Rendezetlen kárpótlási ügyek

Nagyvárad - Kedden délután Kis Gábor közgazdász, az RMDSZ várad-szőlősi szervezetének alelnöke tartott fogadóórát a székházban. Sokan keresték fel a 2001/10. sz. kárpótlási törvénnyel kapcsolatban.

Kis Gábor az Erdély Online-nak elmondta: egyrészt felröppentek olyan hírek és megjelentek olyan szakvélemények, másfelől pedig a kárpótlási hivatal honlapján is fellelhetőek arra utaló írások, hogy a kárpótlási törvény módosulni fog. Saját tapasztalából kiindulva ugyanakkor, ha csak a saját családját néz, szerinte egyértelműen tetten érhető, hogy a román állam, mely felvállalta a kárpótlási folyamat gyakorlatba ültetését, rosszhiszeműen áll hozzá az ezzel kapcsolatos ügyekhez, úgy tünik, hogy egyszerűen nem is akarja ezeket megoldani, legalábbis záros határidőn belül. Megjegyezte: „Ha pedig a jelenlegi elkeserítő helyzetet kitoljuk még 10-20 évvel- nem tudom milyen megoldást akar találni a mostani kormány-, akkor még elszomorítóbb az egész”. Megtudtuk tőle: a tegnapelőtti fogadóórán huszonegy személlyel sikerült beszélnie pár mondat erejéig, és még feliratkoztak a listára negyvenen, akikkel a későbbiek fog egyeztetni arról, hogy mikor találkozzanak. Érdekes módon a jelentkezők több mint fele nem várad-szőlősi, például sokan érdeklődtek Várad-Rogériuszról. A legtöbben azért panaszkodtak, hogy nem tudják kihez forduljanak, mert nem létezik ma egy olyan intézmény Romániában, mely hiteletes választ tudna adni a felmerült kérdésekre. Tíz évvel ezelőtt megszületett, mely ideig-óráig ugyan működött, de akik napjainkban akarják rendezni a kárpótlással kapcsolatos ügyeiket, eljutnak egy bizonyos szintig, mely után nemhogy kielégítő választ, de még hozzávetőleg útmutatást sem kapnak a problémáikra. Olyan is előfordult már, hogy eltüntek papírok a dossziékból. A helyzet tehát senki számára sem megnyugtató, ilyen már csak az marad hátra, hogy a kárvalottak megpróbálják jogi úton érvényesíteni az igazukat.

Közvetítő szerep

„Az én elképzelésem a következő: ezeket az ügyeket csokorba gyűjtöm, majd nyilvánvaló, hogy nálam jogilag tapasztaltabb embereket fogok felkérni arra, hogy véleményezzék ezeket a problémákat. Ugyanakkor arra fogok törekedni, hogy találjunk valamilyen megoldást, akár kollektívet is, bár nem tudom, hogy jogilag ez mennyire megvalósítható. De akár azzal is próbálkozhatunk, hogy egyénileg segítséget nyújtunk ezeknek az embereknek, hogy valamilyen irányba mozduljon el az ügyük”-közölte a várad-szőlősi RMDSZ-alelnök. Hozzátette: ő tehát a közvetítő szerepet vállalja, vagyis minden kedden 17-19 óra között bemegy a Liszt Ferenc 36/A szám alatti székházba, hogy meghallgassa a panaszokat, majd az ügyeket a jogászokkal ismerteteti. „Én amit fel tudok vállalni, az adminisztratív jellegű, illetve gazdasági szempontból meg tudom mondani azt, hogy nem lesz-e hátrányos egy felértékelés a panaszok számára”. fogalmazott. A jogi és gazdasági véleményezést aztán összeveti, és ennek alapján tanácsol majd valamint a hozzája fordulóknak.

Arra is felhívta a figyelmet: a kárvallottaknak létezik egy kategóriája, akik semmifajta anyagi háttérrel nem rendelkeznek ahhoz, hogy jogi úton rendezzék a román állammal szembeni követelésüket, így már eleve arra vannak itélve, hogy várjanak. Egy másik rétegnek lenne pénzügyi fedezete, de nem mer bírósághoz fordulni és ugyanakkor vannak olyan, akik még nincsenek meggyőződve arról, hogy eljött az a pillanat, hogy lépniük kell jogi úton. Megjegyezte: véleménye szerint annak idején, amikor megjelent a törvény, a váradi önkormányzat sem élt eléggé a lehetőséggel, főleg ami a lebontott házakat illeti, vagyis hogy kompenzációként felajánljon területeket vagy ingatlanokat cserébe, természetesen az érvényes jogszabályok alapján.

Ciucur Losonczi Antonius