crişan, Ion Grosu, Clara Vodă, vagy Alina Berzunţeanu, mind a színházban, mind a hazai és nemzetközi filmvilágban nagy nevek. Mindenikük bizonyított nem egy filmszereppel a háta mögött. Ezt a gárdát egészíti ki két kiváló francia színész, Jean François Stevenin és Robinson Stevenin, azaz apa és fia. Az apa François Truffaut, Jacques Rivette, Bertrand Blier, Jacques Demy vagy Jean-Luc Godardnak nem egy filmben volt partnere. Ez alkalommal apa és fia első ízben játszanak együtt romániai filmben, a Libra Film (Románia) és Agat Films (Francia) nemzetközi koprodukcióban.

A film forgatókönyve reális történetre épül

Maga a film több epizódból tevődik össze, melyet a szerintem álom- vonatról készített légi felvételek bevágása, cezúráz.

Michael Jackson amerikai popsztár 1992-ben, Bukarestben lépett fel. A rendező ezzel a képsorral nyitja és zárja a filmet.

A film cselekménye 1992-ben játszódik le. Románia egyik kis városában, Muscel-ben, az ARO gyár csődbe jutott. Úgy tűnik, hogy a külföldi tőke, azaz a vállalat privatizálása megmenthetné. Romániában ekkor kezdődött el az üzemek, vállalatok magánosítása, amely többek között lehetővé tette, hogy egyes egyedek vagy csoportok olyan vagyonokra tegyenek szert, amelyekről annak előtte álmodni sem mertek.

A gyárigazgató szerepét alakító Dorel Vişan meggyőző erővel érzékelteti, mily nagy a tét, melyet most ki lehetne használni annak érdekében, hogy az üzem a család tulajdonába kerüljön. A cél érdekében minden aljasságra kész férfit formál a szerepéből, bizonyítván azokat a színészi adottságait, melyekkel rendelkezik.

A magánosításra kerülő vállalat munkásainak egyik vezéralakját alakító Andi Vasluianu (George) egy TV reklámból értesül, 50 dollárt kaphat spermái eladásából. Ezt ő komolyan veszi, a gyárudvarán megtartott gyűlésen elmondja, hogy a gyár munkásai abból a pénzből, melyet spermáik eladásából inkasszálhatnak, vegyék meg a gyárat.

A külföldi vásárló egy francia cég, amely a gyár helységeiben csiga- konzerveket termelne.

A film alapja reális történet. 2002.-ben egy romániai gyárban kibontakozó események képezik a forgatókönyv alapgondolatát. Az író a film cselekményét áthelyezi az 1992-es évre, hogy hitelesebb legyen a történet. Betekintési lehetőséget teremt a vállalat privatizációjának kulisszatitkaiba. A néző megértheti, kinek az érdekében állt a vállalat felvásárlása. Megértheti, milyen mézes madzagot kínálnak egyes esetekben az alkalmazottaknak, akik teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a felvásárlónak.

Érett rendezőként Tudor Giurgiu nemcsak szerepeket tud osztani, de színészeit is rendkívül diszkréten úgy irányítja, hogy azok mindenike jól érezze magát abban a szerepben, melyben alakítania kell. Ennek is köszönhető a jobbnál jobb alakítások sora.

Maga a mondanivaló hihetően humoros, hiszen az életnél jobb rendező nincs. Csak meg kell látni a témát, melyet filmi nyelvre lefordítva, jó szövegkörnyezetben kell helyezni. Kifejező képsorokkal, megfelelő zenei aláfestéssel a nagyközönséget szórakoztassa, és megnyílik az út a világ fele is.

Végezetül a film befejezésének snittjét írnám le. Totál plánban a hajdani gyári munkások a völgyben csigákat szednek. A felvevőgép lassan megbillen felfele, majd a hegycsúcsok magasságába megáll, és lassan jobboldalra fordul, és mint egy hatalmas képeskönyv, bemutatja, mily csodálatos környezet vesz minket körül.

Csomafáy Ferenc