ERDON Helyi hírek

2009.12.06. 13:25

Egy sikertelen népszavazás egy nemzetről

<p>Nagyv&#225;rad - A kett&#337;s<br /> &#225;llampolg&#225;rs&#225;gr&#243;l tartott<br /> magyarorsz&#225;gi n&#233;pszavaz&#225;s &#246;t<br /> &#233;ves &#233;vfordul&#243;ja<br /> alkalm&#225;b&#243;l szervezett szombaton<br /> eml&#233;krendezv&#233;nyt az Erd&#233;lyi Magyar<br /> Nemzeti Tan&#225;cs Nagyv&#225;radon.</p>

A szombat esti rendezvény

áhitattal kezdődött, melyen

Pálfi József,

Várad-réti református

lelkipásztor hirdetett igét. A

felszólalások során Schmitt

Pál, az Európai Parlament alelnöke

kijelentette, hogy a  december 5-iki

népszavazás egy második, lelki

sebeket ejtő Trianon volt, majd

hozzátette, hogy a majdani kormánynak

kötelessége lesz begyógyítani

a lelki sebeket. Schmitt Pál

kijelentette, hogy Magyarországon minden

tíz emberből hét nem ment el

szavazni, és volt egymillió olyan magyar

állampolgár, akik vették a

fáradságot arra, hogy nemmel szavazzanak.

„Ők azok, akik bedőltek az aljas

propagandának arról, hogy

elveszítik munkahelyüket,

nyugdíjukat, stb.”- mondta Schmitt

Pál aki végezetül

hangsúlyozta, hogy amint egy

várható

kormányváltás után

közösségi, politikai feladattal

bízzák majd meg, akkor az első

intézkedései között az lesz,

hogy gyorsított eljárással

megadják a kettős

állampolgárságot a határon

túli magyaroknak. Szűrös

Mátyás Magyarország egykori

államelnöke beszédében

hagsúlyozta, hogy a

széthúzás végigvonul a

magyar történelmen, és a nagy magyar

tragédiák akkor következtek be,

amikor nem volt összefogás.

Szűrös Mátyás kijelentette:

nemzeti radikalizmus kibontakozására van

szükség, továbbá új

alkotmányra lenne

szüksége Magyarországnak, míg

a környező országok

alkotámányaiban a magyar

kisebbséget társnemzetként kell

meghatározni.

Illúzióvesztés

Éhn József a Társaság a

Kárpát-medencei

Magyarságért elnöke leszögezte:

december 5-én szállt el az az

illúzió, mely szerint mindenki

mással baj van, de a magyar nemzettel nincs. Az

őshonos magyar kisebbséget több

veszély fenyegeti a környező

országokban, például az

identitás- és tulajdonvesztés,

vagy az asszimiláció. Ehhez

hozzájárul az, hogy Magyarország

értékválsága erkölcsi

támpont nélkül hagyta a

határon túli magyarságot.

Mindezeket a veszélyeket

ellensúlyozandó, a képviseleti

demokrácia eszközeivel fel kell

újítani a kapcsolatot a határon

túli magyarság képviselőivel,

továbá az új magyar kormány

kiszámítható

Kárpát-medencei

gazdaságpolitikát, nemzeti

érdekeinekt prioritásként

kezelő külpolitikát kell kidolgozzon.

Páll Sándor a Vajdasági Magyarok

Demokratikus Közösségének

elnöke felszólalásában

kijelentette: a vajdasági magyarság

sorsának jobbrafordulását csakis

az etnikai alapú területi autonómia

biztosíthatja,  de a jelenlegi

autonómiakonstrukció, valamint a

Vajdasági Magyarok

Szövetségének

együttműködése a szerb

kormányzattal mindössze kirakatpolitika,

és csak az a célja, hogy

Szerbiáról kedvezőbb kép

alakuljon ki a Nyugat szemében. Az

anyaország december 5-én elmulasztota

annak bizonyítását, hogy egy

nemzet vagyunk - zárta szavait Páll

Sándor. Berényi Károly

hódmezővásárhelyi

önkormányzati képviselő

Hódmezővásárhely város

jóvátételi

kezdeményezésáről, a

tiszteletbeli

állampolgárságról

beszélt, tudatva, hogy a mintegy 50 ezer

fős váronak 20 ezer tiszteletbeli

polgára van. Balassa Sándor

kórusművének elhangzása

után Antal János mutatta be az Egy

kifejezés – és ami

mögötte van című

kiadványt, amelyben annak szerzője,

Tőkés László azt

próbálja adatokkal igazoni, hogy

Romániában a rendszerváltás

után vértelen etnikai

népirtás folyik a magyarság ellen.

Emlékév és

zarándoklat

Végezetül Tőkés

László szólalt fel, aki

2010-re meghírdette a Trianon

emlékévet. „Amiképpen a

berlini fal leolmlott, úgy a nemzetet

elválasztó falakat is le kell

bontani” - indokolta az emlékév

szükségességét az

EP-képviselő. Ugyanakkor

egy zarándoklatot is meghírdetett

Tőkés László, akinek

elképzelése szerint másképp

alakult volna az öt évvel ezelőtti

népszavazás, ha az anyaországiak

ismerték volna a határon túli

magyar vidékeket. „Éppen

ezért, amiképpen a muzulmánoknak

kötelességük életükben

legalább egyszer  elzarándokolni

Mekkába, ugyanúgy az anayországi

magyarok is életükben legalább

egyszer el kellene látogassnak Erdélybe a

Felvidékre, Kárpátaljára

vagy a Délvidékre. Ennek még

gyakorlati hasza is lenne, mert a turizmus is

fellendülhetne” - mondta Tőkés

László. A több mint két

órás rendezvényen muzsikált

a Varadinum Vonósnégyes, valamint szavalt

Gál Annamária, Péterfy Lajos

és Dánielfy Zsolt.

Pap István

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!