A társadalom támogassa az oktatást

Az iskola, a szülők és a társadalom összefogása teremtheti meg a hatákony oktatási rendszert, vallja Tóth Márta az Ady Endre Líceum igazgatónője oldalunknak adott interjújában.

- Milyen osztályokat indít a most kezdődő tanévben az Ady Endre Líceum?

- Az idén is ugyanazokat az osztálytipusokat indítjuk a középiskolában, mint a korábbi években. Ebben a tanévben is harmincas létszámmal indulnak az osztályok. A helyek zöme már az első felvételin betelt. Egyedül a kilencedik társadalomtudomány osztályban kisebb, huszonhármas a létszám, noha ez egy olyan humán osztálytipus, melyben mind a négy év során tanítanak matematikát, így ez az osztály megfelel azoknak a külföldi normának, amely számon kérik bizonyos tipusú felsőoktatási szakok esetében azt, hogy hány órát hallgatott a diák a középiskolában matematikából, esetleg fizikából, kémiából. Az ötödikben is mindkét osztály harmincas, illetve huszonkilences létszámmal indul.

- Milyen infrastrukturális beruházások voltak a nyár folyamán?

- A nyári felújítások során az önkormányzat támogatásával sikerült az iskola dísztermét felújítani, és új székeket szeretnénk elhelyzeni oda. Hagyománnyá vált, hogy a tizenkettedikes diákok búcsúzásképpen valamilyen emléket hagynak maguk után. A mostani végzősök felajánlásából szeretnénk sötétitőket elhelyezni a díszteremben. Emellett felújítottunk tíz osztálytermet és a fizika szakterem felújítása is a végéhez közeledik. Visszaállítottuk a klubot, és két egykori osztálytermet bentlakássá alakítottunk át.

- Melyek a legfőbb szervezési feladatok, melyeket tanévkezdés előtt ellátott az iskola?

- Átestünk a pótérettségin, a pótvizsgákon, a különbözeti vizsgákon. Évről évre ismétlődő feladat az osztálytermek átadása, a tankönyvek kiosztása, a tanévnyitó, a gólyabál, az érettségi megszervezése. Nálunk hagyomány, hogy ötévenként megünnepeljük az iskola fennállásának évfordulóját. Az idén az iskola megalakulásának 240. évfordulóját ünnepeljük. István Zoltán kollégámmal az elmúlt öt évre emlékezve elkészítjük az iskola ötödik emlékkönyvét. Szeretnénk ezt az eseményt öregdiák találkozóval összekötni, illetve többnapos rendezvénnyekkel megemlékezni a jubileumról. Már körvonalazódnak a programok és a közeljövőben szeretnénk ezeket véglegesíteni.

- Mi a véleménye az új tanügyi törvénybe iktatott, a tavaszi vakáció előtti speciális iskolahétről?

- A mi iskolánkban mindig nagy hangsúlyt fektettünk az extrakurikuláris tevékenységekre, és külön örömömre szolgál az, hogy a tanügyminiszter a tanév szerkezetének az összeállításakor a tavaszi vakáció előtti hetet a tanórákon kívüli tevékenységek szervezésének szentelte. Ez egy olyan hét lesz április 2-7 között, amikor diákok és tanárok is órarendszerűen jönnek az iskolába, de különböző tanórán kívüli tevékenységek fognak zajlani. Minden évben gondot jelentett az, hogy az egy hétnyi tavaszi vakációban legjobb gyerekeinket azzal jutalmaztuk, hogy elküldtük őket az országos tantárgyversenyekre. Ez rendszerint egybeesett a húsvéti ünnepkörrel, és sokszor még a szülők is gondolkodóba estek, hogy a gyerek menjen vagy ne menjen el a versenyre. Most ebben a periódusban fognak a tantárgyversenyek zajlani, de maga az iskola is ebben az egy hétben szervez háziversenyeket, vagy megyei, országos megmérettetéseket, kirándulásokat, múzeumlátogatásokat, stb. Mindezek nagyon fontos részét képezik a nevelésnek, de nem férnek be a tanóra szűkös keretei közé. Azt is elrendeli a minisztérium, hogy minden iskolában beszéljék meg ennek a hétnek a tartalmát a szülőkkel és a gyerekekkel, ami egy újabb lehetőség arra, hogy közelebb hozza a szülőket az iskolához.

- Értékelje a pótérettségi eredményeit.

- Hatvankét diákunkból harmincnak sikerült a vizsgája. A nappali tagozatról öt diákunk bukott meg a pótérettségin. Az idei tanévben a nappali tagozaton a pótérettségivel együtt diákjaink 95 százalékának sikerült az érettségije, ami sokkal jobb eredmény az országos átlagnál. A most lezajlot érettségi tanulságos lehet a diákok számára atekintetben, hogy a középiskola a felkészülés ideje. A középiskolai évek határozzák meg az ember általámos műveltségét, ismereteit, életstílusát. Erre az iskola részéről nagyon sok ösztönző ötlet is adódik. Nagyon sok bírálat éri az ifjúságot és a pedagógusokat a rossz eredmények kapcsán, pedig nem rosszabb a diák most mint régen volt, illetve a pedagógusok most is nagyon sokat dolgoznak. Persze vannak kivételek, de ez mindig is így volt. Talán az a gond, hogy a társadalom nem figyel oda eléggé a nevelés kérdésére és a gyerekekre. Igenis szükség van arra a társadalmi ösztönzésre, amely egyrészt odafigyel a gyerekre, és rászól, amikor nem helyesen viselkedik. Az iskola és a szülő ösztönzése nem elég, a közösség részéről is kell az a fajta motiváció, ami megerősíti a gyerekeket abban, hogy az igazi értékek mentén kell alakítaniuk az életüket. Sajnos nem ezt tapasztalják, és ez visszaüt. Amikor érettségi kudarcról beszélünk, akkor ez valamennyiünk kudarca és valamennyiünknek kell tenni azért, hogy ez változzon.

- A társadalom egy befolyásos szegmensének lehetséges válasza az oktatás problémájára az új tanügyi törvény. Ez a törvény mennyiben segíti elő azt, amiről a fentebbeikben szó volt?

- Én nem mondanám, hogy olyan átfogó és nagyszabású reform történt, ami egyszeriből megváltoztatja a dolgokat, de a törvény alkalmazásától nagyon sok minden függ, mint ahogy attól is, hogy a szülő mennyire veszi komolyan azt a feladatkört, amit a tanügyi törvény ró ki rá. Az iskolával kötött szerződésben a minisztérium kiköti azt, hogy a szülőnek kötelessége havonta feljönni az iskolába, akkor is hogyha minden a legnagyobb rendben van. Az új tanügyi törvényben már az is megfogalmazódik, hogy büntetés jár annak szülőnek, aki ezt nem tartja be. Akármennyire is elismerjük az iskola feladatát az oktatás kérdésében, csak a szülőkkel együtt tudunk hatékonyan dolgozni. És ott van harmadik tényezőként a korábban már említett, szűkebb vagy tágabb értelemben vett társadalom, amely kell hogy támogassa az iskolát.