Március 15. Nagykárolyban

A felújított Károlyi-kastély nagyterme lesz a nagykárolyi ünnepi előadás helyszíne március 15-én. Veress Anikót, az előadás összeállítóját, rendezőjét a forgatókönyv történelmi hátteréről kérdeztük.

Rendhagyó lesz a március 15-i ünnepség az idén Nagykárolyban, mégpedig a helyszín miatt: a felújított Károlyi-kastély lovagtermébe invitálják a közönséget a szervezők nemzeti ünnepünkön. Idén csütörtökre, tehát munkanapra esik március 15., az előadás kezdési időpontja 17 óra, előtte, 16 órától pedig hagyományos módon a Petőfi-szobornál lesz kisebb ünnepség és koszorúzás.

A „lovagtermi előadás” rendezőjét, Veress Anikót kérdeztük meg, hogy mi lesz az idei koncepció, mi köré épül a jelenetsor. „A Károlyi család és a 48-as szabadságharc kapcsolatát járjuk körül az idén, ehhez kapcsolódik a különleges helyszín is”, mondta Veress Anikó. A megemlékezésen túl cél a tanítás is, tette hozzá a szervező, hiszen generációk nőttek fel úgy, hogy a magyar történelmet csak önszorgalomból ismerhették meg, hivatalos formában nem, sok a „fehér folt” tehát. A tizenötödikei eseményekről, Kossuth szerepéről tud azért a közvélemény, de mondjuk Károlyi György és István szabadságharcban betöltött szerepéről valószínűleg kevesen. Egy rendhagyó történelemóráról van szó, megtűzdelve egy is játékkal. A bemutatandó események 1820-ban kezdődnek Széchenyi és Károlyi György találkozásával, és a szabadságharc végégig tartanak, illetve a megtorlásokig, György száműzetéséig és Károlyi István várfogságra való ítéléséig (egyébként ezek a büntetések is bizonyítják a Károlyiaknak az 48-as eseményekben játszott szerepét). A szűk másfél órás előadás a reformkor szalonjainak hangulatát is igyekszik felidézni, lesz palotás tánc, kórusbetétek, tehát nem egy „szikár” történelmi tablóról van szó.

Nehéz volt a történelmi anyagot összeszedni, amiből aztán meg lehetett írni a forgatókönyvet, mondta Veress Anikó. Történészek, levéltárosok segítettek ebben a munkában, főként a nyíregyházi levéltár igazgatónője, Kujbusné dr. Mecsei Éva. Fazekas Rózsa több tanulmányát is felhasználták az előadás létrehozói, például a „Triumvírek” címűt, mely Károlyi, Széchenyi és Wesselényi barátságáról szól. Buda Attila kutatásai szintén tartalmaztak forrásanyagot, főként az „A Károlyiak a 48-as forradalom alatt” című.