Az önigazolás tízparancsolata

Rudolf Hess életfogytiglani börtönbüntetésének utolsó napján, 1987 augusztus 17-én még egyszer számadást készít életéről. Ennek a számadásnak az elvégzéséhez a judeokerersztény világ legtömörebb, de egyben legteljesebb etikai kódexét, a tízparancsolatot használja fel, egy gyilkos eszme és egy az istenkeresésben, de az isteni szeretetet teljesen nélkülöző életút igazolásává silányítva azt.

Alina Nelega szövege rendkívül kimunkált, egy pillanatig sem zökken meg a mű filozófiai, etikai kerete, a Rudolf Hess agyában őrültséggé átalakuló alaptézisek pedig újra és újra meghökkentették a nézőket. Harsányi Attila a címszereplőre jellemző hipnotikus fanatizmussal, minden energiáját felhasználóan intenzív interpretációt nyújtott, melyet csak olykor egészítettek ki olyan színpadi segédeszközök, mint a nyers hús, a víz, a szappan vagy a szíj, amelyre végül felköti magát az Istent kereső, de Istentől, embertől végérvényesen és menthetetlenül elrugaszkodó antihős. Jó darab, jó előadás. Kiérdemelt vastaps volt a jutalma.