Ünnepi hangverseny Liszt tiszteletére

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára hangversenyt rendeztek hétfőn a nagyváradi Állami Filharmóniában. Fellépett a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának Szimfonikus Zenekara valamint három zongoraművész. A karmester Hámori Máté volt.

A műsor első felében Liszt zongoraműveket hallgattunk meg három zongoraművész előadásában. Bevezetésként elhangzott Liszt Ferenc Transzcendens etűdjeiből a 6.: A látomás (g-moll) című. A költői látomás ihletője Victor Hugo volt. Az 1851-ben második alkalommal dolgozta fel a szerző a művét, számos egyszerűsítéssel élve enyhítette az előadás nehézségeit. Hodozsó Norbert másodéves konzervatóriumi hallgató korát meghazudtolva a kellő virtuozitással, és a mű költőiségére ráfigyeltetően adta elő szólamát. A következő fellépő Hodozsó György volt, aki két Liszt darabot is megszólaltatott. A Két legenda (1863) közül hallgattuk meg az e-mollt, amely mesterien egyesíti magában Liszt fiatalkori természetábrázolásának és a késői évek áhitatos elmélkedéseinek jellegzetességeit. A Paulai Szent Ferenc a hullámokon címet viselő rész egy német festmény ihletésére keletkezett. Az ugyancsak másodéves konzervatóriumi hallgató igen szépen érzékeltette a zene kifejezte hullámok nyugtalanító mozgását, valamint a befejező rész hálaénekét. Ugyancsak az ő előadásában hallgattuk meg a tizenkét zongoradarabból álló Karácsonyfa sorozatból (1875-76) a Szentséges éj című, áhítatot ébresztő darabot.

Virtuóz előadás

A h-moll szonátát Boda Balázs zongoraművész, tanár mutatta be. Az 1852-53-ban keletkezett, Schumannak ajánlott

mű egyetlen hatalmas tétel. A Lisztre jellemző, gazdaságos tömör kifejezőkézség jelentkezik a műben. A több részből álló kompozíció vésztjósló, feszültséget keltő unisonoja, s a páratlan feszültségű, energikus rész, valamint a zongorajátékos erejének végső megfeszítését jelző Prestissimo hangzásvilágát szinte kivételesnek mondható előadásban hallgattuk meg. Az előadásából nem hiányzott az olaszos diszkantot idéző muzsika sem. Rendkívüli technikai biztonsággal avatta élvezetessé előadását.

Hatást kiváltó muzsika

A Debreceni Egyetem mintegy ötven tagú szimfonikus zenekara lépett fel a koncert második részében, amely a hallgatók zenekari képzésében fontos műhely. A nemzetközi hangversenyéletben is szerepeltek. Karmesterük Hámori Máté tanár. Műsorukban elhangzott Lenau szövegére írt Faustjából két epizód: Az éji menet és Tánc a falusi kocsmában, mely a Mefisztó keringő dallamát is tartalmazza. Ezt követően csendült fel Liszt Négy keringőjébből a második, Mefisztó keringő. Lakodalaom, zene és tánc járja át a zenét, Faust a mámor hatására érzéki szerelemre lobban. Mefisztó zabolátlan muzsikálásra ösztönzi a zenészeket. Észbontó keringő csendül fel, a zene duhaj érzékiséggé változik. A mű több részből áll: felhangzik benne a pokoli tivornya, de a liszti szerelmes muzsika is. A szenvedélyeket felszabadító zene igen szépen szólalt meg az együttes előadásában. Példaértékűnek mondható, ahogyan a szólamokat megszólaltatták, különösen a fafuvósók és a rézfúvósok játékára emlékezünk szívesen. Hámori Máté karmester paritúra nélkül vezényelte a műveket, kiválóan ismerve minden hangot, amelyek a művekben szerepeltek. Kiemelkedő volt a fiatal koncertmester szólója, valamint a hárfa szép glissandoja is. Összegezve, bár kevesen voltak a koncertteremben, mégis nagy sikert aratott körükben a debreceniek előadása, amely igen élvezetssé avatta a szakszerűen előadott kompozíciókat.

Tuduka Oszkár