Kristófi László orgonaestje

Elsőként megszólaltatta Vivaldi-Bach közismert a-moll concerto-ját, majd ezt követően két Bach korált (Hilf Gott, mir s Gelinge, valamint O Mensch, bewein dein Sünde gross). Az utóbbi (BWV 622) a leghíresebb Bach orgonaművek egyike, amelyben a szerző eredeti korál melódiát dolgoz át, mely Jézus kereszthaláláról szóló elmélkedést tartalmazza. Ugyanacsak az ő előadásában élvezhettük Bach G-dúr prelúdium és fúga című kompozicióját és a d-moll triószonátának III. tételét. Ez utóbbi abból a hat sorozatból való, melyet Bach legidősebb fiának, Wilhelm Friedmannak írt, hogy ezáltal képezze orgonaművésszé. A bachi triószonáta orgonára írt kamaramuzsika. A fiatal művész megszólaltatta a csodálatos harmóniákat. Előadásának könnyedsége és játékossága által ráéreztetett a szerkesztés logikájára. A könnyed és levegős pedálkezelés, a belső átvilágosodottság egyszerűen és természetesen jutott kifejezésre előadásában. A példás metrikus feszesség, a határozott szólamvezetés és a stílus tisztasága egyaránt értéke volt művészi tolmácsolásának.

Technikai biztonság

Max Reger (1873-1916) d-moll Bevezetés és passacaglia műve már a késő romantika gazdag harmóniavilágában gyökeredzik, és természetesen erősen érezhető Bach művészetének hatása is. Kristófi László technikai biztonsággal hozta felszínre a hangszer színeinek sokféleségét, a barokk inspirációt, a melódikus szépséget és a mű kivánta érzelmi kifejezésgazdagságot. Maurice Duruflé (sz. 1902) stílusa már a 20. század modern hangzásvilágába vezetett. Az előadott Scherzo a klasszikus szonátaformát követi, élesen pontozott témája pedig hatalmas, ünnepélyes kitárulkozásba fordul át. Itt is ráfigyelhettünk a fiatal orgonaművész igényes orgonajátékára, amelynek révén létre tudta hozni a mű kifejezte erőteljes hangzásvilágot, akárcsak Reger esetében is.

A templomot megtöltő hallgatóság nagy óvációval fogadta a szólista nem mindennapos teljesítményét.

Tuduka Oszkár