Eredményes télűzés Asszonyvásárán

Egyik ilyen praktika a farsangolás általi télelűzés hagyománya is. Ebben nincs különbség városi és falusi, iskola és óvoda között. Így esett meg, hogy az asszonyvásárai óvodások  is arra az elhatározásra jutottak: elég már a télből, és jöjjön végre az a csodaszép tavasz, még akkor is, ha lesújt majd az a bizonyos ”tavaszi fáradság” is vele együtt. Készültek is a télűzésre szorgalmasan óvodában és odahaza egyaránt. Készült szülő, óvónéni, de igazán maga a főszereplő az igazi „télűző” óvodás gyermek. Készültek a jelmezek és készült az igazi farsangi fánk is, mintegy majd koronája a mulatságnak.

Farsangi jelmezbemutató

A várt nagy napon az izguló gyereksereget kísérő szülők és nagyszülők valamint óvónők segítő kezeik alatt megtörtént az átváltozás  és a „pajkos kispajtások” rendre átalakultak. Volt aztán boszorkány és királyleány, Zorró és kalóz, katicabogár és Piroska, menyasszony és doktornő, jótündér és kommandós, bohóc és jóképű falusi legényke. A bemutatkozások az illető alakításra jellemző versikék által történt meg. De nekünk „nagyobb legénykéknek” is akadt szemre való  Mapettes kígyósálas fejfedős hölgy és copfos aranyos kisleány (értsd. a két óvónéni).

Mindenki, aki ott volt…

Ameddig megszületett a zsűri döntése, énekkel szórakoztatták a nagyérdeműt a gyerekek. Mikor kifogytak az énekből, megjött a farsangi fánk  - és nem állítanám, ha nem úgy volna – bizony nagy és oszthatatlan sikert aratott, olyannyira, hogy itt–ott maradt meg mutatóba néhány darab. Jóféle üdítővel leöblítve rögtön felért egy kisebb ebéddel. Az izgalmakban bővelkedő eredmény kihirdetése után mindenki átvehette az okleveleket. Még egy utolsó csoportkép, aztán véget ért az idei farsang az óvodában. Köszönet Székely Éva  és Guba Amália  óvónőknek, a zsűrizést végző Balogh Katalinnak, Oláh Anita és Rabatin Aranka  fánksütőknek, a részvevő szülőknek, nagyszülőknek és nem utolsó sorban a résztvevő gyermekeknek ezért a csodálatos ünnepségért.

És láss csodát, hazafelé menet olyan szépen kisütött a nap, hogy lekerült a kabát és a sapka. Jólesően állapítottuk meg azt a tényt, hogy nem volt hiábavaló e mostani farsangolás, lám meghátrált, elszalad a tél és végre talán megérkezett a várt tavasz.

Székely István lelkész