Klaszterek, az ipar mozgatórugói

A tanácskozáson részt vett és felszólalt Biró Rozália váradi alpolgármester, Dumitru Voloşeniuc, a Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Ioan Mintaş, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának elnökhelyettese, Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének vezetője, Constantin Badea, a Bihar Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara ügyvezető igazgatója, Adrian Foghiş, a Nagyváradi Metropolisz Övezet igazgatója és Adrian Popoviciu, a Nagyváradi Egyetem tanára.

A klaszterek olyan iparági horizontális szakmai szerveződések, ahol a tagok (önkormányzatok, kutatási és fejlesztési intézetek, valamint cégek) együttműködési pontokat keresnek a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében. Ez a fajta kooperáció a kezdetekben elsősorban az angolszász országok nyert teret (legjellemzőbb példa a Szilikon-völgy), majd a sikeres példa alapján az Európai Unióban is kedvelt szerveződési formává vált. Napjainkban főleg a skandináv államokra, az Egyesült Királyságra, Franciaországra, Németországra, Ausztriára, Horvátországra, Magyarországra és Szlovéniára jellemző. Az egyik legjelentősebb klaszter a Medicon Valley Allience, mely 1997 óta működik az egyik, Koppenhágát is magába foglaló dán térségben és a svédországi Skane régióban, melyeket csupán egy híd választ el egymástól. Körülbelül 40 ezer személynek biztosít munkahelyet és több mint 200 egészségügyi vállalkozást érint. Magyarországon először a nyugat-dunántúli régióban indult el a kezdeményezés, alapelve a hálózati elvű szerveződés. A módszer annyira bevált, hogy a román szakemberek is nyugati szomszédainkhoz járnak megtanulni a technikát.

Akkreditációs rendszer

Ezzel kapcsolatban Christina Leucuţa, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium tanácsosa elmondta: a közelmúltban Budapesten vett részt egy erről szóló szakmai konferencián. Mint kiderült, az anyaországban egy akkreditációs rendszer alapján osztályozzák a klasztereket, Hajdú-Bihar megyében öt ilyen típusú szerveződés létezik. Kihasználva a határ nyújtotta előnyöket, Bihar megyében is voltak próbálkozások, a Vállalkozók Szövetsége például a debreceni önkormányzattal közösen ültet gyakorlatba egy olyan projektet, melyben a klaszterekre jellemző kompetítiv előnyökre helyeződik a hangsúly. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy Romániában gyermekcipőben járnak az ehhez hasonló kezdeményezések, csupán a textil-, a fafeldolgozó-, az autó- és a számítástechnikai iparban használták ki néhányan az ebben rejlő lehetőségeket. Örömre ad viszont okot, hogy nálunk is egyre többen ismerik fel azt, hogy az idegenforgalmi és építkezési iparban is érdemes klaszterekben gondolkodni.

Ciucur Losonczi Antonius