Kötelező a személyi szám

A népszámlálás egy újabb fordulatához érkeztünk, kiderült, kötelező a személyi szám megadása. Szatmár megyében a népszámláláson túlesett személyek 25%-a nem adta meg személyi számát.

Kötelező módon meg kell adni a személyi számot (CNP) a számlálóbiztosnak, jelentette be tegnap megtartott sajtótájékoztatóján Radu Giurca prefektus, aki elmondta, hogy a népszámlálást szabályozó 2009-ben elfogadott 1502-es kormányhatározat 2-es és 12-es cikkelye szabályozza azt, hogy milyen adatokat kell kötelező módon közölni, ezek közé tartozik a személyi szám is. Mindazon állampolgárok, akik a számlálóbiztos valamely kérdésére nem válaszolnak, 1500 és 4500 lej közötti bírsággal sújthatók. Giurca kihangsúlyozta, senkit nem szeretnének megbüntetni, de szükség esetén erre is sor kerülhet. A prefektus nem hivatalos forrásokra alapozva elmondta, Szatmár megyében a népszámlálás során megkérdezett állampolgárok 25 százaléka nem adta meg személyi számát a számlálóbiztosoknak. Ezen lakosokat a számlálóbiztosok ismételten felkeresik, ám akikhez már nem lesz idejük visszatérni, azok a lakosok keressék fel azt a népszámlálási körzetet, melyhez tartoznak, és ott adják meg személyi számukat, ellenkező esetben használhatatlanná válik kérdőívük. A kitöltött kérdőíveken szereplő adatok, így a személyi szám is titkosított, csak a számlálóbiztos és az adatokat feldolgozó személyek férnek hozzá, semmiképp nem lehet ezen adatokkal visszaélni, hangsúlyozta Giurca.

Kétszintű kódolás

Az október 31-ig tartó népszámlálás tétjét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy nap mint nap újabb problémát vetnek fel ezzel kapcsolatban. A legutóbbi felvetés az a kétszintű kódoláshoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a kérdőívet kitöltő kérdezőbiztos a válaszokat szövegesen, tollal, nagy nyomtatott betűkkel kell beírja. Ezután a számlálóbiztos hazamegy, majd az adott választ utólag csoportokba osztja, és az adott csoport kódját beírja az űrlapon található kockákba. A kulcskérdés az, hogy ez az utólagos kódolás hogyan történik, mi történik azzal, aki nemzetiségeként például „székelyt”, „svábot diktál be, hiszen a népszámlálási kézikönyv ezekre a részletekre nem tér ki, tudtuk meg Pataki Csaba alprefektustól. Az, hogy például a székely (secui), vagy a csángó (ceangău) önálló második szintű kód lesz-e, s ha igen, akkor a román, a magyar vagy a más etnikum része, az ebből nem derül ki. A magyar nemzetiség és anyanyelv esetén három 2. szintű kód van: a „magyar”, az „ungur” és a „székely”, a csángó, mint anyanyelv nincs elismerve, de nemzetiségként igen, viszont nem a „magyar”, hanem a „egyéb etnikum” kategória részeként a karasovánok és kínaiak társaságában. Mivel a magyar nemzetiségűek az űrlapok adatbázisában más kódszám alatt szerepelnek, mint a székelyek, ez technikai értelemben lehetővé teszi leválasztásukat, külön nemzetiségükként kezelésüket. Noha vannak nem hivatalos ígéretek arra, hogy ez a szétdarabolás nem történik meg, erre garancia nincs, és a technikai lehetőség adott. A leírtak alapján tehát az az ajánlatos, ha mindenki magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallja magát, ezt nem lehet majd utólag félreértelmezni.

Félidőnél tartunk

Radu Giurca prefektus a tegnap megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, Szatmár megyében október 25-én estig a háztartások 57,71 százalékát írták össze a kérdezőbiztosok, félidőben ez elégséges eredménynek mondható. Statisztikai szempontból Sződemeter községben legjobb a helyzet, itt ugyanis 76,25 százalékos összeírásnál tartanak, míg legrosszabbul Turc község áll, itt 42,82 százalékos összeírást regisztráltak.